• A beszélő köntös (257) - 1941 (mkt1)
  Mikszáth Kálmán azonos című regényének filmváltozata. Hiába szabad királyi város Kecskemét az 1600-as években, törökök és labancok egyaránt sarcolják. Lestyák szabómester fia, a kollégiumot megjárt Miska azt javasolja a tehetetlen városi tanácsnak, menesszenek küldöttséget Budára és kérjék, legyen Kecskemét egy bég székhelye, ezzel biztosítanák a várost a portyázók zaklatásaitól. A városurak megfogadják a tanácsot, sőt, a főbírói tisztséget is ráruházzák Miskára. Budán azonban hiába tetszik meg az ajándékba hozott, szépséges "virágszál", a Miskába szerelmes Cinna a fiatal szultánnak és hiába a sok ajándék, csak egy díszes kaftánt (köntöst) kapnak bég helyett. A városurak csalódottságukban otthagyják Miskát, aki fiúruhában megszökteti Cinnát, mert ő is beleszeretett. Közben kiderül, a köntösnek csodálatos ereje van. Aki felmutatja egy töröknek, az alázattal meghódol előtte. Miskának meg is bocsátanak Kecskeméten és örökös főbírónak választják. A köntöst Miska egy ládában őrzi, amelynek kulcsát menyasszonyára, Cinnára bízza. Egy távoli városból két idegen keresi meg Lestyák szabómestert és megrendelik nála a csodaköntös másolatát. Az öreg szabó, hogy pénzt szerezzen Cinnának, akit egy öreg cigányasszony megzsarolt, elvállalja a munkát. Elkéri a láda kulcsát Cinnától és megcsinálja a másolatot. Hiúságból azonban saját munkáját tartja meg s az eredetit adja át. A cseréért hamarosan az életével fizet. A másolatról ugyanis hiányzik a titkos jel, s a városra támadókat semmi nem kényszeríti megállásra. Cinnát a városi tanács, Miska jóváhagyásával halálra ítéli, mert vétett a város érdeke ellen. Miska elbujdosik bánatában. Cinnát a kivégzőhelyre viszik (filmrészlet), amikor az utolsó pillanatban megjelenik egy csapat kuruc, élükön az álarcos Miskával, aki elragadja szerelmét. Együtt mennek tovább, hogy - a kecskemétiek szerint - megkeressék a beszélő köntöst.;1;A beszélő köntös ;1941
• A beszélő köntös (257) - 1941 (mkt1)
  Hiába szabad királyi város Kecskemét az 1600-as években, törökök és labancok egyaránt sarcolják. Lestyák szabómester fia, Miska azt javasolja a tehetetlen városi tanácsnak, menesszenek küldöttséget Budára és kérjék, legyen Kecskemét egy bég székhelye, ezzel biztosítanák a várost a portyázók zaklatásaitól. A városurak megfogadják a tanácsot, sőt, a főbírói tisztséget is ráruházzák Miskára. Budán azonban hiába tetszik meg az ajándékba hozott szépséges "virágszál", a Miskába szerelmes Cinna a fiatal szultánnak és hiába a sok ajándék, csak egy díszes köntöst kapnak bég helyett. A városurak csalódottságukban otthagyják Miskát, aki fiúruhában megszökteti Cinnát, mert ő is beleszeretett. Közben kiderül, hogy a köntösnek csodálatos ereje van. Aki felmutatja egy töröknek, az alázattal meghódol előtte. Miskának meg is bocsátanak Kecskeméten és örökös főbírónak választják. Később a köntös nemcsak dicsőséget, hanem életveszélyt is hoz a legendába tűnő párra. KZs;1;A beszélő köntös ;1941
• A falu rossza (128) - 1937 (mkt1)
  Fogságból szabadul Göndör Sándor, a "falu rossza". Bátki Tercsi után ácsingózik, de annak a bíró édesfiát, Lajcsit szánják. Feledi bíró azt szeretné, ha Finum Rózsi kötné magához a garázda Sándort. Sándorba titokban Feledi Boriska szerelmes, ő vigasztalja, amikor a legény Tercsi lakodalmán fölönt a garatra. Sándor mégis botrányt csap, s ismét bezárják. Kijőve a börtönből már gyermekes családot lát Tercsiéknél. Megint pohárhoz nyúl, elbúcsúzik a falutól. Ám Boriska utánamegy, s önfeláldozó szerelme célt ér: összeházasodhatnak. KZs;1;A falu rossza ;1937
• A falu rossza (128) - 1937 (mkt1)
  Göndör Sándor a kocsmában duhajkodik, emiatt Feledi bíró lecsukatja. Azonban kiszabadul, amikor szerelme, a bíró nevelt lánya, Tercsi az eljegyzését tartja. Feledi úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy ráveszi a falu kikapós menyecskéjét, Finum Rózsit, csavarja el a legény fejét. Az örömmel meg is teszi, mert szemrevaló a fiatalember. Többek között a kedves és szolid Borcsának, Feledi édes lányának is szíve választottja. Leselkedik is utána éjjel, amikor Sándor letölti a botrányos viselkedéséért járó büntetését, és hazajövet a kocsmában iszik. Borcsát beárulják apjánál, s az mérgében kitagadja a házából. Göndör Sándor is világgá indul szerelmi bánatában. A két fiatal összetalálkozik a Tisza partján. Borcsa megvallja szerelmét, de Sándor elküldi magától. Borcsa bánatában a vízbe veti magát. Sándort megrendíti ez a szerelem, s mikor kimentette a lányt a folyóból, megígéri, hogy örökre vele marad. A bíró is megbánja haragját, áldását adja rájuk.;1;A falu rossza ;1937
• A harapós férj (131) - 1937 (mkt1)
  Ilosvay Péter és Vásárhelyi Lina házastársak, de nem férnek meg egymással. A válás után továbbra is egy fedél alatt élnek, mert képtelenek megegyezni közös vagyonuk ügyében. A férj nem tudja elüldözni feleségét otthonról. √úgyvéd barátja, Zsengellér azt javasolja, vigyen új asszonyt a házba, de erről Péter hallani sem akar. Később mégis megkéri az ügyvéd gépíró kisasszonyának, a szemüveges Erzsinek a kezét. A lány belemegy a házasságba, s a férfi magával viszi őt a birtokra. Erzsi csak itt, Linával összebarátkozva érti meg áldatlan helyzetét. Szerelmében megbántva elhagyja a birtokot, Pestre megy, és régi álmát megvalósítva egy lokálban lép fel. Zsengellér látogatásainak eredményeként ezenközben mély barátság szövődik a férfi és Lina között. Péter ekkor egy ravasz terv segítségével visszaszerzi Erzsit, aki meggyőződhet a férfi igaz szerelméről. Lina pedig Zsengellér oldalán találja meg a boldogságot. KZs;1;A harapós férj ;1937
• A harapós férj (131) - 1937 (mkt1)
  Török Rezső és Emőd Tamás vígjátékából készült film. Ilosvay Péter és Vásárhelyi Lina férj és feleség, de nem férnek meg egymással. A válás után továbbra is egy fedél alatt élnek, mert nem tudnak megegyezni közös vagyonuk ügyében. Hiába a cigányzenés dáridó, a férj nem tudja elüldözni feleségét. √úgyvédbarátja Zsengellér szerint jobb módszer erre, ha új asszonyt visz a házba, de erről Péter hallani sem akar. Majd belemegy a javaslatba, és az ügyvéd gyorsan a gépíró kisasszonyát, a szemüveges Erzsikét veszi le a lábáról a szöveggel, hogy Ilosvay egy szempillantásra beleszeretett. A lány azt hiszi, hogy rejtett képességeit érezte meg a férfi, és feleségül megy Ilosvayhoz, aki magával viszi a birtokra. Erzsi csak itt érti meg, amikor összebarátkozott Linával, hogy milyen helyzetbe keveredett. Szerelmében megbántva, elhagyja a birtokot, Pestre megy és régi álmát beváltva, egy lokálban lép fel. Közben Zsengellér látogatásai mély barátsággá szövődnek Linával, Péter pedig hallani sem akar az újabb válásról. Megszerette Erzsit, s hogy visszaszerezze, egy ravasz tervet eszel ki, s végre is hajtja. Barátai beépülnek a mulató tánc-számába (filmrészlet) és elrabolják Erzsit. A kétségbeesett nőt Péter ellenállhatatlan lénye leveszi a lábáról, helyreáll köztük a béke. Lina pedig Zsengellér oldalán találja meg a boldogságot.;1;A harapós férj ;1937
• A kék bálvány (56) - 1931 (mkt1)
  A tönkrement nemesi család utolsó sarja, báró Lóránt György inasával, Péterrel együtt Amerikában próbál szerencsét. Pincérként dolgoznak mindketten, de elbocsátják őket állásukból, mert György nem hajlandó kiszolgálni egy vendéget, akiben fölismeri amerikai nagybácsiját. György lovagiassága és az amerikai milliomos, Törner lánya, Mary révén, akinek megtetszik a férfi, melléjük szegődik a szerencse. Sorsjegyen közösen részesedést nyernek egy farmból. Lóránt György és Péter elmennek a farmra, ahol már más nyertesek is vannak, köztük egy kínai. Hamarosan Mary is megérkezik a nagybácsija kíséretében és rövid időre idilli együttlét alakul a társaságban (filmrészlet). Ám minden elromlik, amikor megérkezik Mary vőlegénye, ráadásul kiderül, hogy valaki ellopta az egyik nyertes, a kínai férfi kabaláját, a kék bálványt. A zaklatások elől Lóránt György a városba viszi Maryt. Itt összetalálkoznak a Mary keresésére indult, milliomos papával és annak üzleti megbízottjával, aki nem más, mint György nagybácsija, akivel nem akart pincérként összetalálkozni, és akitől most György megtudja, hogy vagyoni helyzete rendeződött. Az egyenrangúvá vált szerelmesek egymáséi lesznek.;1;A kék bálvány ;1931
• A kék bálvány (56) - 1931 (mkt1)
  Az önhibáján kívül tönkrement Lóránt báró Amerikában kezd új életet hűséges inasával, Péterrel. Pincérként dolgoznak egy bárban. Amikor a báró az egyik vendégben nagybátyjára ismer, helyzetét szégyellvén megtagadja a kiszolgálást, ezért elbocsátják. Ekkor sorsjegyen megnyeri egy vidéki farm hatodrészét. Beleszeret az egyik társtulajdonosba, Mary Turnerbe, nem sejtve róla, hogy milliomos. Mary apja hozományvadásznak tartja Lóránt bárót, de a fiatalember nagybátyja, aki egyébként Turnerrel szoros üzleti kapcsolatban áll, tisztázza a fiatalembert, sőt, jó hírt hoz számára: távollétében visszanyerte vagyonát, így már semmi akadálya, hogy feleségül vegye a milliomoslányt s magával vigye az ősi birtokra. BGy;1;A kék bálvány ;1931
• A nagymama (9) - 1917 (mkt1)
  Ernő álnéven elfoglalja a nagymamája, Szerémy grófnő védnöksége alatt álló leánynevelő intézet zenetanári állását, hogy megismerkedjen az egyik csinos növendékkel, Mártával, akiről később kiderül, a nagymama kitagadott fiának gyermeke. A grófnő hozzájárul a fiatalok házasságához, Márta azonban √ñrkényi ezredes unokaöccsébe, Kálmánba szerelmes. Időközben Ernő érzelmei is megváltoznak, megismerkedik Kálmán húgával, Piroskával s már inkább őt venné feleségül. Az ezredes - akinek Szerémy grófnővel tervezett házasságát fiatal korában megakadályozta a grófnő anyja - hallani sem akar ezekről a kapcsolatokról. Szerémy grófné a fiatalok boldogsága érdekében kibékül a mogorva, megkeseredett öregúrral. BGy;1;A nagymama ;1917
• A nagymama (9) - 1917 (mkt1)
  Szerémi grófnő, a nagymama és Ernő úr ifjú korukban szerelmespár volt, de a családi viszály elválasztotta őket egymástól. Az időközben felnőtt unokák jóvoltából ismét összetalálkoznak és sok bonyodalom árán, vénségükre összeboronálódnak. Velük párhuzamosan a két fiatal, azaz unokáik is egymásra találnak.;1;A nagymama ;1917
• A nagymama (9) - 1917 (mkt1)
  1923. július 21. szombat / 16. oldal ‚ÄûBlaha Lujza fellép. Székesfehérváron Blaha Lujza tiszteletére ‚Äì aki ott a szénsavas Árpádfürdőket használja ‚Äì a fürdővel kapcsolatos filmszínházban e hó 24-én és 25-én nagy ünnepséget rendeznek, mely alkalommal a ‚ÄûNagymama‚Äù című filmet is bemutatják. Ezt megelőzi ‚ÄûA régi tánc‚Äù zenésjelenet, melyet a rendező Robicsek Zoltán alkalmazott színre a ‚ÄûNagymama‚Äù vígjáték egyik jelenetéből. ‚ÄûA régi tánc‚Äù főérdekessége, hogy abban Blaha Lujza unokájával, Blaha Gittával táncolja a palotást.‚Äù;1;A nagymama ;1917
• A szűz és a gödölye (292) - 1941 (mkt1)
  A gazdag gyarmatáru-kereskedő Huben család XV. századi képet birtokol A szűz és a gödölye címmel. Huben Sándor nem akarja a család e vagyontárgyát eladni, de özvegy leánya, Margit kivételével a családtagok már nem ápolják a hagyományokat. Amikor létük veszélybe kerül, Huben másolatot készíttet a képről, s az eredetit eladja Perdy Kálmán fakitermelőnek. Perdy régóta szereti Margitot, most el is venné, de az asszony nem megy hozzá. Csak hosszas hányódás, szenvedés, a családi tradíciók megsemmisülése után fogadja el a házassági ajánlatot. KZs;1;A szűz és a gödölye ;1941
• A szűz és a gödölye (292) - 1941 (mkt1)
  A quattrocentroból származó, ismeretlen festő műve a "Szűz és a gödölye" a nagypolgári Huben család birtokában van. Az idős Huben számára, aki megszállottan ragaszkodik a családi hagyományokhoz, e festmény jelenti a család lelkét, jó erkölcsét. Két fiával, özvegyen maradt lányával és annak kamaszfiával él együtt, patriarchális keretek között, ám fiai már egészen mások, a menye egy léha nő és a cég is vészhelyzetben van. Hogy a család pénzügyi helyzetét megoldja, kénytelen föláldozni a féltve őrzött festményt. Titokban lemásoltatja, az eredeti helyére teszi, azt pedig eladja egy műélvező fakitermelőnek, aki Amerikából ezért tért haza. A tranzakció Huben életébe kerül, szíve felmondja a szolgálatot. Halála után teljes anarchia uralkodik el a családban. √ñzvegy leánya Margit hiába próbál a szerelemről is lemondva, apja helyett összetartó erő lenni, kisemmizik, félreállítják és fiát is elveszíti, amikor kiderül, hogy annak viszonya van Margit öccse feleségével. A züllött családban a fivérek már a festményt akarják áruba bocsátani, de akiknek megmutatják, tudják, hogy hamis. Megtudja ezt Margit fia is, aki hosszú távollét után (filmrészlet) hazatér anyjához és mellé áll. Margitnak később ez ad erőt, hogy elhagyja a házat, igent mondva a hűségesen rá várakozó fakitermelőnek.;1;A szűz és a gödölye ;1941
• A tizennegyedik I-II. (36) - 1920 (mkt1)
  Capry herceg estélyt ad londoni palotájában, s az utolsó pillanatban veszik észre, hogy tizenhárman vannak. A lakáj egy csavargót hoz fel az utcáról, s frakkba öltöztetve mint vendéget vezeti be. Így kerül a legelőkelőbb társaságba Jim Jeffries, aki megragadva az estélyen kínálkozó kedvező üzleti lehetőségeket, hamarosan meggazdagszik. Amilyen gyorsan csúcsra ért, oly gyorsan süllyed ismét a mélybe. Előbb gyilkosság vádjával, majd csavargásért kerül börtönbe. Névházasság révén kiszabadul, Amerikában kezd új életet Riche Richson néven, és ismét gazdag lesz. Claire, a milliomoslány beleszeret a jóképű fiatalemberbe, Riche-be, de amikor megtudja róla, hogy nős, bánatában Európába utazik. Ott összebarátkozik Jane-nel és meghívja társalkodónőnek. Jane-ről hamarosan kiderül, hogy ő az a lány, akivel Riche évekkel ezelőtt névházasságot kötött. A fiatalok, akik sose látták egymást, mert az esküvőjükre bekötött szemmel vitték őket, Amerikában újra találkoznak, egymásba szeretnek, s a névházasságból igazi lesz, Clair pedig az apja titkárával vígasztalja magát. BGy;1;A tizennegyedik I-II. ;1920
• A tizennegyedik I-II. (36) - 1920 (mkt1)
  Egy előkelő társaságban vacsorát adnak és csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy tizenhárman vannak. Leküldik a komornyikot az utcára, aki az első, útjába eső csavargót magával hozza és frakkba öltöztetve, vendégként mutatja be. Az estélyen és folytatásában a csavargó kalandor-karriert csinál... (Jellemző a filmre a huszas évek kalandortörténeteinek epizódokra épülő jellege, amely epizódok a főcselekményt háttérbe szorítják.);1;A tizennegyedik I-II. ;1920
• A táncosnő (23) - 1918 (mkt1)
  Bojdán, a közismert mecénás táncosnőt csinál a szép virágáruslányból. Lola hálából felajánlja szerelmét jótevőjének, de a férfi elutasítja, mondván, a művésznek egyedül kell élni, hogy százezreket boldogítson. A vidéki földbirtokos, Eöri László beleszeret a sikeres táncosnőbe és megszökteti vidéki birtokára. Az idill nem tart sokáig, mert a fiatalember, akit apja kitagadással fenyeget, nem tűri, hogy szerelme fenntartsa a kapcsolatot régi barátaival. Lola visszatér a színpadra. László Párizsban vállal állást a követségen, de nem tudja elfelejteni szerelmét. Felkeresi és feleségül kéri Lolát, de az asszony nem hajlandó feláldozni hivatását. Ismét szakítanak. Lola összeroppan, de indulnia kell a színpadra. Csodálatosan, de egyre vadabbul táncol. A megfékezhetetlen haláltánc végén élettelenül esik össze. BGy;1;A táncosnő ;1918
• A táncosnő (23) - 1918 (mkt1)
  Bojdán az Alhambra mulatóban ismerkedik meg Lolával, a virágáruslánnyal. Táncosnővé képezteti ki, és Lola nagy sikereket arat. Egy londoni kiránduláson látja meg Lolát Eőri László, az ifjú diplomata. Levelet ír az asszonynak, fölkeresi az öltözőjében. Bojdán féltékeny a kialakuló szerelmi kapcsolatra, de Lola és Laci félrevonulnak a világtól, és egy vidéki birtokon örülnek egymásnak (filmrészlet). Véget ér az idill, Lolát visszhívják a színpadra. Laci Párizsban vállal feladatot, de nem tudja felejteni a táncosnőt. Visszamegy hozzá, Lola kedvesen fogadja, ám neki a művészi létforma és Bojdán erősebb kötelék. Lola halálra táncolja magát első diadalai színhelyén.;1;A táncosnő ;1918
• A vén bakancsos és fia, a huszár (24) - 1919 (mkt1)
  Laci Veres korcsmáros lányát, Ilonkát szereti, de a lány apja hallani sem akar a házasságról. Laci elmegy a háborúba a korcsmáros fia helyett, s ennek fejében azt az ígéretet kapja, hogy visszatérte után övé a lány. Peregnek az évek. A korcsmáros és a kántor éjszakánként kincset keresnek. Laci halálának hírére Ilonkát hozzá akarják adni az újfalusi árendáshoz. Az elesettnek hitt fiú azonban váratlanul hazatér, de kedvesét már nem ölelheti át mindkét kezével. A korcsmáros nem akarja félkarúhoz adni a lányát. Ekkor Laci apja, a furfangos öreg Mihály a szerelmes fiatalok összekerülése érdekében úgy tesz, mintha megtalálta volna a korcsmáros és a kántor által évek óta keresett kincset, mire Veres boldogan betartja régi ígéretét. BGy;1;A vén bakancsos és fia, a huszár ;1919
• A vén bakancsos és fia, a huszár (24) - 1919 (mkt1)
  Sugár Laci a "vén bakancsos" Mihály bácsinak a fia szerelmes a falu kocsmárosának a leányába, Ilonba. Sorshúzás folytán a kocsmáros fiára, Fricire katonai szolgálat vár, ám a vén bakancsos s a kocsmáros megegyeznek: az együgyű Frici helyett Laci vállalja a hatesztendős katonaságot. Cserébe a kocsmáros megígéri, hogy a leányát Lacihoz adja. Letelvén az idő, Laci huszár fél karral tér haza a háborúból. Ilon még mindig szereti, de apja nem állja a szavát, gazdag vőt szeretne. Ekkor a vén bakancsos azt híreli, hogy a fiával kincset találtak a lápban. (filmrészlet)Most már Hangos kántor is szeretné megfogni a leányának Lacit, s a kocsmáros is mézesmázos a fiúval. Mire a turpisság kiderül, a kocsmáros kénytelen jó képet vágni a házassághoz.;1;A vén bakancsos és fia, a huszár ;1919
• Aphrodité (14) - 1918 (mkt1)
  Medina hercege beleszeret Juliette-be, a szép modellbe és nőül veszi. Juliette azonban megcsalja férjét Giovannival, a festővel. Mikor a herceg rájön erre, szívszélhűdésben meghal. A festő feleségül akarja venni az özvegyet, de az, bár kislányának Giovanni az apja, nemet mond, mert férje végrendelete értelmében csak addig van joga az örökségre, amíg meg nem házasodik. A csalódott szerelmes beáll kolduló barátnak, elrabolja kislányát, s egy halász családnál nevelteti fel. √âvek múlva találkoznak az egykori szerelmesek, közösen egyengetik lányuk sorsát, de Juliette hiába hívja vissza Giovannit a világi életbe, a férfi Isten szolgája marad. BGy;1;Aphrodité ;1918
• Aphrodité (14) - 1918 (mkt1)
  Marenghi herceg szobrot, majd festményt készíttet Aphrodite istennőről. Mindkettőnek modellje azonos, a gyönyörű Julie. Beleszeret a modellbe a megrendelő és a festő, Giovanni is. Egyedül nevelt kisfiának unszolására a herceg feleségül veszi Julie-t. Ám az asszony szíve valójában Giovannié. Amikor a férj szerelmi ölelésben rájuk talál, szívroham végez vele. Kislány születik a hercegné és a festő kapcsolatából, de a pár nem marad együtt. Giovanni szerzetesnek áll, a leányt Julie zárdában helyezi el. Innét viszi el őt az édesapja, s egy halászné gondjaira bízza. Tizenöt év múltán Beppo, a halászfiú beleszeret a húgának vélt idegen lányba, s a Julie-val felbukkanó hercegi sarj pedig a halászfamília leánytagja iránt lobban lángra. Mindennek tanúja a falu papjaként működő Giovanni, aki elegyengeti ezeket a kapcsolatokat, de mostmár ő áll ellen Julie kísértésének, és Isten szolgája marad.;1;Aphrodité ;1918
• Aranyember (15) - 1918 (mkt1)
  A XIX. században játszódó romantikus történet Jókai Mór azonos cimű regénye alapján készült. A dúsgazdag Ali Csorbadzsi a hárem üldözése elől gyönyörű lányát, Timeát és vagyonát régi ismerőséhez, a magyar Brazovics nevű, komáromi kereskedőhöz menekíti annak hajóján, a Dunán. Halála előtt mindent a hajó kapitányára, Timár Mihályra bíz, aki becsülettel hajtja végre a rábízott feladatot. Egy török naszád üldözése elöl kiköt a Senki szigetén, ahol megismeri egy csődbe jutott kereskedő özvegyét és annak leányát, Noémit. Az anyagi bajok elől a világtól elmenekült két nő életét csak Krisztyán Tódor, a török kém látogatásai háborgatják, aki feljelentéssel zsarolja őket. Ezúttal pedig Ali Csorbadzsit és kincsét vette üldözőbe. Komáromban a hajó zátonyra fut, menthetetlenül odavész a rakomány és a vörös félholddal jelölt, kincseket őrző zsák. Brazovicsék nem szívesen vállalják Timeát, amikor megtudják, hogy mindene odaveszett. Mihály keserűen szemléli a gátlástalan kalmár szellemet és Timea kiszolgáltatottságát. Brazovics a veszteségért megsarcolja Mihályt is, aki lehetetlen helyzetében arra az elhatározásra jut, hogy mindenáron megszerzi az elsülyedt rakományt. Ezzel gazdag és befolyásos emberré válik. Ettől kezdve minden vállalkozása szerencsés kimenetelű, ő maga arany ember hírében áll. Vele ellenkezőleg, Brazovics mindent elveszít. A Timeába szerelmes Timár Mihály, hogy lelkiismerete is tiszta legyen, feleségül veszi a megalázott lányt. Timea azonban Brazovics lánya, Athalie udvarlójába, Kacsuka hadnagyba szerelmes. Mihály házassága boldogtalan. Timea ugyan mellette áll, intézi pénzügyi dolgait, de hálán kívül semmit nem tud nyújtani férjének. A gazdagság nem vigasztalja Mihályt, a boldogságot keresi és meg is találja a Senki szigetén, Noéminél (filmrészlet). A cselszövő Krisztyán Tódor tud csak kettős életéről és ugyancsak a szigetet és Noémit akarja. Krisztyánt azonban, saját cselszövései végett, halálos baleset éri a Mihálytól kapott álruhában. A hír Timár Mihályról terjed el. Ezt fölhasználva végleg a korábban megvásárolt szigetre költözik, hogy csak Noémi és fia mellett éljen. Timea is férjhez megy régi szerelméhez, Kacsuka hadnagyhoz.;1;Aranyember ;1918
• Aranyember (15) - 1918 (mkt1)
  A bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály a dúsgazdag Ali Csorbadzsi basa kincseihez jut, majd elveszi a lányát, Tímeát, de házassága boldogtalan. Sikeres vállalkozásai, folyton növekvő gazdagsága nem elégítik ki. A Duna egyik rejtett kis szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett, aki egy gyermekkel is megajándékozza. √âvekig kettős életet él, végül belefáradva ebbe, eldobja vagyonát, és örökre kedvese mellett marad. BGy;1;Aranyember ;1918
• Az egér (37) - 1921 (mkt1)
  Moisandné két lánya, a boldogtalan házasságban vergődő Woiska Clotild grófné és az egyházi iskolában nevelkedő, Egérnek becézett Márta története. A két nő ugyanazért a férfiért, Simiers márkiért epekedik, aki végül Mártát választja. BGy;1;Az egér ;1921
• Az egér (37) - 1921 (mkt1)
  Moisand-né vidéki házában a terjengő unalmat látogatók pletykálkodása űzi el. Egyházi iskolából kerül elő a kisebbik leány, Martha, akit Egérnek becéznek. Tud rajzolni, énekelni, zongorázni, s a kor társasági műveltségének alapjait is elsajátította. Afféle Hamupipőke státuszban van, mégis sikerül elhalásznia a rossz házasságban élő nővére, Clotild elől Max Similiers márkit.;1;Az egér ;1921
• Az elhagyottak (45) - 1925 (mkt1)
  A film tartalmára vonatkozó információk nem ismeretesek. A filmből csak néhány percnyi, inzert nélküli töredék maradt fenn a Képek a magyar némafilm történetéből c. 1964-es filmben, a Vándory-hagyatékból.;1;Az elhagyottak ;1925
• Az elhagyottak (45) - 1925 (mkt1)
  A töredékben fennmaradt film cselekménye nem ismert.;1;Az elhagyottak ;1925
• Az obsitos (12) - 1917 (mkt1)
  Gyuri a molnár leányát, Juliskát szereti, de a lány máshoz megy feleségül. A szerelmében csalódott fiatalember bánatában otthagyja a szülői házat, édesanyját és kishúgát, s beáll katonának. A háborúban hűséges bajtársra talál a hozzá külsőleg is hasonló Andrásban. Gyuri elesik, s András elindul, hogy elvigye halálhírét a családjának, Gyuri anyja azonban összetéveszti őt az elesettel, neki pedig nincs szíve szomorúságot okozni, ezért a továbbiakban Gyuriként él barátja házában. Végül be kell vallania a rettenetes igazságot, de mégis a családnál marad, mert időközben megszerették egymást Málcsikával. BGy;1;Az obsitos ;1917
• Az obsitos (12) - 1917 (mkt1)
  Gyuri viszonzatlanul szerelmes a molnár leányába, aki végül vetélytársa felesége lesz, s a legény bánatában katonának áll. Itt barátkozik össze hasonmásával, Andrással. Gyurira rálőnek a fronton, s a fiú a barátja keze között hal meg. Időközben a falusi udvarházban tovább zajlik az élet. Málcsinak, Gyuri hugának komoly fiatalember udvarol. Több év múltán érkezik levél Gyuritól, édesanyja már a békéről álmodik (filmrészlet). András indul haza Gyuri képében. Szokás szerint neki kellene férjhez adnia "hugát", akivel azonban kölcsönösen egymásba szeretnek. Kiderül végül, hogy "Gyuri" nem családtag, az igazi Gyurit meggyászolják, és a szerelmesek összekerülésének immár nincs akadálya.;1;Az obsitos ;1917
• Beata és az ördög (217) - 1940 (mkt1)
  Beáta, a fiatal novicia a kolostor falai között született és nőtt fel gyönyörű, fiatal lánnyá a nővérek féltő gondoskodásában. Amikor életében először jár a városban, egy bohém társaság tréfája következtében meglátja őt az arisztokrata származású aranyifjú, Martino gróf és beleszeret (filmrészlet). Ettől kezdve a grófnak nincs egy perc nyugta, mindent elkövet, hogy Beáta közelébe kerüljön.A megkísértést tervezve, autóbalesetet szenved és a kolostorban ápolják. A haláltól csak Beáta önfeláldozása a vérátömlesztéssel és közelsége az ápolással menti meg. Végül Martino teljesen fölépül, de szeretné örökre maga mellett tudni Beátát.√ìriási a kísértés, a noviciát már-már hatalmába keríti a szerelem a gróf kitartó ostromában, de végül erőt merít hitéből és visszavonhatatlanul lemond a világi életről.;1;Beata és az ördög ;1940
• Beata és az ördög (217) - 1940 (mkt1)
  Szerencsétlen asszony vetődik el egy olaszországi kolostorba. Halálos ágyán gyermekét az apácák gondjaira bízza. Így nevelkedik sudár, csodás hangú hajadonná Beata. Szíve vágya, hogy apáca lehessen. Mindeközben Martino gróf hírhedt tréfamesterként éli világát rokonai, ismerősei megbotránkozására. Amikor először pillantja meg Beatát, aki tejet visz a városba, fölgyúl benne a vágy. A lányt keresve súlyos autóbaleset éri. A fiatalembert Beata ápolja. Az apácajelöltben is vonzalom támad, de a választott pálya iránti elkötelezettség erősebbnek bizonyul. KZs;1;Beata és az ördög ;1940
• Casanova (17) - 1918 (mkt1)
  Az öregedő Casanova albumából öt kapcsolata elevenedik meg az öt felvonásban. A nők vágyaikkal felköltik legendás alakját sírjából.;1;Casanova ;1918
• Casanova (17) - 1918 (mkt1)
  A legendás kalandort halotti álmából az élet valóságába csábítják a női szívekből fakadó forró sóhajok. Fiatalon és délcegen lép ki sírjából, s újra éli a múltat. Csodálatos délvidéki tengerparti helyszíneken elevenedik meg Casanova öt szerelmi kalandja, öt nővel, előbb Derusse-szal, majd Boromes lovagként az elegáns Susanne-nal, Dr. Varville-ként a bájos Ninette-el, báró Montayaként a démonikus Claire-rel, és végül Casanovaként a nemes lelkű Marie hercegnővel. BGy;1;Casanova ;1918
• Dr. Kovács István (262) - 1941 (mkt1)
  Dr. Kovács István parasztfiúból lett egyetemi tanár megkéri a felkapott városi szépség Tatát Ada kezét. Amikor azonban Kovács leviszi a lány családját falura, hogy bemutassa szüleinek, Tatárék kellemetlen meglepetéssel veszik tudomásul a professzor paraszti származását és a tervezett esküvőből nem lesz semmi. Kovács a szomszéd gazda lányát Balog Ágnest veszi feleségül. A lány származása miatt nem fogadja be őket a városi úri társaság. Ada öccse megsérti Ágnest, Kovács felpofozza a ficsúrt. Az úri társaság feljelenti Kovácsot, azzal vádolják, hogy lázítja az ifjuságot. A sértett professzor lemondana és feleségével együtt visszaköltözne vidékre. Apja rábeszélésére azonban visszatér az egyetemre, ahol egy ünnepség alkalmával a kultuszminiszter elégtételt szolgáltat neki, feleségének pedig kezet csókol.;1;Dr. Kovács István ;1941
• Dr. Kovács István (262) - 1941 (mkt1)
  Dr. Kovács István a függöny előtt foglalja össze pályafutásának tanulságait. Pereg utána a történet. Dr. Kovács, sokgyermekes felvidéki parasztcsalád sarja, fiatalon válik történészprofesszorrá az egyetemen, méltóságos úrrá. Tatár Adát, egy fölkapaszkodott ügyvéd leányát venné el, de ez a família lenézi az ő családját, így dr. Kovács a régi szerelme, Balog Ágnes mellett dönt. A parasztlányból lett méltóságos asszony és dr. Kovács magyarságtudatot erősítő előadásai megosztják az ismerősök, hallgatók táborát, ám a miniszter támogatja őket, és nyilvános állásfoglalása dr. Kovács István igazát támasztja alá. KZs;1;Dr. Kovács István ;1941
• Dr. Kovács István (262) - 1941 (mkt1)
  Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a csíki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyírő József volt. (√âlénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltak a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek hovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatlan!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t. Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lakik, magyarság él a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szemben Moldvával, gyönyörű, költészetet teremtő őseredeti magyar törzs. Miniden ellenséges propagandával szemben önkéntelenül eszébe vésődik a nézőnek akár Berlinben, akár Rómában, akár Franciaországban nézi ezt a darabot, hogy itt a határhegyekben egy őseredeti magyar, népi kultúra van, amely ilyen csodálatos poétikus történeteket termel. Mindezt azért mondom el, mert nekünk semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, ha arról van szó, hogy egész Európát érdeklő, magas művészi értékű filmeket gyártsunk, amelyeket a mozik tízezrei játszanak és az emberek százezrei néznek végig. Figyelmeztetem a t. Házat, hogy mi a közeljövőben egy még hevesebb ellenséges propagandával fogunk szemben állani. Ezért találom szomorúnak, amikor a tárcák költségvetését végignézem és megnézem a nemzetvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetését, abban nem találok sem ezreket, sem százezreket, sem milliókat a film támogatására, csupán a filmipari alap támogatására találok egy másik tárca keretében egy egészen csekélyke összeget. Nem irigykedik egyikünk sem azok miatt a milliók miatt, amelyeket az, Operaházra és a Nemzeti Színházra elköltünk. √ân azt mondom, hogy van szellemi és művészi közellátás is, amely minden értelmes, modern államban legalább olyan fontos, mint a másik közellátás és ez szintén állami feladat. De ha az állami színházak támogatásaira milliók jutnak, akkor a film támogatására még sokkal több milliónak kellene jutni. (√ögy van! a bal- és a szélső-baloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen előállítandó filmek költsége csak akkor térül meg, hogy ha a film 250.000-300.000 P-nél többe nem kerül. Most képzeljük el azt, hogy ezek a filmek egy gyilkos versenyben olyan filmekkel kerülnek szembe, amelyek mind 2-3-4-5 millió pengős költséggel kerülnek ki a stúdióból. Ki vállalja a különbséget, ki támogassa a magyar filmet, ki vállalja a rizikót, ha nem az állam? Igenis elsőrendű állami érdek, hogy a filmet támogassuk, de a film irányítására és támogatására nem elegendő az, ha a dr. Kovács István elé prológot íratunk, prológot sugalmazunk, amelyről kisül, hogy társadalmi probléma, amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen már időszerűtlen, annak már nyoma sincs, itt nincsenek társadalmi válaszfalak, itt a Tatárék már nem léteznek sehol. A magyar film amint az a dr. Kovács István, az ≈êrségváltás, a Negyedíziglen, a Harmincadik mutatja, nagyon kiváló új tehetségeket produkál, amióta megszabadult a zsidó diktatúrától. Igazán nem költjük hiába a pénzt, ha milliókat és milliókat áldozunk.;1;Dr. Kovács István ;1941
• Dódi karrierje (5) - 1915 (mkt1)
  Adolf Fauler Elsának teszi a szépet. Levélben hívja találkára a lányt. Braun úr, a lány apja megtalálja a levelet és tetten éri a Városligetben csókolózó párt. Elkergeti a csábítót, de az hamarosan meglátogatja őket, ezúttal tisztességes szándékokkal. Braun úr szép hozománnyal adja hozzá lányát, sőt még állást is szerez vejének. A siófoki mézeshetek után Adolf elfoglalja állását Steiger úr irodájában, de a munkát gondosan kerüli. Az apóst, aki gyanút fog, sikerül félrevezetnie. A fiatalasszony kegyeire pályázó Steiger úr is cinkosa lesz: irodafőnökké nevezi ki lusta hivatalnokát, s ezt még írásba is adja, végképp eloszlatva Braun úr gyanúját. BGy;1;Dódi karrierje ;1915
• Dódi karrierje (5) - 1915 (mkt1)
  Dódi, pesti fiatalember találkára hívja szíve hölgyét. A ligeti randevún azonban a dühös atya is megjelenik, és elhurcolja a leányát. Dódi utánuk megy és nagynehezen elnyeri az apa beleegyezését házasságukba. A mézesheteket Siófokon tölti az ifjú pár, itt értesül róla Dódi, hogy apósa jó állást szerzett neki egy pesti serfőzde irodájában. A katonaságnál is sikerül halasztást elérni. Ám Dódi hanyagul végzi munkáját, udvarol. Mulasztásait ravaszkodással leplezi, s hasonló módon erősíti munkahelyi pozícióját. Közben a feleségét a Balatonnál megismert katonatiszt, és hivatali főnöke egymástól függetlenül ostromolja. Végül minden jóra fordul, sőt: Dódi füllentése beigazolódik, irodavezetővé nevezik ki, apósa pedig módfelett büszke a szorgalmas és tehetséges vőre.;1;Dódi karrierje ;1915
• Elnökkisasszony (89) - 1935 (mkt1)
  A Várkonyi Textilművek nemrég megválasztott elnöke, a szép és fiatal Várkonyi Zsuzsa kezét megkéri a már nem fiatal Kollár vezérigazgató. Zsuzsa nem akarja megsérteni a komoly kérőt, s azzal utasítja el, hogy már másba szerelmes. Mikor Kollár faggatja, hogy ki az illető, Zsuzsa zavarában egy állástalan fiatal mérnök, Török István nevét mondja neki, akivel egy kirándulás alkalmával találkozott. Kollár megkeresteti a fiatalembert és alkalmazza a gyárban. Az elnökkisasszony beleszeret a fiatal feltalálóba, mégis mindent megtesz, hogy kiszekálja. Végül Török elutazik Siófokra, hogy találmányát egy amerikai textilgyárosnak adja el. A lány kétségbeesetten megy utána, és a Balaton habjai között vallja be neki, hogy szereti. BGy;1;Elnökkisasszony ;1935
• Elnökkisasszony (89) - 1935 (mkt1)
  Török István fiatal mérnök évek óta hiába kilincsel állásért, pedig feltalált egy új fonalsodrási módszert. A Várkonyi Textilművekben is elutasítják. Ott éppen direktori ülést tartanak, melyen Kollár vezérigazgató bejelenti, hogy a csinos és fiatal Várkonyi Zsuzsa kisasszony veszi át az elnöki tisztséget (filmrészlet). Minden férfit elbűvöl az elnöknő, Kollár vezérigazgató hamarosan feleségül kéri. Zsuzsa azt hazudja: mást szeret, s mivel csak annak a szemtelen fiatalembernek a neve jut eszébe, akivel a hétvégén a Rómaiparton összeszólalkoztak, Török Istvánnak nevezi el az "illetőt". Kollár elhatározza, hogy megkeresteti, ezért berendeli a telefonkönyvben szereplő összes Törököt. Kollár végül Zsuzsa meglepetésére örömmel szerződteti a szimpatikus és tehetséges fiatalembert. A nő alattomban harcol a fiatalember elűzéséért, de mikor az eltűnik, be kell ismernie: szereti a mérnököt. Utánautazik Siófokra, ahol Török éppen egy kedvező amerikai ajánlatot fontolgat. Még mielőtt aláírná a szerződést, a szerelmesek egymásra találnak.;1;Elnökkisasszony ;1935
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  A Nyírő József novellái alapján készült film a havasokban élő emberek között játszódik - valahol Csíkben vagy Háromszékben. A favágó Erdei Csutak Gergelynek és feleségének, Annának gyermeke születik. A felcseperedő Kicsi Gergőnek édesapja megmutatja a tájat, bemutatja fiát a havasok lakóinak: embereknek, állatoknak és a fáknak egyaránt (filmrészlet 1). A szegény favágók életébe változást hoz a hirtelen felbukkant fakitermelő vállalkozó. A terület az övé, ráadásul jobb megélhetést is ígér, így ráveszi a havasi embereket, hogy hagyják el otthonukat és dolgozzanak neki. Kiderül azonban, hogy a férfi leginkább Annára vetett szemet. Egy éjszaka messzire küldi dolgozni férjét és részegen rátör a felségre. Az asszony menekül, de közben véletlenül ledönti a petróleumlámpát, ezért leég a házuk. A szabadban kénytelen tölteni az éjszakát, s ezalatt súlyosan megbetegszik. Csutak Gergely a messzi városba viszi feleségét, hogy a csodatévő Mária illetve egy professzor segítségét kérje gyógyulásához. Minden hiába, Anna meghal. Gergelynek nincsen pénze arra, hogy a temetkezési vállalkozóval szállíttassa haza. Mégis ragaszkodik hozzá, hogy otthoni földbe temesse, és a fiú is lássa még egyszer az édesanyját. Vonatra száll halott feleségével, és azt mondja, nagybeteg az asszony (filmrészlet 2). Hazaérkezése után egy éjszaka meggyilkolja a vállalkozót, aki felsége halálát okozta. A havasi emberek hiába állnak ki mellette, börtönre ítélik. Karácsony előestéjén megszökik, az üldöző csendőrök meglövik. Halálos ágyán megkéri barátját, adja át az őt üldöző csendőröknek és vegye fel a fejére kitűzött vérdíjat, hogy a pénzből Kicsi Gergőnek ruhát és egy kis csizmát vásárolhasson...;1;Emberek a havason ;1941
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a csíki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyírő József volt. (√âlénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltak a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek hovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatlan!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t. Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lakik, magyarság él a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szemben Moldvával, gyönyörű, költészetet teremtő őseredeti magyar törzs. Miniden ellenséges propagandával szemben önkéntelenül eszébe vésődik a nézőnek akár Berlinben, akár Rómában, akár Franciaországban nézi ezt a darabot, hogy itt a határhegyekben egy őseredeti magyar, népi kultúra van, amely ilyen csodálatos poétikus történeteket termel. Mindezt azért mondom el, mert nekünk semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, ha arról van szó, hogy egész Európát érdeklő, magas művészi értékű filmeket gyártsunk, amelyeket a mozik tízezrei játszanak és az emberek százezrei néznek végig. Figyelmeztetem a t. Házat, hogy mi a közeljövőben egy még hevesebb ellenséges propagandával fogunk szemben állani. Ezért találom szomorúnak, amikor a tárcák költségvetését végignézem és megnézem a nemzetvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetését, abban nem találok sem ezreket, sem százezreket, sem milliókat a film támogatására, csupán a filmipari alap támogatására találok egy másik tárca keretében egy egészen csekélyke összeget. Nem irigykedik egyikünk sem azok miatt a milliók miatt, amelyeket az, Operaházra és a Nemzeti Színházra elköltünk. √ân azt mondom, hogy van szellemi és művészi közellátás is, amely minden értelmes, modern államban legalább olyan fontos, mint a másik közellátás és ez szintén állami feladat. De ha az állami színházak támogatásaira milliók jutnak, akkor a film támogatására még sokkal több milliónak kellene jutni. (√ögy van! a bal- és a szélső-baloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen előállítandó filmek költsége csak akkor térül meg, hogy ha a film 250.000-300.000 P-nél többe nem kerül. Most képzeljük el azt, hogy ezek a filmek egy gyilkos versenyben olyan filmekkel kerülnek szembe, amelyek mind 2-3-4-5 millió pengős költséggel kerülnek ki a stúdióból. Ki vállalja a különbséget, ki támogassa a magyar filmet, ki vállalja a rizikót, ha nem az állam? Igenis elsőrendű állami érdek, hogy a filmet támogassuk, de a film irányítására és támogatására nem elegendő az, ha a dr. Kovács István elé prológot íratunk, prológot sugalmazunk, amelyről kisül, hogy társadalmi probléma, amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen már időszerűtlen, annak már nyoma sincs, itt nincsenek társadalmi válaszfalak, itt a Tatárék már nem léteznek sehol. A magyar film amint az a dr. Kovács István, az ≈êrségváltás, a Negyedíziglen, a Harmincadik mutatja, nagyon kiváló új tehetségeket produkál, amióta megszabadult a zsidó diktatúrától. Igazán nem költjük hiába a pénzt, ha milliókat és milliókat áldozunk.;1;Emberek a havason ;1941
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a csíki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyírő József volt. (√âlénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltak a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek hovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatlan!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t. Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lakik, magyarság él a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szemben Moldvával, gyönyörű, költészetet teremtő őseredeti magyar törzs. Miniden ellenséges propagandával szemben önkéntelenül eszébe vésődik a nézőnek akár Berlinben, akár Rómában, akár Franciaországban nézi ezt a darabot, hogy itt a határhegyekben egy őseredeti magyar, népi kultúra van, amely ilyen csodálatos poétikus történeteket termel. Mindezt azért mondom el, mert nekünk semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, ha arról van szó, hogy egész Európát érdeklő, magas művészi értékű filmeket gyártsunk, amelyeket a mozik tízezrei játszanak és az emberek százezrei néznek végig. Figyelmeztetem a t. Házat, hogy mi a közeljövőben egy még hevesebb ellenséges propagandával fogunk szemben állani. Ezért találom szomorúnak, amikor a tárcák költségvetését végignézem és megnézem a nemzetvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetését, abban nem találok sem ezreket, sem százezreket, sem milliókat a film támogatására, csupán a filmipari alap támogatására találok egy másik tárca keretében egy egészen csekélyke összeget. Nem irigykedik egyikünk sem azok miatt a milliók miatt, amelyeket az, Operaházra és a Nemzeti Színházra elköltünk. √ân azt mondom, hogy van szellemi és művészi közellátás is, amely minden értelmes, modern államban legalább olyan fontos, mint a másik közellátás és ez szintén állami feladat. De ha az állami színházak támogatásaira milliók jutnak, akkor a film támogatására még sokkal több milliónak kellene jutni. (√ögy van! a bal- és a szélső-baloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen előállítandó filmek költsége csak akkor térül meg, hogy ha a film 250.000-300.000 P-nél többe nem kerül. Most képzeljük el azt, hogy ezek a filmek egy gyilkos versenyben olyan filmekkel kerülnek szembe, amelyek mind 2-3-4-5 millió pengős költséggel kerülnek ki a stúdióból. Ki vállalja a különbséget, ki támogassa a magyar filmet, ki vállalja a rizikót, ha nem az állam? Igenis elsőrendű állami érdek, hogy a filmet támogassuk, de a film irányítására és támogatására nem elegendő az, ha a dr. Kovács István elé prológot íratunk, prológot sugalmazunk, amelyről kisül, hogy társadalmi probléma, amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen már időszerűtlen, annak már nyoma sincs, itt nincsenek társadalmi válaszfalak, itt a Tatárék már nem léteznek sehol. A magyar film amint az a dr. Kovács István, az ≈êrségváltás, a Negyedíziglen, a Harmincadik mutatja, nagyon kiváló új tehetségeket produkál, amióta megszabadult a zsidó diktatúrától. Igazán nem költjük hiába a pénzt, ha milliókat és milliókat áldozunk.;1;Emberek a havason ;1941
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  Erdei Csutak Gergő székely favágót arra bírja egy fakitermelő vállalkozó, hogy családostul költözzék föl a havasokba, mert jól fizető munka vár rájuk. √öj helyükön aztán a vállalkozó rátör Gergő feleségére, Annára. A rémült asszony elmenekül, de szakadékba zuhan. Hiába kúrálják, ápolják, Anna meghal, s még holttestét elvitetni sincs pénz: élőként viszi férje a vonaton. Halálos bosszút áll Gergő, s ezért bebörtönzik. Karácsonykor megszökik, hogy ajándékot vigyen kisfiának, de egy csendőrgolyó leteríti. A favágó társai azt színlelik, hogy ők fogták el az időközben meghalt szökevényt. Az érte kapott vérdíjból vesznek Gergő árva kisfiának ruhát, csizmácskát. KZs;1;Emberek a havason ;1941
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  Erdei Csutak Gergő székely favágót arra bírja egy fakitermelő vállalkozó, hogy családostul költözzék föl a havasokba, mert jól fizető munka vár rájuk. √öj helyükön aztán a vállalkozó rátör Gergő feleségére, Annára. A rémült asszony elmenekül, de szakadékba zuhan. Hiába kúrálják, ápolják, Anna meghal, s még holttestét elvitetni sincs pénz: élőként viszi férje a vonaton. Halálos bosszút áll Gergő, s ezért bebörtönzik. Karácsonykor megszökik, hogy ajándékot vigyen kisfiának, de egy csendőrgolyó leteríti. A favágó társai azt színlelik, hogy ők fogták el az időközben meghalt szökevényt. Az érte kapott vérdíjból vesznek Gergő árva kisfiának ruhát, csizmácskát. KZs;1;Emberek a havason ;1941
• Emberek a havason (268) - 1941 (mkt1)
  A Nyírő József novellái alapján készült film a havasokban élő emberek között játszódik - valahol Csíkben vagy Háromszékben. A favágó Erdei Csutak Gergelynek és feleségének, Annának gyermeke születik. A felcseperedő Kicsi Gergőnek édesapja megmutatja a tájat, bemutatja fiát a havasok lakóinak: embereknek, állatoknak és a fáknak egyaránt (filmrészlet 1). A szegény favágók életébe változást hoz a hirtelen felbukkant fakitermelő vállalkozó. A terület az övé, ráadásul jobb megélhetést is ígér, így ráveszi a havasi embereket, hogy hagyják el otthonukat és dolgozzanak neki. Kiderül azonban, hogy a férfi leginkább Annára vetett szemet. Egy éjszaka messzire küldi dolgozni férjét és részegen rátör a felségre. Az asszony menekül, de közben véletlenül ledönti a petróleumlámpát, ezért leég a házuk. A szabadban kénytelen tölteni az éjszakát, s ezalatt súlyosan megbetegszik. Csutak Gergely a messzi városba viszi feleségét, hogy a csodatévő Mária illetve egy professzor segítségét kérje gyógyulásához. Minden hiába, Anna meghal. Gergelynek nincsen pénze arra, hogy a temetkezési vállalkozóval szállíttassa haza. Mégis ragaszkodik hozzá, hogy otthoni földbe temesse, és a fiú is lássa még egyszer az édesanyját. Vonatra száll halott feleségével, és azt mondja, nagybeteg az asszony (filmrészlet 2). Hazaérkezése után egy éjszaka meggyilkolja a vállalkozót, aki felsége halálát okozta. A havasi emberek hiába állnak ki mellette, börtönre ítélik. Karácsony előestéjén megszökik, az üldöző csendőrök meglövik. Halálos ágyán megkéri barátját, adja át az őt üldöző csendőröknek és vegye fel a fejére kitűzött vérdíjat, hogy a pénzből Kicsi Gergőnek ruhát és egy kis csizmát vásárolhasson...;1;Emberek a havason ;1941
• Európa nem válaszol (269) - 1941 (mkt1)
  Hajó indul Amerikából Európába, ahol a háború kitörése fenyeget. Az utasok között van Mária Holm divattervező, akinek ezzel az úttal rendkívüli megbizatást is kell teljesitenie. Egy fontos dokumentumokat tartalmazó levelet kell Európába juttatnia a béke érdekében. Az utasok között különféle célú és indíttatású emberek vannak, akiknek kiléte időközben lelepleződik. A levélnek kulcsszerepe van a krimifordulatokban. Eközben a hajó kapitányának egyetlen célja, hogy utasai biztonságosan partot érjenek, ezért utirányt változtat, majd a háború kitörésének hírét titokban tartja az utasok előtt (filmrészlet). A hajó szalonzenekarának fiatal tagjai jövőjüket fontolgatják arra az esetre, ha kitörne a háború. A hajó hamarosan befut egy Franciaország-i kikötőbe...;1;Európa nem válaszol ;1941
• Európa nem válaszol (269) - 1941 (mkt1)
  1939. augusztus 26-án fut ki New Yorkból az Oceania gőzhajó. Ezen utazik Maria Holm, a volt kémnő, most divatszalon-tulajdonos. Még ez egyszer fontos iratokat kell eljuttatnia Európába a béke érdekében. A magyar származású Gloria hazafelé tart, s az ő kabinjában hal meg az ismét előkerült János bácsi, akivel hajdan egyazon fedélközben vágtak neki az √öjvilágnak. Gloria magához veszi az öreg unokáját. Közben kémek, ellenkémek küzdelme zajlik a hajón. 1939. szeptember 1-jén ide is eljut a háború híre. A hajó hamarosan befut egy francia kikötőbe. Vincent Gordon segítségével Maria megőrzi a küldeményt, és szerelmes párként együtt maradnak. KZs;1;Európa nem válaszol ;1941
• Gentryfészek (270) - 1941 (mkt1)
  Völcsöky Pál Svédországból érkezik, hogy átvegye nagybátyjától reá szálló örökségét, a kastélyt. Joachim komornyik fölvilágosítja, hogy a végrendelet szerint minden Völcsökynek joga van két mézeshetet tölteni itt. Közben egy másik Völcsöky Pál is betoppan intézetből szöktetett feleségével, Kovács Zsuzsival, akinek azt hazudta, hogy ez kizárólag az ő birtoka. Ám kiderül a turpisság, s a fiatalasszonyt a "svéd" Völcsöky vigasztalja meg. Ekkor érkezik meg a szökött hölgy bátyja, s a valódi férj helyett először a nőtlen Völcsökyt páholja el. A "svéd" megegyezik a csekkhamisító másik Völcsökyvel, és válás után övé lesz az asszony. KZs;1;Gentryfészek ;1941
• Gentryfészek (270) - 1941 (mkt1)
  Völcsöky Teofil végrendeletében a Völcsöky nemzetségre hagyja kastélyát. A kastély kezelője a komornyik, Joachim, aki 35 éve áll a Völcsökyek szolgálatában. A végrendelet szerint a nemzetség minden frissen házasodott férfitagjának jogában áll két hetet nászútként a kastélyban tölteni. A Svédországban élő dúsgazdag Völcsöky Pál az örökség hírére hazatér. A kastélyban (filmrészlet) Joachim felvilágosítja a végrendelet részleteiről - így csak egy éjszakát tud ott tölteni. Ekkor érkezik névrokona, a csekkhamisítás miatt keresett Völcsöky Pál, intézetből frissen megszöktetett feleségével. Zsuzsinak Völcsöky azt hazudta, hogy a kastély az övé. A befutó csendőrök letartóztatják a szélhámost. A feleség hiába is várja. A dúsgazdag Völcsöky próbálja vigasztalni a magányos leányt. Közben megérkeznek a szülők, akik nem voltak ott az esküvőn. Az eléjük siető Völcsöky I. Pált hiszik a férjnek. Annyira szimpatikus nekik a férfi, hogy részleteket nem is kérdeznek - ő pedig pedig nem meri, nem akarja bevallani személyazonosságát. Zsuzsát is ráveszi, egyelőre titkolják el az igazságot. A "nászút" hamar véget ér. Felmennek Budapestre, és elhatározzák, hogy kiábrándulásra hivatkozva bejelentik a válást. Völcsöky I. eközben komoly pénzeket fizet, hogy a csekkhamisító Völcsöky II. szabadlábra kerüljön illetve beleegyezzen a tényleges válásba. Zsuzsa és Völcsöky I. közben egymásba szerettek, csakhogy a férfi egy félreértés miatt megsértődik a lányra. Völcsöky II. még több pénzt akar kizsarolni a válásért cserébe. Völcsöky I. visszamegy a kastélyba, a szerelmes Zsuzsa követi. Itt éri őket a követelődző Völcsöky II. és az értetlen családtagok is. A kastélyban végre fény derül a félreértésekre, a szerelmesek tisztázzák egymást és érzelmeiket. A szélhámost Zsuzsa öccse elpáholja, a szerelmeseket pedig a boldogság - és az igazi nászút várja...;1;Gentryfészek ;1941
• Halálos tavasz (197) - 1939 (mkt1)
  Dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el szállodai szobájában. Az ő története pereg végig, attól a pillanattól kezdve, hogy a lépcsőházban először látja meg a lányt, akiről később kiderül: Ralben Edit a neve. Iván meghívatja magát hozzájuk. Edit ekkor Ahrenberg gróf menyasszonya. Csakhamar Iván kéri meg a lány kezét, s esküvőjükig egy bérelt kis budai lakásban találkoznak. Edit azonban továbbra is tartja a kapcsolatot volt vőlegényével, s emiatt Iván szakítani próbál. Nagy Józsa jelenthetne kárpótlást a férfi számára, de mivel a nagy szerelem Edithez köti, revolverrel végez magával. KZs;1;Halálos tavasz ;1939
• Halálos tavasz (197) - 1939 (mkt1)
  Kerettörténet. A Duna-parton magányos, melankolikus férfi mered a vízre. Hazatér szállodai szobájába és feltesz egy hanglemezt: zsongító hangú nő szerelmes üzenetét. Még szól a lemez, miközben a férfi főbe lövi magát. 1936 tavasza. Ugyanez a férfi, Dr. Egry Iván vidéki földbirtokos felköltözik a fővárosba. Lakást bérel és állást vállal egy hivatalban. Odahaza egy nap a lépcsőházban véletlenül összefut egy csodálatos lánnyal (Ralben Edit, egy arisztokrata tanácsos lánya). A férfi első látásra beleszeret. Egry telefonon hívja, szerelmes üzenetét hanglemezen küldi el, de nem tudja megközelíteni. Mígnem kiderül, hogy kollégája a lány távoli rokona. Meghívatja magát Ralbenék házibáljára. Ugyan a lánynak gróf Ahrenberg is udvarol, Egry szerelme viszonzásra talál. A férfi mind gyakrabban jár fel Editékhez. Az édesanya sem tiltakozik az udvarlás ellen, csak időt kér, hogy lassan a tanácsos urat is meggyőzzék. A szerelmes pár egy csendes budai lakásban találkozgat, titokban. Az egyik alkalommal Edit hanglemezzel, a férfitől kapott szerelmes üzenet párjával érkezik. Egry megkéri a lányt, táncoljon neki, míg ő zongorázik (filmrészlet). A következő napokban egyre ritkábban találkoznak. Egry kideríti, hogy Edit titokban Ahrenbergnek is randevút ad. Szakítanak. A férfi bánatában hazautazik. A vonaton egy csendes, szomorú lánnyal ismerkedik meg. Elhívja magához a lányt, Nagy Józsát, osszák meg magányukat. Néhány békés, idilli napot töltenek együtt. Feljönnek a fővárosba, együtt élnek. Józsa titkon szerelmes a férfiba, de Egryt még mindig csalódása mozgatja. Belép egy politikai pártba, kártyázni kezd, adósságokat csinál. Egy félreértés miatt összevesznek Józsával, majd rájön, mennyire fontos neki a lány. Elhatározza, hogy feleségül veszi. Az esküvő előtt néhány nappal hirtelen újra felbukkan Edit. Bevallja a férfinak, hogy rájött, csak őt szereti, Ahrenberget végleg visszautasította. Kéri Egryt, legyen a férje. A férfi érzi, hogy még mindig Editbe szerelmes, de Józsát nem tudja, nem meri visszautasítani. Képtelen választani a két nő között. Kimegy a Duna-partra, majd útja innen a szállodába vezet...;1;Halálos tavasz ;1939
• Hyppolit, a lakáj (55) - 1931 (mkt1)
  Schneider úr jól menő szállító vállalatot vezet. A továbblépés és a fejlesztés kérdésében sokat vitatkozik az üzleti munkában is részt vevő lányával (Terka az automobilokra térne át, míg a papa csakis a lovakban bízik). Schneiderné vezeti az otthoni életet. A hirtelen meggazdagodott kispolgári család élete kezd megváltozni. A feleség rajong a nagypolgári allűrökért - a vagyon révén sok mindent megengedhetnek már maguknak. Többek között lakájt is fogadhatnak, a 27 évig egy grófot szolgáló Hyppolit személyében. A feleség titokban alkalmazza a lakájt, és csak ezután jelenti be férjének az új alkalmazott érkezését (filmrészlet). A csinos Terkának ketten is udvarolnak: a középkorú Makáts (fontos politikai és üzleti kapcsolatokkal) és a sofőrből üzletvezetővé emelkedett jóképű Benedek. (Terka, érthetően, a fiatalemberhez húz.) Schneiderné mindenképp Makátsot szeretné lánya férjéül, ügyeskedésével eléri, hogy Benedek sértődötten kilépjen a vállalattól. Hyppolit működése közben tökéletesen felkavarja a Schneider család életét. Masszőz, fürdőzés, művészetek pártolása, fogyókúra - újabb és újabb, feszítő és szigorú szokások kerülnek elő. A társadalmi státusz kötelezettségekkel jár, és ezekért a kényelmetlen kötelezettségekért nemhogy Scneider, de felesége sem feltétlenül rajong. A család fogadást ad, hogy itt jelentsék be Makáts és Terka eljegyzését. A Schneider által egy bárban megismert énekesnő, Mimi feltűnése már-már botrányt kavar - Hyppolit és a segítségül hívott Benedek asszisztálása kell ahhoz, hogy megoldják a konfliktusokat. Makáts lejáratja magát, a főtanácsos rokona is levonja a következtetéseket az erkölcstelen ház szellemiségéről. Hyppolit a botrány miatt felmond, de a záróképen a családdal és a szolgákkal együtt örül Terka és Benedek boldog egymásratalálásának.;1;Hyppolit, a lakáj ;1931
• Hyppolit, a lakáj (55) - 1931 (mkt1)
  A kispolgárból szállítási vállalkozóvá lett Schneider Mátyás úrhatnám felesége, hogy háztartását előkelőbbé tegye, inast fogad fel. A korábban grófi családnál szolgált Hyppolit felforgatja a házat, az arisztokraták szokásait erőltetve új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodik kispolgári életviteléhez, beletörődik a lakáj terrorjába. Schneider lánya, Terka alkalmazottjukba, Benedek Istvánba szerelmes, de Schneiderné előkelő vőlegényt szemel ki számára. Az eljegyzési estély azonban botrányba fullad Schneider táncosnő barátnőjének megjelenése miatt. Schneider úr végül fellázad Hyppolit ellen s a meghiúsult eljegyzés helyett megtartják Terka és Benedek István eljegyzését. BGy;1;Hyppolit, a lakáj ;1931
• Három sárkány (106) - 1936 (mkt1)
  A kávási birtok közepén oszlopos kúriában él a "három sárkány" által gondnokság alá helyezett, könnyelmű id. Csaholyi Balázs. Fia Pesten folytat jogi tanulmányokat, de előnyben részesíti Tatár Anna művésznő bájainak tanulmányozását, s közben 8000 pengő adósságot csinál. Nővéreitől azt a megbízatást kapja id. Csaholyi, hogy vigye el fiának a pénzt, s távolítsa el életéből a költséges és veszélyes démont. Id. Csaholyi első útja azonban a Hungáriába vezet, ahol azonnal hozzálát az előző évi répatermés árának elmulatásához. Hamarosan megismerkedik Tatár Annával is, akiről kiderül, hogy komoly, dolgozó nő és szereti a földet, a falut, így a három szigorú, de titkon aranyszívű öregasszony hozzájárulásával feleségül veszi. BGy;1;Három sárkány ;1936
• Három sárkány (106) - 1936 (mkt1)
  Hunyady Sándor színműve alapján készült film. Csaholyi Balázs a "három sárkány", azaz három nővérének gondnoksága alatt álló, lump földesur. A három sárkány azonban hasztalan őrizteti (filmrészlet) házi ügyvédjükkel Kempelennel, idős és ifjú Csaholyi sikerrel mulatja el a maradék vagyont. Ifj. Csaholyi Balázs Pesten joghallgató, de minden idejét és pénzét Tatár Anna híres színésznővel tölti, akibe reménytelenül szerelmes. Ezúttal is pénzre van szüksége otthonról adósságai törlesztésére, s mivel ő a család szemefénye, a három sárkány bármily takarékos, nem tagadják meg a küldeményt. Id. Csaholyi sugalmazására Kempelen azt javasolja a három nővérnek, hogy az apa vigye a pénzt a fiúnak. Igy aztán, az ügyvédbarát segítségével, id. Csaholyi Pestre utazik, zsebében a pénzzel. ≈ê is megismeri Tatár Annát, aki Csaholyiék urasági gépészének lányaként, valamikor a birtokon nevelkedett. A két Csaholyi ettől kezdve együtt udvarol és költi a pénzt Tatár Annára. Ám a fiú észreveszi, hogy Annát sokkal jobban éúdekli az apa. Később le is mond a nála jóval idősebb nőről, hiszen ugysem vehetné feleségül. Eközben odahaza a három sárkány aggódni kezd, majd fölkerekedik, hogy utánanézzen a férfiak dolgának. Pestre utaznak s fölkeresik Tatár Annát is, akiben egy komoly, dolgozó nőt ismernek meg. Igy aztán, különböző bonyodalmak, után a három sárkány örömmel fogadja, amikor a falura visszaköltözött Anna, marokszedő lánynak öltözve, megkéri tőlük id. Csaholyi Balázs kezét.;1;Három sárkány ;1936
• Jön az öcsém (25) - 1919 (mkt1)
  A mű alapjául szolgáló költemény inzertként időről időre fölbukkan a képsorok között. Háromtagú család életének a bemutatásával indít a film. Munkás miliőben vagyunk, az apa olvas, az anya varr, a gyermek figyel. Váratlanul kinyílik az ajtó, de csak a széltől. Kifelé figyelnek, várnak valakit. A férfi fivérét látjuk: a fronton harcol, megsebesül, börtönben ül. A börtön falára felirat rajzolódik: "Világ proletárjai, egyesüljetek!" A fivér leugrik a börtönbástyáról, megszökik. Egzaltált arccal, zászlót lengetve vonz maga köré embereket. Szónokol a tömeghez. √ñklök lendülnek a magasba. Ismét kinyílik az ajtó. Belép a várva várt testvér. Forradalmi tömegek vonulnak az utcán. A család ezúttal már nagypolgári miliőből nézi a menetet az ablaknál állva. BGy;1;Jön az öcsém ;1919
• Jön az öcsém (25) - 1919 (mkt1)
  A hazatérő testvért várja otthon a család. Lobogó zászlót tartva bukkan elő az ifjú forradalmár a domb mögül. Véres csatában küzdenek meg az ellenfelek. Hősünk és csapata vereséget szenved. Börtönbe vetik a fiatal harcost, de a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" szökésre készteti. √öj sereget toboroz a megőrzött zászló köré. Otthon olvassák a híreket, mikor betoppan az öccs. √ñsszeölelkezik a két testvér. Az utcán forradalmi tömeg vonul.;1;Jön az öcsém ;1919
• Karenina Anna (18) - 1918 (mkt1)
  Anna Karenina békés családi körben él férjével Karenin herceggel és kisfiával Szergejjel, amikor fivére levél utján Moszkvába hívja, hogy segítsen neki, mert felesége válni akar. Anna teljesíti fivére kívánságát és Moszkvába utazik. Odaérkezve, az állomáson megismerkedik a fess gárdatiszt, Vronszkij gróffal és ezzel egy szenvedélyes szerelem veszi kezdetét. Vronszkij követi Annát, amikor visszatér Pétervárra és Anna úgy dönt, hogy szerelméért elhagyja a családját. Ám nincs megnyugvás, mert a férj elzárja a rossz asszonyt gyermekétől. Anna gyötrődik szerelme és férje között és azért, hogy rossz anya, az sem kárpotolja, amikor megszületik Vronszkijjal közös gyermekük. Időközben Vronszkij megelégeli a problémákat, elhidegül Annától és egyre többet van távol. Végül Anna nem tudja elviselni, hogy Vronszkijnak már nem sokat jelent és (filmrészlet) egy utolsó, sikerületlen találkozási kisérlet alkalmával, félig öntudatlan állapotban a vonatsínekre megy.;1;Karenina Anna ;1918
• Karenina Anna (18) - 1918 (mkt1)
  Szentpéterváron, boldog családi körben él otthonában Karenin Anna férjével és kisfiával. Egy napon táviratot kap fivérétől, aki arra kéri, jöjjön Moszkvába és békítse ki őt válásra készülő feleségével. Az állomáson Anna megismerkedik Wronszky gárdatiszttel, aki ettől kezdve szerelmével ostromolja. Eleinte menekül a férfi elől, de aztán nem tud többé ellenállni fellobbanó érzelmeinek és elhagyja érte családját. Vidéki kastélyában él Wronszkyval, kislányuk születik, ám a férfi időközben elhidegül tőle és elhagyja. Kilátástalan helyzetében Anna öngyilkosságba menekül. BGy;1;Karenina Anna ;1918
• Katyi (322) - 1942 (mkt1)
  A színiiskola felvételi bizottsága előtt belesül a szerepébe Varga Kató. Geszty, a bizottság szigorú elnöke tehetségtelennek bélyegzi és könyörtelenül a szemé bevágja, hogy sohasem lesz belőle színésznő. Kató bosszúra készül, Csiba Katyi álnéven, falusi parasztasszonyként beférkőzik Geszty házába, felforgat mindent, pokollá teszi a férfi életét, hajnalban már hangos nótaszóval ébreszti, elüldözi mindkét szerelmét, a fiatal úriasszonyt és az ünnepelt színésznőt. Végül lelepleződik a lány, Geszti kénytelen elismerni színészi tehetségét, Katóból mégsem lesz színész, csak a színész felesége. BGy;1;Katyi ;1942
• Katyi (322) - 1942 (mkt1)
  A színészi pálya után áhítozó Varga Kató a felvételi vizsgán sikertelenül szerepel és Geszty, a bizottság szigorú elnöke, egyébként népszerű színész, örökre eltanácsolja a pályáról. Kati fölhábordva, sírva rohan barátnőjéhez Csiba Katihoz és bosszút esküszik Geszty ellen, hogy tehetségét bebizonyítsa. A színész a következő napon egy csecsemőt talál az ajtaja előtt, megsajnálja és a házába fogadja. Hirdetésére, csecsemőgondozónak Varga Kató jelentkezik falusi asszonyként, Csiba Kati álnéven, mint a gyerek igazi anyja. Miután elhiteti jótevőjével, hogy iszákos, durva férje miatt kényszerült erre a cselekedetre, pillanatok alatt fejtetőre állítja a színész életét (filmrészlet), telenótázza a házat palóc dalokkal (Katyi nóták) és lehetetleníti a férfi hölgykapcsolatait. Mégis, aztán jön csak a neheze, amikor Gesztynek kicsit elege lesz és elküldi Katyit a gyerekkel Almádiba, a nagynénjéhez. Katyi eltűnik, s a helyzet még zavarosabb, mint amikor megvolt. Persze az igazi Csiba Kati is közreműködik, mint gondolatolvasó csodapók, de végül minden tisztázódik, előkerül a gyerek igazi anyja és kiderül az igazság. Varga Katónak a Katyi-szerepben a bosszantás és félrevezetés magasiskoláját bemutatva sikerül bizonyítania tehetségét, de ekkor már Geszty inkább feleségnek akarja, s azért nem lesz színésznő Varga Kató.;1;Katyi ;1942
• Két lány az utcán (202) - 1939 (mkt1)
  A fővárosba került két szerencsétlen sorsú vidéki lány kallódásának és felemelkedésének története. A megesett és kitagadott vidéki úrilány, Kártély Gyöngyi egy mulató női zenekarában hegedül, az árva parasztlány, Torma Vica egy építkezésen malteroslány. Gyöngyi megmenti Vicát Csiszár István főmérnök erőszakoskodásától, magához veszi a falujabeli lányt, anyáskodik felette, taníttatja, öltözteti, állást szerez neki. Vica viszont közbenjár Gyöngyi apjánál s elintézi, hogy anyagilag támogassa lányát. Miután rendezett anyagi körülmények közé kerülnek, Gyöngyi a művészetben, Vica pedig a házasságban találja meg a boldogságát. BGy;1;Két lány az utcán ;1939
• Két lány az utcán (202) - 1939 (mkt1)
  A harmincas évek végének Budapestjén összetalálkozik két, különféle indíttatású, vidéki lány. Az egyik gazdag földbirtokos család megesett, kitagadott gyereke, a másik ugyanabból a faluból egy árva parasztlány. A kitagadott Gyöngyi Budapesten elveteti gyerekét, majd egy női zenekar hegedűseként keres pénzt, hogy eltartsa magát. Az egyszerű, őszinte Vica egy építkezésen kezd dolgozni, de hamarosan meggyűlik a baja a főépítésszel, akibe ráadásul szerelmes lesz. A két lány életét összetalálkozásuk gyökeresen megváltoztatja (filmrészlet). Egymást erősítve menekülnek az elzülléstől és megtalálják felemelkedésük útját, sőt, boldogságukat.;1;Két lány az utcán ;1939
• Lovagias ügy (138) - 1937 (mkt1)
  Virág úr irodában töltött hétköznapjait a főnök titkárnője, Gizike iránt érzett vonzalma teszi romantikussá. Gizike azonban szivesebben fogadja a főnök szépreményű unokaöccsének bókjait. Virág úr merészen összetűz a fiatalemberrel, ami nemcsak az állásába kerül, de idős kora ellenére még fel is pofozzák. Állástalanságát otthon titkolja, és nagyon örül, amikor lánya bejelenti, hogy az egyik szobájukat egy gazdag fiatalember, "Réz Pál" kibéreli. Fogalma sincs róla, hogy bűnbánó ellenfelét takarja a hamis név..A "bérlő" egyre szerelmesebb lesz Virág úr leányába, majd eljön a napja, hogy bejelentkezik a családhoz lánykérésre. Ekkor derül ki az igazság kilétéről. Az apa reményeiben is megszégyenültnek érzi magát, nem hat a bocsánatkérés. Ország-világ előtt esett rajta csorba, tehát ország-világ előtt kell bocsánatot kérni tőle. Az irodában is nehezen nélkülözik a tapasztalt kollégát, így a munkatársak szivesen segítenek a fiatalember akciójában.(filmrészlet) A rádió egyenes adását zavarják meg, hogy Virág úr elégtételt nyerjen, hiszen Milkó Pál bocsánat-, és lánykérését nemcsak Virágék rádiója közvetíti.;1;Lovagias ügy ;1937
• Lovagias ügy (138) - 1937 (mkt1)
  Virág úr, a Milkó-féle konzervgyár főkönyvelője egy napon összekülönbözik az igazgató protekciós unokaöccsével, Milkó Pállal. Milkó pofon üti az idős embert, aki emiatt elhagyja állását. Milkó, hogy tettét jóvátegye, s legalább anyagilag segítse Virágékat, álnéven, a Virág úrral való találkozást kerülve, kiveszi kiadó szobájukat. A családdal hamar összebarátkozik, első látásra beleszeret Virágék szép lányába, Babába. Így amikor Virág úrtól hivatalosan is bocsánatot kér, mindjárt a leánya kezét is megkéri. BGy;1;Lovagias ügy ;1937
• Machita (368) - 1943 (mkt1)
  Egy külföldi kémszervezet Magyarországra küldi Machitát, a kémnőt, hogy megszerezze egy titkos találmány terveit. Machita hindu táncosnőnek álcázza magát és az Alhambra mulatóban megismerkedik Kovács főmérnökkel, a találmány tervezőjével. Véletlenül lóversenyen találkozik Szávody igazgatóval, kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. de Machita faképnél hagyja az igazgatót. Kiderül, hogy három férfitől kell megszereznie a találmány részletterveit: Kovács mérnöktől, Szávody igazgatótól és Török művezetőtől. Kováccsal és Törökkel könnyen boldogul, Szávodyt viszont nem akarja kihasználni, mivel szerelemes belé (filmrészlet). Bűntársai azonban rákényszerítik küldetése végrehajtására. √ögy tervezi, megszerzi a hiányzó dokumentumot, majd Szávodyval külföldre utazik. A nyomozó hatóságok, akik már egy ideje a nyomában vannak az utolsó pillanatban elfogják a menekülő Machitát, aki a tűzharcban halálos sebet kap. Szávody karjaiban hal meg.;1;Machita ;1943
• Machita (368) - 1943 (mkt1)
  Kémnő érkezik Budapestre, hogy megszerezze egy légvédelmi ágyú tervrajzait. Machita néven mint világhírű hindu táncosnő lép fel az Arizona bárban. Három férfin keresztül lehet hozzáférni a tervekhez. Legelőször Kovács főmérnök bizalmába férkőzik, majd az iszákos Török művezetőre veti ki a hálóját. Mindkét férfi beleszeret a szép kémnőbe, így az könnyedén eléri célját. A harmadik, Szávody György igazgató esetében komplikáltabb a helyzet, mivel nemcsak a férfiban, hanem Machitában is erős szerelem ébred. Közben a rendőrség már a kémnő nyomában van. Szávody, bár mindent megtud, a rendőrség kérésére együtt indul az asszonnyal a határ felé. √ötközben összeütközésbe kerülnek a kémekkel, akiknek Machita nem akarja átadni a Szávodytól megszerzett tervrajzokat. Mindketten megsebesülnek. Machita Szávody karjában hal meg. BGy;1;Machita ;1943
• Mackó úr kalandjai (34) - 1921 (mkt1)
  A szokványos szerelmi történet ezúttal egy kislány álmában jut el a kedvező végkifejletig: Klári és Fred szeretik egymást. A szigorú apa azonban nem találja elég jó partinak lánya választottját, azt szeretné, ha Klári az idősebb Lőrinczi úrhoz menne feleségül. Az egymástól eltiltott szerelmesekkel rokonszenvező gyermekek kérésére Mackó úr, a magyar gyermekirodalom Sebők Zsigmond által kitalált népszerű állathőse azonban közbelép, és jobb belátásra bírja az apát, akinek döntését az is befolyásolja persze, hogy Lőrinczi úr házasságszédelgőnek bizonyul. BGy;1;Mackó úr kalandjai ;1921
• Mackó úr kalandjai (34) - 1921 (mkt1)
  A gazdag család eladósorba kelülő lányát Klárit egy piperkőc úr akarja feleségül venni a lány apja beleegyezésével. Klárinak azonban már van szerelme a kedves, ugyan nem gazdag, de jólszituált Fred személyében, aki ugyancsak feleségül szeretné venni őt. Az apa Frednek nem adja a lányát, azok hiába választották egymást. Fred harcol Kláriért s ehhez szövetségeseket talál a családhoz tartozó, egyébként csintalan, de együttérző gyerekek személyében (filmrészlet). A gyerekek a küzdelemben Mackó úr, a máramarosi földbirtokos segítségéhez folyamodnak. Mackó úr meg is érkezik Budapestre, hogy aztán a maga módján átrendezze az erőviszonyokat. Magára vonja a hivatalos házassági terv érdekeltjeinek figyelmét, miközben az igazi szerelmesek kereket oldhatnak. Megkezdődik a hajsza, mindenki üldöz valakit a város legszebb részein, Pesten és Budán, végül a Balatonnál pihennek meg, s Mackó úr is gyönyörködhet a csodás magyar tengerben. Hazatérve kiderül a vőlegényjelöltről, hogy házasságszédelgő, így a szerelmesek boldogságát már nem akadályozhatja. A történet végének dramaturgiai csattanója, hogy az egész Mackó úr história csak álom volt. A két kisgyerek közül a kislány belefáradt a sok rosszalkodásba. Elszundított játékmackója társaságában, amit szeretett volna valódinak látni.;1;Mackó úr kalandjai ;1921
• Majális (370) - 1944 (mkt1)
  Három érettségi előtt álló nyolcadikos gimnazista első szerelmének története. Pista beleszeret egy 16 éves kislányba, Sárikába, Gyula egy érett asszonyba, Erzsébetbe, Laci pedig a helybeli színház primadonnájába, Ferikébe. Laci nagy értékű ékszert vesz a művésznőnek, s emiatt bajba kerül. Barátai elmennek Ferikéhez, hogy visszakérjék tőle az ajándékot, ami annyira felháborítja Lacit, hogy párbajban megsebesíti Pistát. Az osztály a színházban kifütyüli a mindenért felelős primadonnát. A botrány miatt el akarják a fiúkat tiltani az érettségitől, de osztályfőnökük kiáll mellettük. BGy;1;Majális ;1944
• Majális (370) - 1944 (mkt1)
  Egy vidéki diákmajális következményeként három VIII-os gimnazista első, komolynak vélt szerelme kezd kibontakozni. Az egyik egy 16 éves lányba, a másik annak nagynénjébe, a harmadik pedig a helybéli színház primadonnájába szerelmesedik. Ennek következményei kihatással lesznek mind az iskolai eredményekre, mind pedig a barátságokra. Végül a barátság, az összetartás győz, és csak az igazi szerelem marad meg.;1;Majális ;1944
• Matyólakodalom (1603) - 1920 (mkt1)
  Kis Pál Kati körül két legény forgolódik. Murányi Matyi, a bíró fia, és Nyikes András zsellérfiú. A lány szíve Matyihoz húz., de Matyi a háborúban szibériai fogságba esik. Az otthoniak csak csak sokára kapnak róla értesülést. Kati szülei összevesznek és szétköltöznek egy perpatvar után. Andris hasztalanul teszi a szépet Katinak, ezért bánatában iszik és dorbézol. Kati szülei végül kibékülnek, mert úgy érzik, dönteniük kell lányuk sorsa felől. Időközben a volt fogoly visszatér, és a két vetélytárs összeverekszik. Andris megsebesíti Matyit, ezért börtönbe zárják. √âppen az esküvőre szökik meg a börtönből, és mikor az ifjú pár nászra készül a padláson, rájuk gyújtja a tetőt (filmrészlet).;1;Matyólakodalom ;1920
• Meseautó (80) - 1934 (mkt1)
  Szűts János, a Központi Bank vezérigazgatója, miközben arról beszél barátjának, hogy szakít eddigi nőfaló életformájával, észreveszi, hogy egy csinos lány éppen az ő autójáról érdeklődik, mint vevő. Bár mindezt csak jókedvében teszi, nem árulja el, hogy a havi nyolcvan pengős, frissen szerzett állásából erre csak az ábrándjaiban telik. Szűts azonnal a kocsihoz lép, úgy tesz, mintha eladó lenne és bemutatja a lánynak a kocsit (filmrészlet). Alkura is sor kerül, de végül a lány ijedten elmenekül. Szűcs azonban utána küldeti az autót, mint a szalon ajándékát azzal az ürüggyel, hogy az a tízezredik vevőnek jár. Szűts a sofőrje ruhájában Tóth János néven felkeresi az autó új tulajdonosait, Kovácsékat, és sofőrnek ajánlkozik, hogy a lánynak udvarolhasson. Kezdenek egymásba szeretni. Szűts élvezi, hogy pénze, pozíciója nélkül vált ki vonzalmat, mégis gondoskodni akar a lányról, s mint ismeretlen vezérigazgatója, felemelteti a fizetését. A bankban szárnyra kel a hír, a főnök szerelmes Kovács Verába. Kiközösítik, pedig Vera "még csak nem is ismeri" Szűtsöt. De elhatározza, hogy felkeresi, és megkéri, szállítsa le a fizetését. Szűts a szerepét az autószalon tulajdonosával játszatja el, és megkéri, hogy mint bankigazgató próbálja elcsábítani Verát. A félrevezetésről végül Vera tudomást szerez, és apró bosszú után hajlandó vezérigazgatóként is szeretni Szűtsöt...;1;Meseautó ;1934
• Meseautó (80) - 1934 (mkt1)
  Szűcs János, a Központi Bank vezérigazgatója egy autócsodát vásárol, hogy messze és egyedül töltse szabadságát. Az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti érdeklődését. Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera kapja meg a gépkocsit reklám gyanánt, a szalon ajándékaként. Vera a bank legújabb, szerényen élő munkatársa, még sosem látta Szűcsöt, aki eltitkolja rangját, s mint önkéntes sofőr lép szíve hölgye szolgálatába. Szerelem ébred Verában is, ám amikor tudomást szerez partnere kilétéről, szakítani akar. Szűcs érzései azonban őszinték, így Vera megbocsát, és vállalja a közös életet. KZs;1;Meseautó ;1934
• Meseautó (80) - 1934 (mkt1)
  MTI Napi jelentések: 1934. december 12. szerda / 35. oldal A Forum-filmszínház péntek este féltízkor rendezi a Meseautó című film díszbemutatóját, és ennek az előadásnak jövedelmét a Jugoszláviából kiutasított magyaroknak juttatja.;1;Meseautó ;1934
• Miért? (285) - 1941 (mkt1)
  Tamás Péter festőművész modern képeket fest, de konzervatív életet él. Beront hozzá egy ismeretlen lány, Júlia. Eltitkolja kilétét, jöttének okát, és nem kevésbé furcsán, az erkélyen át távozik. Hajsza indul a lány ellen, akit gazdag családtagjai üldöznek, de a festő előtt minden titokzatos marad, viszont a nőt egyre vonzóbbnak érzi. √âkszerek kerülnek hozzá, majd tűnnek el, rablásra gyanakszik. Pedig az ékszerek a lány és bátyja jogos tulajdonát képezik, de azok házasságáig a gyámjuk a hozományt ki nem adhatja. Júlia névházasságot köt Péterrel, hogy megszabaduljon gyámjától. Amikor a festő megtudja a frigy hátterét, kidobja feleségét. A szomszéd orvos azonban végül összebékíti őket. KZs;1;Miért? ;1941
• Miért? (285) - 1941 (mkt1)
  Tamás Péter festőművész modern képeket fest, de konzervatív életet él. Beront hozzá ismeretlenül , és azonnal érzékelhetően hazudozással egy konzervatív ízlésű lány, aki a rohanó modern élethez szokott. Eltitkolja kilétét, jöttének okát, és nem kevésbé furcsán, az erkélyen át távozik. Hajsza indul a lány ellen. akit gazdag családtagjai üldöznek, de festő előtt minden titokzatos marad, viszont a nőt egyre vonzóbbnak érzi. √âkszeres zacskó kerül hozzá, majd tűnik el, rablásra gyanakszik. Végül kiderül a családi viszály, mikor feleségül akar menni a véletlenül útjába kerülő festőhöz. Saját vagyona ez a lánynak és a bátyjának, de azok házasságáig a gyámjuk a hozományt ki nem adhatja. A fiútestvér pénzzavarán akart segíteni a kalandokat vállaló lány. A festő megtudja a történet igazi okát, és az akkorra már igazi vonzalmat érző, de továbbra is hazudozó újdonsült feleséget egy nagy pofonnal lepi meg. Miért? Hangzik el mostmár igazán naívan,és bájosan a kérdés.;1;Miért? ;1941
• Negyedíziglen (327) - 1942 (mkt1)
  1941, Vinyica. Magyar csapatok ostromolják a várost. A helyi lakosság menekül, egy magányos férfi azonban megvárja a magyar katonákat, és megadja magát. Keresztes István, aki 1919-ben a tiszakövesdi direktórium elnöke volt és 1920 óta él a Szovjetunióban, kiábrándult a kommunista rendszerből, és szeretne hazatérni otthon maradt fiához, Gáborhoz. A Krivoj Rog-i harcok során Keresztes Moszkvában nevelkedett lánya, Vera tudtán kívül bátyjának gyilkosa lesz, majd apjával együtt ő is Magyarországra utazik. Az ateista, kollektív szellemben nevelt lány nehezen illeszkedik bele a magyar falu életébe. Titokban részt vesz az orosz felderítés munkájában, de bátyja halála miatt szörnyű lelkiismeretfurdalások gyötrik. Végül a felderítők ellen fordul, és elesik ebben a harcban. BGy;1;Negyedíziglen ;1942
• Negyedíziglen (327) - 1942 (mkt1)
  Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a csíki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyírő József volt. (√âlénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltak a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek hovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatlan!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t. Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lakik, magyarság él a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szemben Moldvával, gyönyörű, költészetet teremtő őseredeti magyar törzs. Miniden ellenséges propagandával szemben önkéntelenül eszébe vésődik a nézőnek akár Berlinben, akár Rómában, akár Franciaországban nézi ezt a darabot, hogy itt a határhegyekben egy őseredeti magyar, népi kultúra van, amely ilyen csodálatos poétikus történeteket termel. Mindezt azért mondom el, mert nekünk semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, ha arról van szó, hogy egész Európát érdeklő, magas művészi értékű filmeket gyártsunk, amelyeket a mozik tízezrei játszanak és az emberek százezrei néznek végig. Figyelmeztetem a t. Házat, hogy mi a közeljövőben egy még hevesebb ellenséges propagandával fogunk szemben állani. Ezért találom szomorúnak, amikor a tárcák költségvetését végignézem és megnézem a nemzetvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetését, abban nem találok sem ezreket, sem százezreket, sem milliókat a film támogatására, csupán a filmipari alap támogatására találok egy másik tárca keretében egy egészen csekélyke összeget. Nem irigykedik egyikünk sem azok miatt a milliók miatt, amelyeket az, Operaházra és a Nemzeti Színházra elköltünk. √ân azt mondom, hogy van szellemi és művészi közellátás is, amely minden értelmes, modern államban legalább olyan fontos, mint a másik közellátás és ez szintén állami feladat. De ha az állami színházak támogatásaira milliók jutnak, akkor a film támogatására még sokkal több milliónak kellene jutni. (√ögy van! a bal- és a szélső-baloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen előállítandó filmek költsége csak akkor térül meg, hogy ha a film 250.000-300.000 P-nél többe nem kerül. Most képzeljük el azt, hogy ezek a filmek egy gyilkos versenyben olyan filmekkel kerülnek szembe, amelyek mind 2-3-4-5 millió pengős költséggel kerülnek ki a stúdióból. Ki vállalja a különbséget, ki támogassa a magyar filmet, ki vállalja a rizikót, ha nem az állam? Igenis elsőrendű állami érdek, hogy a filmet támogassuk, de a film irányítására és támogatására nem elegendő az, ha a dr. Kovács István elé prológot íratunk, prológot sugalmazunk, amelyről kisül, hogy társadalmi probléma, amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen már időszerűtlen, annak már nyoma sincs, itt nincsenek társadalmi válaszfalak, itt a Tatárék már nem léteznek sehol. A magyar film amint az a dr. Kovács István, az ≈êrségváltás, a Negyedíziglen, a Harmincadik mutatja, nagyon kiváló új tehetségeket produkál, amióta megszabadult a zsidó diktatúrától. Igazán nem költjük hiába a pénzt, ha milliókat és milliókat áldozunk.;1;Negyedíziglen ;1942
• Negyedíziglen (327) - 1942 (mkt1)
  Keresztes István a Szovjetunióban élő volt 19-es direktóriumi tag, jelentekezik az előrenyomuló magyar csapatok parancsnokánál és hazatelepülési engedélyért kér. Lánya, Keresztes Ágnes a GPU megbizottjaként felrobbant egy magyar lőszerraktárat és így saját testvérét öli meg (filmrészlet). A Tiszakövesdre hazatelepülő Keresztesék ismét jó magyarokká válnának, ha nem nyomnák lelkiismeretüket bolsevik múltjukban elkövetett bűneik. Ágnest a testvérgyilkosság bűne nyomasztja, apját funkcionárius múltja, vallásellenes cselekedetei. A GPU azonban itthon is eléri őket. Ágnesnek szovjet ejtőernyősöket kellene segíteni, ő ellenük fordul és a velük folytatott tűzharcban elesik. Apja összeroskad halála miatt, de a templomban kiengesztelődést talál, isteni megbocsátásban részesül.;1;Negyedíziglen ;1942
• Papucshős (175) - 1938 (mkt1)
  Rácz Nellynek két kérője is akad: a jóképű, a mamát is meghódító, ám könnyelmű Balogh Miklós, és a biztos állással rendelkező, gátlásos, de puhány Kovács Gyula. Nelly Baloghba szerelmes, és kikosarazza Kovácsot, aki csalódásában alaposan leissza magát. Otthon, még az italtól mámorosan, öngyilkosságot akar elkövetni, de részegen csak elaludni képes. Álmában végigéli a jövőt. Nellyt mégiscsak meghatotta az érte mindenre képes férfi szerelme, ezért neki adta a kezét. 25 év telik el. A pipogya férfi az anyós és a feleség terrorja alatt éli életét, leánya pedig egy léha alakba szerelmes. Kiábrándultságában ismét öngyilkosságot próbál elkövetni. Ebben a pillanatban ébred fel. Boldog, mert megértette, hogy házassága csak sikertelenül végződhetett volna, és örül, hogy a papucsférj szerepe nem rá vár. Ám az esküvőn Balogh a legkevésbé sem pipogyán viselkedik. Lehet, hogy belőle nem lesz papucsférj? VB;1;Papucshős ;1938
• Papucshős (175) - 1938 (mkt1)
  1913. Rácék budai villájában leányuk, Nelly születésnapját ünnepli a vendégsereg. A leánynak két kérője is akad: a jóképű, a mamát is meghódító, ám könnyelmű és léha Balogh, valamint a biztos állással rendelkező, gátlásos és puhány Kovács Gyula. Nelly Baloghba szerelmes, a papa azonban Kovácsot pártolja. Balogh ügyeskedésével mégis elnyeri a leány kezét, így mire Kovács megérkezik, az eljegyzést már be is jelentették. Különböző félreértések folytán a férfi egy ideig azt hiszi, ő a kedvezményezett, ám hamar kiderül a szomorú valóság. Kovács elmegy és csalódásában alaposan leissza magát. Otthon, még az italtól mámorosan, öngyilkosságot akar elkövetni, de részegen csak elaludni képes. Álmában végigéli a jövőt. Nellyt mégiscsak meghatotta az érte mindenre képes férfi szerelme, ezért neki adta a kezét. 1938. Kovács és Nelly 25 házassági évfordulójukat ünneplik. A pipogya férfi az anyós és a feleség terrorja alatt éli életét. Egyetlen nyugodalmas (és titkolt) szórakozása, hogy régi barátjával összejár kártyázni. Tőle kér tanácsot szomorú helyzetére (filmrészlet). Kovács leánya házasodni készül. Két kérője is akad: a körülmények (a két fiatalember típusa) tökéletesen ugyanazok, mint 25 éve, Nelly esetében. Az ünnepség botrányba fullad. Kovács kiábrándultságában ismét öngyilkosságot próbál elkövetni. Ebben a pillanatban ébred fel. 1913 ismét. Boldog, mert megértette, hogy házassága csak sikertelenül végződhetett volna. √ñrül, hogy a papucsférj szerepe nem rá vár. Ám az esküvőn Balogh legkevésbé sem pipogyán viselkedik...;1;Papucshős ;1938
• Schwarz-Weiss-Grau (1892) - 1930 (mkt1)
  Az abszolút film gondolatával foglalkozó Moholy egy olyan fényjátékot forgat, ahol a fény, az árnyék,a tükröződések mozgását egy gondosan tervezett szerkezet biztosítja. A fények dinamikáját néhol játékosan kiegészítette a filmelőhívás trükkjeivel. A pozitívból negatívba és visszaváltó fény- és árnyjátékot a szem iskolázásának, tisztán vizuális élménynek, és a csak ezen az úton megszerezhető gondolatoknak szánta.;1;Schwarz-Weiss-Grau ;1930
• Semmelweis (210) - 1939 (mkt1)
  Semmelweis Ignác 18 évesen hadbírónak készül családja kívánságára Bécsben. Ám ott fölkelti érdeklődését az orvostudomány, és Rokitanszky professzorhoz csatlakozik, majd Klein tanárnál szülész lesz. Ekkor találkozik a rejtélyes gyermekágyi lázzal, mely szülő nők százait pusztítja, míg a szomszédos bábaképzőben ez az arány negyedannyi. Fölfedezi a kór okát és elhárításának módját, de csak támadás és rosszindulat a jutalma, hiába nevezik ki Rokitanszky javaslatára magántanárnak. Hazatér, megnősül, Pesten dolgozik, könyvet ír. Aztán megőrül, az általa vizsgált kór pusztítja el. KZs;1;Semmelweis ;1939
• Semmelweis (210) - 1939 (mkt1)
  Semmelweis Ignác, akit szülei a jogi pályára szántak, Bécsbe megy tanulni, de ottani barátai révén kapcsolatba kerül az orvostudománnyal és pályát módosít. Léha életével leszámol, kitűnő eredményekkel vizsgázik és - egy véletlen folytán - a szülészetet választja.A szülőanyák közt rettenetes kór a gyermekágyi láz tizedel, és feltűnően sokan halnak meg. A neves Klein professzor szerint a kórokozó a fertőző gyermekágyi láz, Semmelweisnek azoban más a véleménye (filmrészlet) és ezt a diákok előtt szenvedélyesen kifejti. Lázasan kutat, hogy feltevését igazolja, miszerint a fertőzés kórokozója a hullaméreg, amelyet a boncoló orvosok közvetítenek. A felfedezést rosszindulatúan fogadják végül Semmelweis hátat fordít Bécsnek és Budapestre jön. A Rókus kórházban működik és szülészeti osztályát az egész világon híressé teszi. Elméleti könyvét is megírja, idegei azonban felmondják a szolgálatot és elmegyógyintézetbe kerül, majd vérmérgezésben meghal.;1;Semmelweis ;1939
• Simon Judit (7) - 1915 (mkt1)
  Judit megöli titkon született első gyermekét, mert szerelme, a gyermek apja elhagyta. Ezek után hozzámegy régi kérőjéhez, Simonhoz. Minden évben gyermeket temetnek. A rabbi rádöbbenti az asszonyt, hogy első gyermekének meggyilkolása miatt halnak sorra a többiek, s eltiltja a gyilkos asszonyt az anyai csóktól gyermeke esküvője napjáig. Judit betartja a tilalmat, nem csókolja meg lázas beteg, csókjáért esdeklő gyermekét, ezért férje elüldözi a háztól. Telnek-múlnak az évek, Judit leányának menyegzőjére készülődnek Simonék házában. Judit öreg és beteg koldusasszonyként jelenik meg, már nem köti tilalom, megcsókolja hát aszszonnyá lett gyermekét, majd szívéhez kap, és holtan roskad össze. BGy;1;Simon Judit ;1915
• Simon Judit (7) - 1915 (mkt1)
  Minden évben meghal egy gyermek Simon Zsidóék házában. Gyászában Judit asszony megkurtítja "hét országra híres" haját és elmegy a rabbihoz tanácsot kérni. A pap rádöbbenti Juditot, hogy titkon született első gyermekének meggyilkolása ( filmrészlet) miatt halnak el sorra a többiek, s eltiltja Juditot az anyai csóktól gyermeke esküvője napjáig. Judit betartja a tilalmat, még lázas beteg gyermekét sem csókolja meg, s ezért férje elkergeti a háztól. Telnek-múlnak az évek, elérkezik Judit lányának az esküvője napja. Judit mint öreg, beteg koldusasszony jön el az esküvőre, de már csak hűlő ajkát illesztheti asszonyleánya "égő ajkára".;1;Simon Judit ;1915
• Szováthy √âva (386) - 1943 (mkt1)
  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik a film. Szováthy √âva, császári tanácsos apa és olasz anya leányaként a Habsburg- ellenes magyar hazafiba Dóczy Lénárdba szerelmes. √ârzelmeit nyíltan feltárja a férfi előtt, aki úgy érzi nem hozzávaló a magyar szokásoktól távol álló outsider lány. √âva azonban nem mond le a férfiről, képes a legvégsőkig elmenni megszerzése érdekében. Áruló hírét kelti, hogy elidegenítse hazájától, kiszakítsa magyar környezetéből. Dóczyt ugyanakkor a császáriak is árulónak tartják. √âva ezt úgy kívánja kihasználni, hogy apja által akar császári kegyelmet kieszközölni számára, úgy véli Lénárd igy csak az ővé lesz. Számitása azonban nem válik be, Lénárd lemond hazájáról és az életéről is, √âva öngyilkos lesz.;1;Szováthy √âva ;1943
• Szováthy √âva (386) - 1943 (mkt1)
  1848. Szováthy √âva, az ünnepelt bécsi szépség és Dóczy Lénárd szeretik egymást, de a fiatalember a forradalmi események miatt elhagyja Bécset. √âva szerelme után utazik Nagydócra, de a császári kamarás leánya nem szívesen látott vendég a hazafias érzelmű Dóczy család kúriájában, ahol éppen Lénárd és Girálthy Eszter eljegyzését tartják. √âva ezek után Ungnád császári ezredessel bosszút forral Lénárd ellen, de amikor a császári csapatok ellen harcoló szerelme megsebesül, mégis bújtatja, majd amikor börtönbe kerül, megpróbálja megszöktetni. A fiatalember azonban inkább a dicső halált választja, √âva pedig ezek után öngyilkos lesz. BGy;1;Szováthy √âva ;1943
• Szíriusz (338) - 1942 (mkt1)
  Sergius, a valaha nagytudású, de lassan őrült rögeszméibe merülő professzor feltalálja az időgépet, melynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza lehet vele repülni a múltba. Leányát és vagyonát annak ígéri, aki bele mer ülni ebbe a különös szerkezetbe. A kalandvágyó Tibor Ákos gróf vállalkozik erre, ám a gép induláskor lezuhan, a fiatalember megsérül, s lázálmában különös kalandokat él át. Az időgéppel elutazik a XVIII. századba, s leszáll őse, Tibor Gergely gróf kastélya közelében. Barátságot köt Gvadányival, Orczy Lőrinccel és beleszeret egy gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosina Beppóba. Eszméletét visszanyerve a gróf csalódottan veszi tudomásul, hogy különös kalandja csak álom volt. Elvesztett szerelméért a professzor leánya, Rosina tökéletes hasonmása, Rózsa kárpótolja. BGy;1;Szíriusz ;1942
• Szíriusz (338) - 1942 (mkt1)
  Sergius, a valaha nagytudású de lassan őrült rögeszméibe merülő professzor feltalál egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a föld forgásánál és így vissza lehet vele repülni a multba. Leányát Rózsit és vagyonát annak ígéri, aki hajlandó hozzátársulni az űrutazásban. A romantikus és kalandvágyó Tibor Ákos gróf, félig tréfából, vállalkozik a kalandra, s Sergius szobájában egy festményt szemlélve, a XVIII. század rokokó világába szeretne visszatérni, hogy udvarolhasson a képen látható, szép hölgynek. Egy óvatlan pillanatban, Sergius orvosaitól megszabadulva (filmrészlet), el is indulnak a géppel, amely a fölszállás után lezuhan. Ákos lázálmában különös kalandokat él át a XVIII. század osztrák-magyar világában és beleszeret a gyönyörű, velencei énekesnőbe, Rosinába. Amikor magához tér meglepetten látja, hogy a tudós professzor lánya azonos az álmában látott énekesnővel.;1;Szíriusz ;1942
• Sárga csikó (3) - 1913 (mkt1)
  A rablógyilkosságért ártatlanul bebörtönzött Csorba Márton fiának és a rabolt pénzből módos gazdává tollasodott igazi gyilkos, Bakaj András lányának összekerüléséről szól a történet. Ez az első magyar film, amely igazi világsikert aratott, a párizsi Pathé cég kimutatása szerint százharminchét kópiát adtak el belőle a világon, még Japánban is bemutatták. A film sikeréhez valószínűleg hozzájárult a forgatás közben történt tragédia: vízbefulladt egy színésznő, Imre Erzsi, s az őt menteni akaró Vanylt is majdnem elnyelte az örvény. BGy;1;Sárga csikó ;1913
• Sárga csikó (3) - 1913 (mkt1)
  "Molnár Ferenc: Gazdag ember kabátja - Budapesti bohóság egy felvonásban." A szöveget közzétette a Holmi 2005. márciusi számában Gajdó Tamás. A néma filmszkeccshez külön zenét szerzett Szirmai Albert, amit élőzenei kíséretként adtak elő. Az archívumban fennmaradt néhány perces töredék A Magyar Nemzeti Színház múltja, jelene, és jövője című filmhez ragasztva maradt fenn. 1964-ben a Képek a magyar némafilm történetéből c. összeállításban használták fel, ebben a változatban maradt meg. Irod: Gajdó Tamás: "Volt egyszer Pesten egy kabát" In: Holmi, 2005/3.; OSZK Színháztörténeti Tára (MM4636); Hét 1912. 11. szám;;1;Sárga csikó ;1913
• Sárga csikó (3) - 1913 (mkt1)
  Csorba Márton, a tisztességes parasztember feleségét megkörnyékezi a tiszttartó, akit Csorba üldözobe vesz. Bakaj, a másik egyszeru paraszt éppen orvosért indul, mert beteg a kislánya, amikor a menekülo tiszttartó el akarja venni tole a lovát. A dulakodásban véletlenül elsül a fegyver és halálra sebzi a tiszttartót, akit egy koldus kirabol. A helyszínre érkezo Csorbát, mint gyanusítottat, a pusztabíró letartóztatja. Bakajnak nincs ereje föladni magát beteg kislánya miatt (filmrészlet), így Csorbát mint gyilkost 15 évi fogságra ítélik. Bakaj idoközben módos gazda lesz és Csorba Laci, a "gyilkos" Csorba fia intézi gazdasága ügyeit.Bakaj Erzsi és Csorba Laci megszerették egymást, össze akarnak házasodni.Csorba Márton, fogságát letöltve, éppen hazafelé tart, amikor a városból csónakkal érkezo lányok, köztük Bakaj Erzsi, örvénybe kerülnek. Erzsi kivételével mindenki kiúszik, ot Csorba Márton menti meg a vízbefullástól. Csorba az uraság sárga csikóját kölcsönvéve, elvágtat a hálálkodás elöl.Az esküvo elott összetuzés támad, mert a pusztabíró nem hagyja szó nélkül, hogy Bakaj egy gyilkos fiához adja a lányát. A megdöbbent Csorba Laci találkozik az apjával és megtudja ártatlanságát. A sárga csikó ellopását apja helyett magára vállalja és elbujdosik, betyárnak áll.Csorba Márton Erzsivel indul fia, keresésére, s ekkor tudja meg két koldustól, hogy ki volt az igazi gyilkos.Közben Csorba Laci, álöltözetben elrabolja Erzsit, de megkerül a sárga csikó és hazatérhetnek. Csorbának, a fiatalok boldogsága miatt, nincs ereje Bakajt leleplezni.;1;Sárga csikó ;1913
• Tegnap (27) - 1919 (mkt1)
  Keleti vándorok új eszméje terjed a munkások között. A gyáros eközben egy milliomos nőnek udvarol, megalázva feleségét. Ám a munkás-művezető a sértés megtorlására bíztatja az asszonyt. A férj a gyár igazgatóját kéri meg, hogy feleségével egy flört közben találhassa őket együtt, és így a "leleplezett" feleségtől megszabadulhasson. Közben a munkások között is nő az elégedetlenség, kitör a sztrájk (filmrészlet), amit a művezető irányít. A tulajdonos feleségét valóban kompromittáló helyzetben találják, gyerekétől eltaszítják, kisemmizik. A csábításra felbérelt igazgatót egy bordélyházban sikkasztásért letartóztatják, de egérutat nyer. A művezető késétől azonban nem menekülhet. A tette után a művezető Keletre indul.;1;Tegnap ;1919
• Tegnap (27) - 1919 (mkt1)
  A Tanácsköztársaság idején forgatott film, a tegnap krónikájában lapozgatva, a forradalom előtti időket eleveníti fel. Párhuzamosan mutatja be a napos oldalon élők erkölcstelen világát és az árnyékos oldalon élő elnyomottak elégedetlenségét és lázadozását. Hoffer gyártulajdonos megcsalja feleségét a kacér milliomos özveggyel, majd felbéreli a gyárigazgatót, hogy csábítsa el nejét, akitől a tettenérés után válni akar. Terve sikerül, kisemmizi az asszonyt éppúgy, ahogy munkásait. Az asszony ezek után úgy érzi, mindennek vége, a művezető viszont még a munkáslázadás fegyveres leverése után is reménykedik, Keletre, a forradalmi gondolatok szülőföldjére utazik. BGy;1;Tegnap ;1919
• Torockói menyasszony (154) - 1937 (mkt1)
  Bárány András már több éve él mátkaságban Patkós Nagy Rózsival. Nem tudnak összeházasodni, mivel a lánynak nincs keresztlevele. Végre megérkezik a várt írás, mely szerint Rózsi zsidó származású, a tordai Blum Salamon törvénytelen gyermeke, akit Patkós Nagyék mint lelencgyereket fogadtak örökbe. Rózsi, mikor ezt megtudja, visszaadja András szavát, de András nem tud nélküle élni, felkeresi Blum Salamon özvegyét, ahová időközben Rózsi került, és tőle kéri meg a lány kezét. Blumné elküldi Andrást, mert gazdagabb férjet szánt Rózsinak. Közben megérkezik a jegyző az újabb hírrel, miszerint tévedés történt, egy másik lelencgyerek volt Blum gyermeke, de az meghalt, s ezután fogadták örökbe Rózsit, aki tehát mégsem zsidó. Blumné visszahívja Bárány Andrást, mert már nincs akadálya a házasságnak. A torockói kocsmában tartják meg az esküvőt. BGy;1;Torockói menyasszony ;1937
• Torockói menyasszony (154) - 1937 (mkt1)
  A történet 1929-ben az erdélyi Torockóban játszódik. Bárány András, egy jómódú parasztgazda fia a kocsmában mulatozik, mert csak így tudja elviselni hosszúra nyúló mátkaságát. Comsa jegyző ugyanis nem találja Bárány kedvesének, Patkós Nagy Rózsinak a keresztlevelét. Végül megtudja, hogy Patkós Nagyéknak Rózsi nem édesgyerekük, lelencházból fogadták örökbe. Megérkezik onnan a levél, kiderül, hogy Rózsi zsidó származású. Apja Blum Salamon. Így már Bárány András nem akarja feleségül venni. A magára maradt lányt a zsidó kocsmáros fogadja magához, de a szomszédos Tordán özvegyasszonyként élő Blum Salamonné is odavenné, hogy úriasan öltözött gazdasszonyt csináljon belőle. A történtek ellenére Rózsi szíve továbbra is Bárány Andrásért dobog. A férfi is csak fekszik egész nap, mert bár szégyent hozott rá Rózsi, nagyon szereti. Végül utánamegy, és ismét megkéri a kezét. Ekkor érkezik Comsa az új hírrel: Rózsi mégsem zsidó, csak a papírjai keveredtek össze. Blumné továbbra is gyermekének tekinti Rózsit, de nem áll a szerelmesek útjába. Torockón megtartják a kocsmában a lagzit.;1;Torockói menyasszony ;1937
• Tűz a hegyen (1891) - 1944 (mkt1)
  Szőts István1944-ben filmet forgat Magyarország idillikus táján, a Balatonfelvidéken, Szigliget és Badacsony környékén. Gárdonyi Géza "Hosszúhajú veszedelem" című novelláskötetéből (1912) a "Hegyen égő tűz" című lírai, szerelmi történetet akarja filmre vinni egy bukolikus tájon. A film forgatókönyve a gyönyörű, nyugalmas vidéki környezetben dolgozó festőművész és az itt élő, különös halászlány szerelméről szól. A háború megszakította a filmforgatást. A külső (szabadban, nem zárt térben rögzített) felvételek muszterei hiánytalanul fennmaradtak hang nélkül.;1;Tűz a hegyen ;1944
• Valamit visz a víz (389) - 1943 (mkt1)
  Az irodalmi mű nyomán készült film "ismeretlen időben, ismeretlen országban" játszódik. A nagy folyó mentén, egy kis halászfalunál egy nap egy nőt sodor a part felé a víz. A halász, kimenti és jószívű felesége kívánságára a házába fogadja az idegent. Attól a pillanattól a boldog családi életre különös drámai feszültség ül. A halász lelkét alattomosan feldúlja a titokzatos asszony jelenléte, megbabonázza bársonyos hangja, bűvölő tekintete és föltámad benne a szenvedély (filmrészlet). A két asszony közötti vergődésből a kiutat felesége hirtelen támadt betegsége kinálja. √ìriási a kísértés a gyilkosságal szerezhető, remélt boldogságra. A véletlen azonban megmenti és kijózanul, amikor rádöbben, hogy kegyetlen játékot űztek vele. A végzetes asszony pedig továbbsodródik a vízzel.;1;Valamit visz a víz ;1943
• Valamit visz a víz (389) - 1943 (mkt1)
  Valahol egy nagy folyó mellett él János, a halász feleségével és kisfiával. A víz egy titokzatos asszonyt vet a partra. Befogadják a házukba. A fiatal halász lelkét feldúlja a sejtelmesen szép Anada jelenléte, a boldog családi életet összeomlás fenyegeti. János nem tud parancsolni idegeinek, érzékeinek, el akarja hagyni családját, de nincs bátorsága hozzá. Végül őrült gondolata támad, elhatározza, hogy megmérgezi a feleségét, ám az utolsó pillanatban visszanyeri lelki egyensúlyát, kicsúszik kezéből a méregpohár, a titokzatos asszonyt pedig sodorja tovább a folyó más partok felé. BGy;1;Valamit visz a víz ;1943
• Átok vára (46) - 1927 (mkt1)
  Dr. Geothy Miklós művészettörténész egy középkori olasz festő, Bartolo Ricco utolsó képének felkutatására indul munkatársnőjével, Berény Hildával Hollókő várába. Mikor megérkeznek, Miklós erőszakosan ostromolni kezdi a lányt, akit az ugyanakkor odaérkező külföldi kutatók fegyverrel mentenek ki a heves fiatalember kezei közül. √âjszaka vihar támad, s a sebesült Miklóst rémálmok gyötrik, álmában megelevenedik egy középkori történet: egyik őse megkörnyékezte a festő leányát, majd leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A meggyilkolt művész vérrel aláírt önarcképe előkerül, látomásként üldözi, halálba kergeti gyilkosának kései leszármazottját, Geothy Miklóst. BGy;1;Átok vára ;1927
• Átok vára (46) - 1927 (mkt1)
  Dr. Goethy Miklós, múzeumi titkár egy középkori olasz festő utolsó képének felkutatása ürügyén magával viszi Berényi Hildát a hollólői várba, el akarja csábítani. A sikertelen kísérlet után a férfi álmában megelevenedik egy középkori történet, amelyben az egyik őse leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A felébredő Goethy bűnhődik őse bűnéért; bárhová megy, követi a meggyilkolt festő alakja, (filmrészlet) végül egy szakadékban leli halálát. Egy külföldi csoport megtalálta a várban a keresett festményt, a múzeumba viszik, de másnap az üvegét kitörve találták...;1;Átok vára ;1927
• Ítél a Balaton (59) - 1932 (mkt1)
  A Balaton mellett, egy halászfaluban játszódik a balladai hangvételű történet. Kovács Mária és Szabó Mihály szerelme családjaik ősi ellenségeskedése miatt reménytelen. Máriát apja fogadott fiához, Kovács Janihoz adja feleségül. A boldogtalan fiatalasszony Mihály iránt érzett szerelmét eltitkolni nem tudja, ezért haragos apja ősi szokás szerint a hűtlen asszonyoknak kijáró büntetéssel sújtja, evező nélküli csónakban a viharos Balaton ítéletére bízza. Mihály és Jani egyszerre indul az asszony megmentésére. Jani éri el elsőnek a csónakot, de Mária könyörgésére megmenti a fuldokló Mihályt, ő maga pedig, látva az ölelkező szerelmeseket, feladja a háborgó hullámokkal folytatott harcot, víz alá merül. BGy;1;Ítél a Balaton ;1932
• Ítél a Balaton (59) - 1932 (mkt1)
  A balatoni halászélet ősi hagyományait, ünnepi szokásait (halászat, búcsú, szüret, esküvő, könyörgés a viharbakerültekért stb.) főként képekben és zenében kifejező film mitikus hangvételű. A középpontban két halászcsalád ellenségeskedése áll, de a család két fiatalja, mint Rómeó és Júlia, egymásba szeret. Júliának, azaz Kovács Máriának azonban férjhez kell mennie az apja választotta, fogadott fiúhoz, ám szíve továbbra is az ellenség fiáért dobog (filmrészlet). Az újdonsült férjre szégyent hoznak az üresen kihúzott hálók, amely az előítéletek szerint. a hideg családi tűzhely bizonyítéka Az időközben kitörő vihar pedig az egész falu előtt bizonyítja, hogy Mari nem a férj, hanem szerelme visszatéréséért aggódott. A zord apa a szégyent lemosni a Balatonra bízza lánya felett az ítéletet. Ám a szerelem mindent legyőz, a hullámsírban a férj keres megnyugvást.;1;Ítél a Balaton ;1932
• ≈êrségváltás (330) - 1942 (mkt1)
  Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942. november 20-án, pénteken. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a csíki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyírő József volt. (√âlénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltak a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek hovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatlan!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t. Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lakik, magyarság él a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szemben Moldvával, gyönyörű, költészetet teremtő őseredeti magyar törzs. Miniden ellenséges propagandával szemben önkéntelenül eszébe vésődik a nézőnek akár Berlinben, akár Rómában, akár Franciaországban nézi ezt a darabot, hogy itt a határhegyekben egy őseredeti magyar, népi kultúra van, amely ilyen csodálatos poétikus történeteket termel. Mindezt azért mondom el, mert nekünk semmi áldozattól sem szabad visszariadnunk, ha arról van szó, hogy egész Európát érdeklő, magas művészi értékű filmeket gyártsunk, amelyeket a mozik tízezrei játszanak és az emberek százezrei néznek végig. Figyelmeztetem a t. Házat, hogy mi a közeljövőben egy még hevesebb ellenséges propagandával fogunk szemben állani. Ezért találom szomorúnak, amikor a tárcák költségvetését végignézem és megnézem a nemzetvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetését, abban nem találok sem ezreket, sem százezreket, sem milliókat a film támogatására, csupán a filmipari alap támogatására találok egy másik tárca keretében egy egészen csekélyke összeget. Nem irigykedik egyikünk sem azok miatt a milliók miatt, amelyeket az, Operaházra és a Nemzeti Színházra elköltünk. √ân azt mondom, hogy van szellemi és művészi közellátás is, amely minden értelmes, modern államban legalább olyan fontos, mint a másik közellátás és ez szintén állami feladat. De ha az állami színházak támogatásaira milliók jutnak, akkor a film támogatására még sokkal több milliónak kellene jutni. (√ögy van! a bal- és a szélső-baloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nyelvterületen előállítandó filmek költsége csak akkor térül meg, hogy ha a film 250.000-300.000 P-nél többe nem kerül. Most képzeljük el azt, hogy ezek a filmek egy gyilkos versenyben olyan filmekkel kerülnek szembe, amelyek mind 2-3-4-5 millió pengős költséggel kerülnek ki a stúdióból. Ki vállalja a különbséget, ki támogassa a magyar filmet, ki vállalja a rizikót, ha nem az állam? Igenis elsőrendű állami érdek, hogy a filmet támogassuk, de a film irányítására és támogatására nem elegendő az, ha a dr. Kovács István elé prológot íratunk, prológot sugalmazunk, amelyről kisül, hogy társadalmi probléma, amelyről a filmben szó van, tulajdonképpen már időszerűtlen, annak már nyoma sincs, itt nincsenek társadalmi válaszfalak, itt a Tatárék már nem léteznek sehol. A magyar film amint az a dr. Kovács István, az ≈êrségváltás, a Negyedíziglen, a Harmincadik mutatja, nagyon kiváló új tehetségeket produkál, amióta megszabadult a zsidó diktatúrától. Igazán nem költjük hiába a pénzt, ha milliókat és milliókat áldozunk.;1;≈êrségváltás ;1942
• ≈êrségváltás (330) - 1942 (mkt1)
  A film a hivatalos politikai kurzus antiszemita ideológiájának igazolását és propagálását szolgálta. Az 1938-ban játszódó történet hőse Takács Péter, a tehetséges, de mellőzött mérnök. Az ország életét felbolygató Gömbös-beszéd nyomán bevezetett numerus clausus Takács üzemében is változásokat eredményez. Az új vezetők, élükön a dzsentri öregúrral, Kály Zsigával, a régi vezetőség bábjai. A régi, tapasztalt gárda az orránál fogva vezeti a dilettánsokat, s a gyár vagyonát a volt igazgató, Szegő Lipót londoni bankszámlájára juttatja. Rendőrségi vizsgálat indul az ügyben, s amikor Kály rájön, mi történt, szívroham végez vele. A régi vezetőséget letartóztatják. Miniszteri biztos érkezik a gyárba, aki Takács Pétert bízza meg a gyár műszaki ügyeinek vezetésével. BGy;1;≈êrségváltás ;1942
• ≈êrségváltás (330) - 1942 (mkt1)
  Teljes kópia hiányában a tartalom nem állapítható meg pontosan. Tudjuk viszont, hogy a cselekmény középpontjában a "strohman" - jelenség áll. A film feladata a zsidókkal szembeni éberség és gyűlölet kondicionálása volt.;1;≈êrségváltás ;1942
• A Szent István csatahajó elsüllyedése (9599) - 1918 (mkt2)
  A hajót 1918. június 9-én megtorpedózták az olaszok, 10-én elsüllyedt. "Az emberek, mint a patkányok, a baloldalon gyűlnek össze a fedélzeten... nincsenek mentőcsónakok se... mindenkinek önmagában kell bízni... a víz elérte a fedélzet jobboldali peremét, hirtelen nagyot fordult a hajótest és ezernél több ember egyszerre fordult a hullámsírba... a vízen mindenfelé úszó, vergődő emberi tömegek. Sokan nem tudtak úszni..." [Az Est, 1918. július 21. PÁSZTOR Árpád "Egy dreadnought halála" című riportja];2;A Szent István csatahajó elsüllyedése ;1918
• A Szent István csatahajó ünnepélyes vízrebocsátása (2125) - 1914 (mkt2)
  A monarchia egyetlen teljesen magyar gyártású csatahajóját Fiuméban bocsátották vízre, 1914. január 17-én. A hajó hivatalosan 1915. november 17-én lett szolgálatba állítva.;2;A Szent István csatahajó ünnepélyes vízrebocsátása ;1914
• A budapesti munkásforradalom (1910) - 1912 (mkt2)
  A "vérvörös csütörtök" eseményeinek dokumentálása. Katonák és városvezetők a Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt; lovaskatonák, tisztek felsorakoznak. Utcaképek, zendülők. Nagymező utca; tüntetők és rendőrök csoportja; rendőrök kísérik a tüntetőket; felfordított villamos. Felgyújtanak egy villamost.Tűzoltók oltják a tüzet.;2;A budapesti munkásforradalom ;1912
• A dunaparti korzó (9537) - 1915 (mkt2)
  Lajta Andor: Dokumentumfilmek című kéziratos jegyzetei szerint a film 1915-ben készült [forrást nem közöl]. A filmtárban látott kópia leírása alapján a film az alábbi témaköröket tartalmazta:1. jótékonycélú vásár, arisztokratákkal. 2. Kávéházi asztalok teraszon, tisztekkel. 3. Buchwald-székeken ülő emberek 4. Dunakorzó sétálókkal 5. Huszár Pufi színésszel 6. Tapolczay Dezső;2;A dunaparti korzó ;1915
• A könyörgő körmenet (1956) - 1915 (mkt2)
  Körmenet a Szent Jobbal, majd a Parlament előtt tábori mise. Megjegyzés: Még két önálló filmriport is készült erről az eseményről: Uranus és Kovács (Kruppka) Andor.;2;A könyörgő körmenet ;1915
• A pozsonyi királynap (2122) - 1918 (mkt2)
  Pozsony lakossága hódolatát fejezi ki a városba látogató királyi párnak és ünneplik a velük érkező kis trónörököst, Ottót. Megjegyzés: 1918. júliusában Magyarországra menet egy Pozsony melletti aratási ünnepségen vett részt az uralkodó pár - Ottóval és húgával.;2;A pozsonyi királynap ;1918
• Auguszta főhercegasszony a vasútnál (1897) - 1916 (mkt2)
  Jótékonysági egyesületek fővédnöke/pártfogójaként a főhercegasszony a háború alatt önkéntes ápolónőként segítette a sebesült, rokkant katonákat. Ezúttal a Keleti pályaudvaron látjuk, amint fehér köpenyben látogatja a rászorulókat, oszt nekik egy-egy pohár frissítőt.;2;Auguszta főhercegasszony a vasútnál ;1916
• Az Est Film 1. (2076) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 08-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 1. ;1918
• Az Est Film 1. (2076) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 08-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 1. ;1918
• Az Est Film 1. (2076) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 08-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 1. ;1918
• Az Est Film 1. (2076) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 08-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 1. ;1918
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 10. (2085) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1918. XII. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 10. ;1919
• Az Est Film 11. (2086) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 5-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 11. ;1919
• Az Est Film 11. (2086) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 5-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 11. ;1919
• Az Est Film 11. (2086) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 5-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 11. ;1919
• Az Est Film 12. (2087) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 12. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 12. ;1919
• Az Est Film 12. (2087) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 12. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 12. ;1919
• Az Est Film 13. (2088) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 26-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 13. ;1919
• Az Est Film 13. (2088) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 26-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 13. ;1919
• Az Est Film 13. (2088) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. I. 26-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 13. ;1919
• Az Est Film 14. (2089) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 2. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 14. ;1919
• Az Est Film 14. (2089) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 2. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 14. ;1919
• Az Est Film 14. (2089) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 2. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 14. ;1919
• Az Est Film 14. (2089) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 2. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 14. ;1919
• Az Est Film 14. (2089) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 2. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 14. ;1919
• Az Est Film 15. (2090) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 23. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 15. ;1919
• Az Est Film 15. (2090) - 1919 (mkt2)
  Az Est újság 1919. II. 23. száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 15. ;1919 ;2;Az Est Film 17. ;1919 ;2;Az Est Film 17. ;1919 ;2;Az Est Film 18. ;1919
• Az Est Film 2. (2077) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 15-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 2. ;1918
• Az Est Film 2. (2077) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 15-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 2. ;1918
• Az Est Film 2. (2077) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 15-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 2. ;1918
• Az Est Film 2. (2077) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. 09. 15-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 2. ;1918
• Az Est Film 3. (2078) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 22. és 24-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 3. ;1918
• Az Est Film 3. (2078) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 22. és 24-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 3. ;1918
• Az Est Film 3. (2078) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 22. és 24-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 3. ;1918
• Az Est Film 3. (2078) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 22. és 24-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 3. ;1918
• Az Est Film 4. (2079) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 4. ;1918
• Az Est Film 4. (2079) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 4. ;1918
• Az Est Film 4. (2079) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 4. ;1918
• Az Est Film 4. (2079) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 4. ;1918
• Az Est Film 4. (2079) - 1918 (mkt2)
  Az Est 1918. IX. 29-i száma jelzi a híradó megjelenését.;2;Az Est Film 4. ;1918
• Az Est Film 5. (2080) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi, a leírás a film insert- és képsorait tartalmazza.;2;Az Est Film 5. ;1918
• Az Est Film 5. (2080) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi, a leírás a film insert- és képsorait tartalmazza.;2;Az Est Film 5. ;1918
• Az Est Film 5. (2080) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi, a leírás a film insert- és képsorait tartalmazza.;2;Az Est Film 5. ;1918
• Az Est Film 6. (2081) - 1918 (mkt2)
  Siklós András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak c. műve a forradalmi időszakban megjelent híradók felsorolását ezzel a filmmel kezdi. A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 6. ;1918
• Az Est Film 6. (2081) - 1918 (mkt2)
  Siklós András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak c. műve a forradalmi időszakban megjelent híradók felsorolását ezzel a filmmel kezdi. A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 6. ;1918
• Az Est Film 6. (2081) - 1918 (mkt2)
  Siklós András: Az 1918-1919. évi magyarországi forradalmak c. műve a forradalmi időszakban megjelent híradók felsorolását ezzel a filmmel kezdi. A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 6. ;1918
• Az Est Film 7. (2082) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 7. ;1918
• Az Est Film 7. (2082) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 7. ;1918
• Az Est Film 7. (2082) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 7. ;1918
• Az Est Film 7. (2082) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 7. ;1918
• Az Est Film 8. (2083) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 8. ;1918
• Az Est Film 8. (2083) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 8. ;1918
• Az Est Film 9. (2084) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 9. ;1918
• Az Est Film 9. (2084) - 1918 (mkt2)
  A híradó megjelenését Az Est újság nem jelzi.;2;Az Est Film 9. ;1918 ;2;Az új Magyarország forradalmi napjai ;1918
• Budapest (9601) - 1918 (mkt2)
  A főváros nevezetességei.;2;Budapest ;1918
• Budapesti felvételek (9582) - 1896 (mkt2)
  A honfoglalás ezredik évfordulóját ünneplő Budapest hat eseménye, amelyből kettő maradt fenn.;2;Budapesti felvételek ;1896
• Budapesti felvételek (9582) - 1896 (mkt2)
  A honfoglalás ezredik évfordulóját ünneplő Budapest hat eseménye, amelyből kettő maradt fenn.;2;Budapesti felvételek ;1896
• Cattaro romokban (2046) - 1915 (mkt2)
  Montenegro uralkodója (I. Miklós, Nikola) az I. világháborúban Szerbiát támogatja s lehetővé teszi Montenegro területéről a cattarói osztrák-magyar haditengerészeti támaszpont francia tüzérek általi lövetését.;2;Cattaro romokban ;1915
• Cattaro romokban (2046) - 1915 (mkt2)
  Montenegro uralkodója (I. Miklós, Nikola) az I. világháborúban Szerbiát támogatja s lehetővé teszi Montenegro területéről a cattarói osztrák-magyar haditengerészeti támaszpont francia tüzérek általi lövetését.;2;Cattaro romokban ;1915 ;2;Corvin híradó I. ;1919
• Csapataink hősi harca a havasok szikláiban és jegében I-II. (2047) - 1916 (mkt2)
  Hadmozdulatok az Alpesekben.;2;Csapataink hősi harca a havasok szikláiban és jegében I-II. ;1916
• Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia (2072) - 1914 (mkt2)
  A Szarajevóban meggyilkolt főherceg és felesége holttestének felravatalozása és beszentelése Triesztben, majd hazaszállításuk után temetésük Bécsben.;2;Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia ;1914
• Ferenc József temetése (9538) - 1916 (mkt2)
  Az elhunyt uralkodó koporsóját Schönbrunnból hozzák, a menet Bécsen át halad. A gyászhintót főurak, a különböző országok uralkodói kísérik. Megjegyzés: A közös hadsereg Hadilevéltárának dolgozó cs. és kir. Filmpropaganda fényképészei vették fel a temetést 26 helyről. A teljesen megvágott és előadásra engedélyezett film hossza 200 m. volt. Három nap alatt 255 kópiát készítettek belőle és juttattak el a forgalmazókhoz.;2;Ferenc József temetése ;1916
• Ferenc József élete (2129) - 1916 (mkt2)
  √ñsszeállítás az uralkodóról - különböző években - készült filmfelvételekből 1914-ig, Ferenc Ferdinánd haláláig.;2;Ferenc József élete ;1916
• Ferenc József élete (2129) - 1916 (mkt2)
  √ñsszeállítás az uralkodóról - különböző években - készült filmfelvételekből 1914-ig, Ferenc Ferdinánd haláláig.;2;Ferenc József élete ;1916
• Ferenc József élete (2129) - 1916 (mkt2)
  √ñsszeállítás az uralkodóról - különböző években - készült filmfelvételekből 1914-ig, Ferenc Ferdinánd haláláig.;2;Ferenc József élete ;1916 ;2;Ferenc József életének utolsó évei ;1917
• Görgey Arthur Budapesten és Visegrádon (2120) - 1911 (mkt2)
  A tábornok 90. születésnapjának hivatalos megünneplése Budapesten, Múzeum körúti lakása előtt, illetve képek róla a Visegrád felé tartó hajón, majd visegrádi kertjében, családi körben.;2;Görgey Arthur Budapesten és Visegrádon ;1911
• Határszéli razzia (2053) - 1918 (mkt2)
  Nagyszabású csempészrazzia a Budapest-Bécs vonalon, a dunai hajókon és végig az országhatáron. "A csempészek izgató üldözése, rendkívül érdekes leleplezése, valamint egy éjszakai hajtóvadászat is látható a hivatalos apparátussal készült filmen.";2;Határszéli razzia ;1918
• II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala (1970) - 1906 (mkt2)
  1906 őszén hozták haza Törökországból a fejedelem és társai földi maradványait, majd Kassán helyezték örök nyugovóra. Az 1906-ban lefolyt ünnepségek során felvétel készült a budapesti és kassai gyászmenetről egyaránt, előbbiről a Rákóczi úton, a Rókus-kórház előtt elhelyezett felvevőgéppel. A képen jól látható a mai árkádos üzletsor helyén lévő egykori Párisi Nagy Áruház. A nagyszabású filmriport éveken át a magyar mozik műsorának parádés műsorszáma volt.;2;II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala ;1906
• IV. Károly koronázása (1994) - 1916 (mkt2)
  Ferenc József halála után IV. Károly néven magyar királlyá koronázzák Budapesten Habsburg Károly Ferenc Józsefet.;2;IV. Károly koronázása ;1916
• IV. Károly koronázása (1994) - 1916 (mkt2)
  Ferenc József halála után IV. Károly néven magyar királlyá koronázzák Budapesten Habsburg Károly Ferenc Józsefet.;2;IV. Károly koronázása ;1916
• Isonzói csata I-II. (2063) - 1917 (mkt2)
  Az osztrák-magyar és az olasz csapatok között lezajlott ütközetek sorából a film a X. isonzói csata (1917. május 14-június 8.) megörökítése. A harctéren feltűnik - tisztikarával körülvéve - Károly király is. Megjegyzés: Lehetséges, hogy a filmben nem csupán a X. csata képei vannak, az áttörés, az olasz hadifogoly-tömegek, Udine stb. a későbbi caporettói áttörésre utalnak.;2;Isonzói csata I-II. ;1917
• Jótékonycélú gyűjtés (2054) - 1918 (mkt2)
  Budapesten úri dámák persellyel gyűjtenek adományokat a járókelőktől. Gyermekek süteményeket kapnak.;2;Jótékonycélú gyűjtés ;1918
• József főherceg a harctéren (1992) - 1915 (mkt2)
  Az archívumi dokumentáció szerint József főherceg kíséretével szemlét tesz az olasz fronton. Megjegyzés: A Mozgófénykép Híradó 1915. jún. 13.-i számában reklámoz egy 220 m hosszú filmet, melynek címe: ≈ê cs. és kir. fensége, József főherceg, érte rajongó katonái között a lövészárokban. A főherceg - életrajza szerint -1915. május 27. és június 17. között az olasz hadszíntéren tartózkodott, így lehetséges, hogy a két film összetartozik.;2;József főherceg a harctéren ;1915
• József főherceg a harctéren (1992) - 1915 (mkt2)
  MTI Napi jelentések: 1922. december 4. hétfő / 23. oldal: "József főherceg a Tiszti Kaszinóban előadást tartott a háborús emlékeiről [...] a közel háromórás előadást filmfelvétel fejezte be. ";2;József főherceg a harctéren ;1915
• Katonai parádé a Vérmezőn (2123) - 1910 (mkt2)
  A fennmaradt töredék lehet, hogy a Ferenc József tiszteletére rendezett díszszemle felvételéből származik. Katonai alakulatok érkeznek a Vérmezőre. Udvari kocsi bennülő dámákkal. Régi csákós generálisok. Század- és zászlóaljak, oszlopok elvonulása. Tüzérség felvonulása, ágyúk. Régi egyenruhák.;2;Katonai parádé a Vérmezőn ;1910
• Kenyérmező 1915 (2067) - 1915 (mkt2)
  Betekintés a Monarchia Esztergom-kenyérmezei hadifogolytáborának mindennapjaiba. A táborban főként orosz foglyokat őriztek.;2;Kenyérmező 1915 ;1915 ;2;Kino-Riport híradó - filmtári ;1914
• Károly király a 84. gyalogezrednél Wienben szemlét tart (2068) - 1918 (mkt2)
  Riport-montázs Károly király látogatásának mozzanatairól. A király ellovagol az ezred el√¥tt; egy-egy katonával néhány szót is vált. Az ezred teljes fegyverzetben, díszlépésben elvonul a király el√¥tt. A király, s kísérete kocsiba ül és távozik.;2;Károly király a 84. gyalogezrednél Wienben szemlét tart ;1918
• Mária Terézia rendjel (2058) - 1918 (mkt2)
  IV. Károly király a Wartholz- kastélyban 1918. augusztus 18-án monarchia-beli katonatiszteknek átadja az Osztrák-Magyar Monarchia legmagasabb katonai érdemrendjét, a "Katonai Mária Terézia Rend" kitüntetést. Az eseményen jelen volt Zita királyné is.;2;Mária Terézia rendjel ;1918
• Przemysl visszafoglalása (2005) - 1915 (mkt2)
  Az osztrák-magyar monarchia Krakkó után második legjelentősebb, przemysli erődrendszerének birtoklásáért heves csaták folytak az oroszokkal. Az 1915. májusi gorlicei áttörést követően a San folyó melletti város újra osztrák-magyar fennhatóság alá került. Megjegyzés: A Kino-Riport 1915-ben kb. 1000 méter hosszú filmet mutatott be "Hőseink diadalútja Galíciában" címmel. Valószínűleg ennek része ez az önálló címen bemutatott film is. Tudjuk, hogy a Kino-Riport operatőreiként Illés Jenő, Fröhlich János forgatott Galíciában, így lehetséges, hogy ennek felvételeit is ők készíthették.;2;Przemysl visszafoglalása ;1915
• Przemysl visszafoglalása (2005) - 1915 (mkt2)
  Az osztrák-magyar monarchia Krakkó után második legjelentősebb, przemysli erődrendszerének birtoklásáért heves csaták folytak az oroszokkal. Az 1915. májusi gorlicei áttörést követően a San folyó melletti város újra osztrák-magyar fennhatóság alá került. Megjegyzés: A Kino-Riport 1915-ben kb. 1000 méter hosszú filmet mutatott be "Hőseink diadalútja Galíciában" címmel. Valószínűleg ennek része ez az önálló címen bemutatott film is. Tudjuk, hogy a Kino-Riport operatőreiként Illés Jenő, Fröhlich János forgatott Galíciában, így lehetséges, hogy ennek felvételeit is ők készíthették.;2;Przemysl visszafoglalása ;1915
• Szent István nap eseményei (2060) - 1913 (mkt2)
  Augusztus 20-i rendezvénysorozatból: 1. Körmenet a Várban 2. Szent István futam a lóversenypályán 3. Repülőverseny a nagyrákosi réten;2;Szent István nap eseményei ;1913
• Vasúti szerencsétlenség Budapesten (2036) - 1907 (mkt2)
  "1907. október 11-én reggel a Zimonyból jövő gyorsvonat Budapesten, közel a ferencvárosi vasútállomáshoz, Soroksár és Erzsébetfalva megállók között a Fegyvergyár mellett összeütközött a Ferencváros pályaudvarról elmenesztett tehervonattal, aminek az állomáson kellett volna bevárnia a gyorsvonatot. A balesetet a forgalmi szolgálattevő figyelmetlensége, téves intézkedése okozta. Az ütközésnél felrobbant a tehervonat mozdonyának kazánja, kisiklott a gyorsvonat mozdonya, több kocsija és a kocsik egymásra torlódtak. A mozdony tüze meggyújtotta a pályatest felett átvezető fa gyalogfelüljáró hidat is. A balesetnél meghalt a tehervonat mozdonyvezetője, a gyorsvonat két utasa és mintegy 30-an megsebesültek. Az eset súlyossága miatt a belügyminiszter is a helyszínre ment és tájékozódott a baleset körülményeiről." [forrás: dr. Horváth Ferenc: Hazai és külföldi vasúti balesetek (1846-1975), Vasúthistóriai könyvek, Közdok Rt.];2;Vasúti szerencsétlenség Budapesten ;1907
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 1. (2098) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: A Magyar Tanácsköztársaság elnökének (Garbai Sándor) fogadtatása Szatmáron A Vörös Hadsereg 32-ik gyalogezredének indulása Sopronba A Drasche-féle téglagyár 45 méter magas kéményének ledöntése;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 1. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 1. (2098) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: A Magyar Tanácsköztársaság elnökének (Garbai Sándor) fogadtatása Szatmáron A Vörös Hadsereg 32-ik gyalogezredének indulása Sopronba A Drasche-féle téglagyár 45 méter magas kéményének ledöntése;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 1. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. (2108) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Miskolci képek a visszafoglalás után Frontképek a tűzvonalból (Turcsányi Olivér operatőr) A XII. páncélvonat Putnok;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. (2108) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Miskolci képek a visszafoglalás után Frontképek a tűzvonalból (Turcsányi Olivér operatőr) A XII. páncélvonat Putnok;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. (2108) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Miskolci képek a visszafoglalás után Frontképek a tűzvonalból (Turcsányi Olivér operatőr) A XII. páncélvonat Putnok;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. (2108) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Miskolci képek a visszafoglalás után Frontképek a tűzvonalból (Turcsányi Olivér operatőr) A XII. páncélvonat Putnok;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 10. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. (2109) - 1919 (mkt2)
  A vörös hadsereg bevonulása a felszabadított Kassára.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. (2109) - 1919 (mkt2)
  A vörös hadsereg bevonulása a felszabadított Kassára.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. (2109) - 1919 (mkt2)
  A vörös hadsereg bevonulása a felszabadított Kassára.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 11. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 13. (2111) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Szocialista pártkongresszus a képviselőházban (június 12-13.) A tanácsok országos gyűlésének megnyitása a Városi Színházban (június 14.) Zajlik az élet az Angol Parkban Proletárgyermekek a Kaszelik-kertben;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 13. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 13. (2111) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Szocialista pártkongresszus a képviselőházban (június 12-13.) A tanácsok országos gyűlésének megnyitása a Városi Színházban (június 14.) Zajlik az élet az Angol Parkban Proletárgyermekek a Kaszelik-kertben;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 13. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 14. (2112) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Riadó az ellenforradalom napján (június 24.) Szemle a Jancsik laktanyában Az ellenforradalom proletár áldozatainak temetése;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 14. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 14. (2112) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Riadó az ellenforradalom napján (június 24.) Szemle a Jancsik laktanyában Az ellenforradalom proletár áldozatainak temetése;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 14. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 15. (2113) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Búcsúlövés a csehekre Léva alatt Proletárünnep az Angol Parkban (július 5.) Rőzseszedés a Hűvösvölgyben;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 15. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 16. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 16. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 17. (2115) - 1919 (mkt2)
  Böhm Vilmos búcsúja a vöröskatonáktól: a hadsereg új parancsnoka Landler Jenő;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 17. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 18. (2116) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Nagygyűlés az Országház-téren és a Vérmezőn (július 21.) A proletárétkezők központi konyhája A Tanácskormány gyermeknyaraltatása Gyermekdélután a Kasselik-kertben;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 18. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 18. (2116) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Nagygyűlés az Országház-téren és a Vérmezőn (július 21.) A proletárétkezők központi konyhája A Tanácskormány gyermeknyaraltatása Gyermekdélután a Kasselik-kertben;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 18. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 19. (2117) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: A felrobbantott Tisza-híd, elhagyott román állások A Budapesti Általános Munkás Dalegylet hangversenye az Andrássy úti állami felső leányiskola udvarán;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 19. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 2. (2099) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Egy angol őrhajó a Dunán A Vörös Hadsereg toborzóhelye a Várban A Magyarországi Szocialista Párt gyűlése az Országház előtt;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 2. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 20. (2118) - 1919 (mkt2)
  Balatoni fürdőképek (Siófok, Balatonszabadi);2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 20. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 3. (2101) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: A Lóversenytér felszántása Az üzletek készletének kiárusítása Sorozzák a lovakat Eötvös Loránd temetése A 32-es vöröskatonák kaszárnyaélete;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 3. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 3. (2101) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: A Lóversenytér felszántása Az üzletek készletének kiárusítása Sorozzák a lovakat Eötvös Loránd temetése A 32-es vöröskatonák kaszárnyaélete;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 3. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 4. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 4. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 4. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 4. ;1919 ;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 4. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. (2103) - 1919 (mkt2)
  Május 1, a munkásság ünnepe a fővárosban. Damó Oszkár vezetése alatt 10 operatőr dolgozott. A mozgóképszínházi munkások menetének dekorálását Szirontai Lhotka 75 iparművész segítségével végezte.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. (2103) - 1919 (mkt2)
  Május 1, a munkásság ünnepe a fővárosban. Damó Oszkár vezetése alatt 10 operatőr dolgozott. A mozgóképszínházi munkások menetének dekorálását Szirontai Lhotka 75 iparművész segítségével végezte.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. (2103) - 1919 (mkt2)
  Május 1, a munkásság ünnepe a fővárosban. Damó Oszkár vezetése alatt 10 operatőr dolgozott. A mozgóképszínházi munkások menetének dekorálását Szirontai Lhotka 75 iparművész segítségével végezte.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. (2103) - 1919 (mkt2)
  Május 1, a munkásság ünnepe a fővárosban. Damó Oszkár vezetése alatt 10 operatőr dolgozott. A mozgóképszínházi munkások menetének dekorálását Szirontai Lhotka 75 iparművész segítségével végezte.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. (2103) - 1919 (mkt2)
  Május 1, a munkásság ünnepe a fővárosban. Damó Oszkár vezetése alatt 10 operatőr dolgozott. A mozgóképszínházi munkások menetének dekorálását Szirontai Lhotka 75 iparművész segítségével végezte.;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 5. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 7. (2105) - 1919 (mkt2)
  A Vörös Hadsereg északi frontja, frontképek, Fülek;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 7. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 8. (2106) - 1919 (mkt2)
  A Vörös Hadsereg északi frontja, frontképek, katonai életképek;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 8. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 9. (2107) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Dunai monitorok, hidroplán, tengeralattjáró Miskolc visszavétele;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 9. ;1919
• V√ñR√ñS RIPORTFILM 9. (2107) - 1919 (mkt2)
  Események, amelyekről felvételeket készítettek: Dunai monitorok, hidroplán, tengeralattjáró Miskolc visszavétele;2;V√ñR√ñS RIPORTFILM 9. ;1919
• A csodacsatár (471) - 1956 (mkt3)
  Futbóliában a sorozatos futballvereségek miatt kormányválság fenyeget. Az államelnök megbízza Duca tengernagyot, hogy utolsó esélyként szerezze meg a Svájcban játszó magyar csapat csodacsatárát. Svájcban Duca véletlenségből két csóró magyar egyikét hiszi csodacsatárnak, és "megvásárolja". Futbóliában a Ruganda elleni döntő meccsre készülnek, mindenki reménye a lelkesen ünnepelt Jóska. A meccs előtt zárt körben kiderül a csalás, Duca a hatalomátvételre készül. A meccsen kitör a teljes zűrzavar, de Jóskáék el tudnak menekülni. Futbóliában pedig nem változik semmi sem. BE;3;A csodacsatár ;1956
• A tettes ismeretlen (494) - 1957 (mkt3)
  Zajlik az élet az öreg vízivárosi bérházban. A gyerekek közösen játszadoznak az udvaron. A házmester fogadott fia, Matyi reménytelenül szerelmes Juliba, szeretne Amerikába disszidálni vele. A lánynak azonban a nőcsábász sofőr, Janó tetszik. Juli barátnőjének ezalatt Janó kollégája udvarol. A mérnököt fiatal felesége otthagyja egy ifjú motoros kedvéért. Schneider főorvost olykor még új házasságában is a háborúban elpusztult családjának emléke kísérti. Az egyik gyerek egy nap aknagránátot talál, majd egymás között cserélgetik a veszélyes holmit, mígnem az játék közben felrobban. Többen megsérülnek, Matyi meghal. VB;3;A tettes ismeretlen ;1957
• Aranyóra (411) - 1945 (mkt3)
  A történetben az aranyóra a tisztességes, becsületes, értékes életet jelképezi. Bogdán bácsi "vagyona" ez az aranyóra, valamint egyetlen lányáé, Jucié, aki eltartja és gondozza őt. Bogdán bácsit meglopják, visszaélnek jóhiszeműségével, az aranyóra után pedig csaknem lányát is elveszti. Jucit ugyanaz a léha csavargó csapja be, aki az órát is ellopta, a lány miatta az állását is elveszti. Munkanélküliként kis híján a züllés útjára lép. Bogdán bácsi halála előtt visszakapja az óráját, és ezzel hitét az emberekben, Juci pedig társra talál egy derék munkásemberben, aki a lánnyal együtt akar kisvállalkozóként boldogulni. BE;3;Aranyóra ;1945
• Az aranyember (560) - 1962 (mkt3)
  Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka hajón menekül az uralkodó emberei elől. √ñngyilkos lesz, de biztosítani akarja leánya jövőjét. Arra kéri a kapitányt, hogy Tímeát juttassa el a család távoli rokonához. Tímár útközben a Senki szigetén megismeri a szerényen élő Noémit és anyját, akiket Krisztyán Tódor zsarol évek óta. Brazovics magához veszi Tímeát, de szolgaként tartja saját leánya, Athalie mellett. Athalie-nak Kacsuka udvarol. Tímár a hajó rakományában megtalálja Csorbadzsi titkos vagyonát. Brazovics féltékeny Tímárra, és tönkre akarja tenni. Tímár az ügyesebb, csődbe dönti ellenfelét. Brazovics meghal, halálával meghiúsul Athalie házassága is. Tímár Tímeára iratja Brazovics házát. Kacsuka és Tímea időközben egymásba szeretnek, Tímea mégis elfogadja Tímár házassági ajánlatát. Athalie bosszút akar állni a lányon. Tímár titokban mind gyakrabban látogatja a Senki szigetét. Noémi mellett nyugalmat talál, a nő gyermeket szül neki. Tímár leszámol Krisztyánnal, megrendezi saját halálát, és elvonul a világ elől Noémihez. Athalie meg akarja ölni Tímeát, de egy titkos levél időben figyelmezteti a lányt. Athalie bosszúból leleplezi Tímár kettős életét Tímea előtt. VB;3;Az aranyember ;1962
• Becsület és dicsőség (433) - 1951 (mkt3)
  Lugosi a mozdonygyárban esztergályos, keveset keres, pártmunkáját hanyagolja, beadott újítására nem reagálnak. Rosszkedvének legfőbb oka, hogy felesége, a traktorgyár élmunkása örökké vidám, többet keres nála, és pártiskolába küldik. Gyanútlansága miatt Lugosi súlyos szabotázsügybe keveredik, de még időben felismeri a helyzetet. Mindent elkövet, hogy helyrehozza vétkét, leleplezze a bűnösöket, köztük egykori barátját. A szovjet sztahanovista, Bikov segítségével bevezetett újítása sikert hoz. Most már megvehetik a mamának a rég áhított Zephyr kályhát, és Eszternek a vatelinos télikabátot. Tél van, a házaspár üdülni megy beutalóval a Mátrába. Immár Lugosi is jókedvű és kiegyensúlyozott. BE;3;Becsület és dicsőség ;1951
• Budapesti tavasz (462) - 1955 (mkt3)
  1944 karácsonyán a Budapest körül bezáruló szovjet ostromgyűrűn még átjut a katonaszökevény Pintér és Gozsó. Pintér a hozzátartozói által elhagyott lakást szemeli ki búvóhelyül, de ott Turnovszky nevű rokonait találja, akik a zsidó származású Jutkát is bújtatják. Zoltán és Jutka között szerelem ébred. Míg Gozsó a partizánokhoz keres kapcsolatot, Zoltán csak túlélni akar. Jutka titokban elhagyja a lakást, mert érzi Turnovszkyék növekvő félelmét. A lányt kereső Zoltán későn ér a Dunapartra, a rakparton csak a kivégzettek cipőit találja. Zoltán csatlakozik Gozsóhoz, most már harcolni akar ő is. A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre. BE;3;Budapesti tavasz ;1955
• Civil a pályán (434) - 1951 (mkt3)
  A kiváló dolgozó Rácz Pista nagy ellenzője a sportnak, különösen az élsportoló Teleki Jóska miatt, aki Rácz brigádjában rontja a közösség teljesítményét. Jóska húga, Marika kedvéért Pista mégis elvállalja a sportfelelősi tisztet, és a tömegsportmozgalom lelkes motorja lesz. A reakciós edző a sértett Teleki Jóskát szabotázsra, sőt disszidálásra akarja rávenni. Jóskában azonban győz a tisztesség, és az utolsó percben megmenti futballcsapata becsületét. Ebben nagy szerepe van a kétballábas, nem létező sportsikereivel dicsekvő Karikásnak, az üzemi normásnak is. Pista és Marika szerelme végül révbe jut. BE;3;Civil a pályán ;1951
• Csempészek (496) - 1958 (mkt3)
  A harmincas években a román-magyar határ közelében élő nincstelenek csempészésre kényszerültek a megélhetésért. Mihály, a magyar parasztember menekülés közben lelő egy határőrt. Nem akar csempészni többet, de az álláshoz pénz kell, ezért elvállal még egy fordulót. Anyica, a román özvegyasszony is csak csempészéssel tud pénzhez jutni. A visszaúton találkoznak. Vihar közeleg. Egy gazda szállást kínál nekik, házasoknak hiszi őket. A gazdánál, a névnapi mulatság forgatagában mindketten felengednek. Pár órára nem gondolnak a nyomorra. Reggel indulnak tovább. A határon belefutnak a megkettőzött őrségbe. A nádasba menekülnek, a csendőrök a nyomukban. Egy kunyhóba húzódnak be. VB;3;Csempészek ;1958
• Csutak és a szürke ló (528) - 1960 (mkt3)
  Csutakkal mindig csak baj van, a kisfiút még társai sem szívesen veszik be a játékba. Magányosan telik a szünidő, míg egy nap el nem köti a fuvarosnő vágóhídra való rozzant gebéjét. Az új jövevény társasága már belépőt jelent a gyerekcsapatba, együtt próbálják elhelyezni a lovat. Először a lakótelepen, majd Katiék pincéjében rejtegetik, végül a szigeten, egy elhagyott lakókocsiban találnak neki helyet. A gyerekek minden idejüket itt töltik. A fuvarosnő azonban nyomozni kezd a gebe után. A ló egy nap eltűnik a gyerekek elől, s a felnőttek világa a szigetet is kezdi birtokba venni. Mire kezdődik az iskola, már csak az emlékek maradnak. Csutak azonban nincs többé egyedül, a nyári kaland óta ő a gyerekek vezére. VB;3;Csutak és a szürke ló ;1960
• Dalolva szép az élet (430) - 1950 (mkt3)
  A váci gépgyár 25 éves Ezüstlant nevű dalárdája az évforduló megünneplésére készül Réz karnagy vezetésével. A dalárda oszlopos tagjai - köztük az ezermester, bűvész Seregély - egyben "papák" is. ≈êk fogadták örökbe balesetben meghalt egykori szaktársuk lányát, Zsókát. A dalárdához szeretne tartozni a jampi Swing Tóni is, a többi fiatal viszont Torma Feri vezetésével inkább át szeretné formálni a dalárda ósdi szellemét. Ez látszólag nemzedéki háborút robbant ki, de végül lelepleződik a reakciós bajkeverő Réz és a tolvaj Swing. A dalárda megújul, Torma Feri és Zsóka egymásra találnak. BE;3;Dalolva szép az élet ;1950
• Déryné (435) - 1951 (mkt3)
  A reformkori történet felidézi Déryné, a legendás színésznő alakját, aki társaival együtt ekhósszekéren járta az országot, vitte a falvakba, városokba a magyar szót, és ezért vállalta a nélkülözést, az éhezést, az otthon, a biztonság hiányát. Az ő biztatására írta meg Katona József a Bánk bánt. Déryné fellépést vállal a pesti német színházban, hogy bebizonyítsa a magyar színjátszás életképességét. Egy állandó magyar teátrum megalapítása azonban a lázadással lenne egyenlő Bécs számára, Déryné tehát tovább járja társaival a vándorszínészek útját, viszi az embereknek a dalból áradó vigaszt és a biztatást. BE;3;Déryné ;1951
• Egy pikoló világos (464) - 1955 (mkt3)
  Egy hatodik kerületi, jellegzetes pesti bérházból Marcit behívják katonának. Sokat sejtetően köszön el a házban lakó Julitól, akivel vonzódnak egymáshoz, de vallomást egyikük sem tesz. Juli gyárban dolgozik, és Gizus barátnőjével esténként szórakozni, táncolni, sörözni jár. Marci egy év után szabadságra jön haza, tele szerelemmel. Juli megörül Marcinak, különösen, hogy kiderül: a fiú igazán szereti. Marci megtudja, milyen életet élt Juli nélküle, és úgy dönt, hogy szakít. Juli rájön, mit veszít, és öngyilkos akar lenni. √âletösztöne mégis inkább a pályaudvarra vezeti. Az induló vonatból Marci odakiáltja a lánynak alakulata címét, s ezzel jelzi: elfogadja a jó útra tért Juli szerelmét. BE;3;Egy pikoló világos ;1955
• Esős vasárnap (565) - 1962 (mkt3)
  √öj tanerő érkezik a gimnáziumba. A lányok mind odavannak a csinos szőke srácért, kivéve az éltanuló Balázs Ágit. Pedig Pali épp neki kezd udvarolni. Ági ismerkedik a szerelemmel. A lánycsapat Schumann-darabbal készül a Ki mit tudra. Olga, az osztály bombázója egy fényképésszel jár. Kalandjaiba igyekszik Erzsit is bevonni. Pali felhívja Ágit a lakására, de egy túl szenvedélyes csók megriasztja a lányt. A csalódott tanerő Olgához menekül, aki Pali miatt még a Ki mit tudot is kihagyja. Pali azonban Ágiba szerelmes, bocsánatot kér tőle, és elmondja, hogy lefeküdt Olgával. Ági felzaklatva elrohan. Vasárnap délután. Ági otthon tipródik, Pali lent vár a szakadó esőben. A lány nem hívja fel, a párja nem megy fel hívatlanul. Büszke mind a kettő. VB;3;Esős vasárnap ;1962
• Felmegyek a miniszterhez (545) - 1961 (mkt3)
  Vígjáték a termelőszövetkezet-szervezésről. Rendes községben már mindenki belépett a közösbe, csak a nyakas gazda, Balogh Bódog húzódozik. A vezetőség minden eszközt, furfangot latba vet, de ő csak nem gondolja meg magát. Baj ez, mert a szövetkezet neve 100% lett a keresztségben. Hogy a közelgő ünnepségen ne legyen botrány, épp a hiányzó egy százalékot, Bódogot küldik fel Pestre, a szövetkezeti kongresszusra. Bódog itt addig ügyeskedik, míg miniszteri papírt nem szerez arról, hogy joga van nem belépni. Az ünnepség sikerrel lezajlik, és bár kiderül az igazság, a miniszter jót nevet rajta. Bódog most már hiába is akar belépni, csak azért sem engedik. Mehet a miniszterhez megint. VB;3;Felmegyek a miniszterhez ;1961
• Gyalog a mennyországba (513) - 1959 (mkt3)
  Ha van tiszta és felbonthatatlan szerelem, az övék az. Így érez Imre és Vera. A tehetséges vegyész legjobb barátját veszíti el a lány miatt, majd hivatását is feladja, csak hogy Vera mellett maradhasson a fővárosban. A pályakezdő színésznő azonban nem kap szerepet. Imre érdektelen, de jól fizető állást vállal. √ögy tűnik, boldogok. A férfi nem veszi észre, hogy Vera munka nélkül csak vergődik mellette. Volt barátja közben sikeres kutatást kezdett. Vera vidékre szerződik, felszabadul, hogy végre játszhat, András azonban azt hiszi, már nem szerelmes belé a lány. Célját vesztette, nem talál magára. Egykori professzorával való találkozása döbbenti rá, hogy változtatnia kell. Feladja állását, visszatér a kutatáshoz és szerelméhez, Verához. VB;3;Gyalog a mennyországba ;1959
• Gyarmat a föld alatt (436) - 1951 (mkt3)
  Az amerikai tulajdonban lévő MAKIRT-nál a kőolajkitermelés rohamosan csökken. Barla mérnököt véletlennek tűnő baleset éri, kórházba kerül. Az ÁVH-nál szabotázsra gyanakodnak, elindul a nyomozás. Az amerikai követségre megérkezik Dalton, hogy gyorsítsa az eseményeket. Stumpf, a volt szocdem egy csapszeg kilazításával Simics fúrómester halálát okozza. Kiderül, hogy Guszev kapitány baráti útmutatása nyomán Barla óriási olajmezőkre bukkant, ezért kellett volna meghalnia. Az ÁVH tisztjei felderítik az ügyet, letartóztatják a bűnösöket. Végre a MAKIRT is nemzeti vállalat lesz. BE;3;Gyarmat a föld alatt ;1951
• Hannibál tanár úr (474) - 1956 (mkt3)
  Nyúl Béla, a jelentéktelen, négygyermekes latintanár Hannibálról ír tanulmányt, amely szerint a hadvezér egy karthágói forradalom áldozata lett. √öjságíró jelenik meg Nyúléknál, interjút készít a tanárral. Nyúl Béla és családja boldog: vége a lekvároskenyér-korszaknak. A parlamentben a szélsőjobb botrányt robbant ki a dolgozat ürügyén, és Nyúl Bélát kiteszik az állásából. A tanár felkeresi volt osztálytársát, a jobboldali Muray képviselőt. Az megígéri a segítséget, egy amfiteátrumi nagygyűlésen azonban már a tömeget uszítja Nyúl ellen. A tanár nyilvánosan "megtér". A tömeg kitörő lelkesedése elől meghátrál, és a párkányról lezuhanva halálra zúzza magát. BE;3;Hannibál tanár úr ;1956
• Ház a sziklák alatt (502) - 1958 (mkt3)
  A balladisztikus filmdráma főszereplője, Kós Ferenc elgyötörten érkezik haza a szovjet hadifogságból. Balaton-felvidéki házában próbál berendezkedni, új életet kezdeni. Felesége időközben meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. Tera szerelmesen ápolja Ferencet, a férfi lassan összeszedi veszni látszó erejét. Mindenki házasságra bíztatja, végül megtalálja a neki való asszonyt, Zsuzsát. Szűkösen élnek négyesben a házban, de Ferenc nem bírja elküldeni Terát, aki folyton kimutatja szenvedő önfeláldozását és a feleség iránti ellenszenvét. Zsuzsát közben a durva erdész próbálja elcsábítani. Ferenc nem bírja az őrlődést, egy véletlen alkalmat kihasználva szakadékba löki Terát. Zsuzsa ezt megtudva elhagyja őt, a végképp elkeseredett Ferenc pedig feladja magát a rendőrségen. VB;3;Ház a sziklák alatt ;1958
• Kertes házak utcája (570) - 1962 (mkt3)
  Palotás műszaki ellenőr. Kiábrándult és megfáradt. Egyhetes látogatásra érkezik a kisvárosba, ahol régi ismerősével, Máté Józseffel találkozik. Máté jól kereső főmérnök. Mindennel elhalmozza feleségét, Pannit, az asszonynak dolgoznia sem kell. Palotás meglátogatja őket. Megérzi a feleség tompaságát, unalmát. Semmi sem történik, Mátéék néhány nappal későbbi partiján is görcsös a jókedv. A férfiak italoznak, Panni kiborulva elvonul. Palotás arra biztatja, hogy kezdjen új, önálló életet. Az utolsó éjszakát Palotás és Panni együtt töltik, a nő másnap elköltözik otthonról. Palotás hazamegy, feleségét faggatja, de az asszony boldog otthon, a négy fal között. VB;3;Kertes házak utcája ;1962
• Keserű igazság (475) - 1956 (mkt3)
  Sztankó János, egy mezőgazdasági üzemeket építő vállalat frissen kinevezett igazgatója összetalálkozik volt évfolyamtársával, Palóczcal. Palócz most szabadult a börtönből, ahová koholt vádak alapján került. Sztankó váratlan döntéssel alkalmazza az induló építkezésen a mérnököt, mert látványos, gyors eredményt akar felmutatni. Az erőltetett munkatempó miatt a siló fala megreped. Palócz le akar állni, Sztankót azonban már megszédítette a siker és a hatalom, beilleszkedett a helyi vezető elitbe, barátnőt tart, nem fékezheti az iramot. A siló összedől, két munkást maga alá temet. Sztankó Palóczot nevezi meg mint bűnöst és elviteti a rendőrökkel. Miközben a városi hangszóró Sztankó vezérigazgatói kinevezését harsogja, felesége elhagyja, s Palócz árván maradt kutyája megugatja a férfit. BE;3;Keserű igazság ;1956
• Két emelet boldogság (534) - 1960 (mkt3)
  Vígjáték egy újonnan átadott ház lakóiról. A morc Birkás doktort zavarja, hogy felesége is dolgozik, ezért nincs, aki rendben tartsa a lakást. Sőt, néha a doktornak kell megfőznie a szilvásgombócot is. A hölgyfodrász Albert igencsak féltékeny feleségére. Nem véletlenül: Mancika végül megszökik egy motorossal. Korbuszék kissé zsúfoltan laknak, mert √ñcsin kívül velük él az energikus nagyi is. De a zaklatottan békés együttlétek nem zavarják meg a családi boldogságot. A visszavonultan élő Siposéknak gyermekük születik. Farsang Gusztáv és Kati folytonos veszekedéssel szeretik egymást, és várják a legifjabb Farsang érkezését. Birkásékhoz megérkezik a mama, és rendet teremt, Albert pedig új szépasszonyt hoz a házhoz. VB;3;Két emelet boldogság ;1960
• Kétszer kettő néha öt (453) - 1954 (mkt3)
  Kerekes András aranykoszorús sportrepülő elégtelenre vizsgázik Tóth Panna tanársegédnél. Váratlanul újra találkoznak, amikor András repülőgépet épít, és a számításokat hivatalból Panna ellenőrzi. Nagy ellenfélnek véli ki-ki a másikat, miközben egyre jobban egymásba szeretnek. Panna rámutat András számítási hibáira, mire András dacból felszáll a géppel, ám csúfos kudarcot vall. Szégyenében visszavonul, de aztán a közösség segítségével kemény munkába, tanulásba kezd. Gépét első útján - nem véletlenül - Panna kíséri. Szerelmi vallomásuknak az éterben csaknem egész Kelet-Európa tanúja. BE;3;Kétszer kettő néha öt ;1954
• Körhinta (468) - 1955 (mkt3)
  Pataki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből - mert már lehet -, és Farkas Sándorral, a lányának szánt jövendőbelivel együtt újból magángazdálkodók lesznek. Mari viszont Mátét szereti, aki a saját életét összekötötte a szövetkezet sorsával, nem akar a régi módon élni. Egy lakodalomban Máté és Mari egymással táncolnak, boldogok, mint korábban a vásárban a körhintán. Pataki ekkor eltiltja a lányát Mátétól, Farkas meg sürgeti az esküvőt. Mari megtagadja az engedelmességet, mire Pataki dühében fejszét vág a lányához. A fejsze egy fa törzsében áll meg. Mari ezek után világgá indul. Máté a vasúti sínek között talál rá, hazaviszi, és bejelenti Patakinak, hogy feleségül veszi Marit. A konok parasztember kénytelen beletörődni: a család is, a társadalom is visszafordíthatatlanul megváltozott. BE;3;Körhinta ;1955
• Liliomfi (458) - 1954 (mkt3)
  A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek. Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel. A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként. BE;3;Liliomfi ;1954
• Ludas Matyi (427) - 1949 (mkt3)
  A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll. BE;3;Ludas Matyi ;1949
• Légy jó mindhalálig (535) - 1960 (mkt3)
  Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálták a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol. Misi segít nekik levelezni. A lutrin az ő számaikat húzták ki, csakhogy Misi elveszítette a reskontót. A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát hazulról. Doroghy és Pósalaky is panaszt tesz Misire, aki a rosszindulatú fegyelmi bizottság előtt hiába védekezik. Szégyenében végül elájul. Kiderül az igazság, édesanyja nyugtatja a fiút, ő azonban nem akar már debreceni diák lenni. VB;3;Légy jó mindhalálig ;1960
• Megszállottak (552) - 1961 (mkt3)
  A szakmai csatározásokba belefáradt, tönkrement házasságából menekülő Bene a fővárosból vidékre helyezteti magát. A homokos alföldi telep legnagyobb gondja a vízhiány. A helyi állami gazdaság agilis igazgatója Bene segítségét kéri, a magába forduló férfi azonban elutasítja. Kecskés kutat ásat, s ekkor véletlenül kiderül, hogy a hivatal által tervezett csatornaépítésnél van olcsóbb és egyszerűbb megoldás is. A mérnök feladja közönyét, Kecskéssel társulva fanatikus lelkesedéssel látnak munkához. A főkönyvelő és a felettesek aggályoskodnak, a két férfi azonban megkerüli a hivatali utat. Benét ezért visszarendelik Pestre, Kecskést pedig leváltják. A helyzetet az utolsó pillanatban érkező KB-tag parlamenti képviselő menti meg. Bene végül elutazik, vele tart a fiatal figuránslány, Eti is. VB;3;Megszállottak ;1961
• Mágnás Miska (422) - 1948 (mkt3)
  A Korláthy-birtok melletti vasútépítkezés mérnöke, Baracs Pista beleszeret a vásárban a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik. Megérkezik az igazi Eleméry, aki felvilágosult, modern ember, és a mérnök mellé áll a Baracs kontra Korláthy vasútépítési ügyben. Baracs és Rolla végül egymásra talál. BE;3;Mágnás Miska ;1948
• Rákóczi hadnagya (451) - 1953 (mkt3)
  1708. Bornemissza János portyázó kurucból lett Vak Bottyán strázsamestere. Fegyverét a hazaszeretet vezérli és a szerelem Bíró Anna, a legszebb réthei lány iránt. Az elfogott gróf Starhemberg labanc generálist személyesen viszi el a fejedelemhez, így lesz belőle Rákóczi hadnagya. Réthe közben árulás miatt labanc kézre, Anna tömlöcbe kerül. Suhajda, a kéjsóvár hajdú most azt hiszi, megszerezheti magának a lányt. Anna az öccsével üzen Jánosnak, és a rabok hívó szavára megindul Rákóczi serege. A Vág mentén ütközik meg az ellenséggel. A kurucok a győzelmi ünnepet együtt ülik Anna és János lakodalmával. BE;3;Rákóczi hadnagya ;1953
• Talpalatnyi föld (423) - 1948 (mkt3)
  Az 1930-ban játszódó paraszti történet hősei, Góz Jóska és Juhos Marika szeretik egymást. Szülei adóssága miatt Marika kénytelen mégis Zsíros Tóth Ferke felesége lenni. Jóska a lakodalomból szökteti meg a lányt. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak, Jóska először kubikol, majd mindketten látástól vakulásig dolgoznak parányi földjükön, kutat ásnak, öntöznek. Tóthék bosszúálló keze azonban utoléri őket, kútjukat tönkreteszik. Az igazságot és a barátját védelmező Jóska akaratlanul gyilkosságba keveredik. Lecsukják. A börtönajtón lévő felirat szerint: szabadul 1945-ben. BE;3;Talpalatnyi föld ;1948
• Tegnap (524) - 1959 (mkt3)
  1956, október. Szabó alezredes kiküld egy szakasz katonát a laktanyából, hogy csillapítsák le a városban tüntető embereket. A Csendes főhadnagy vezetésével felsorakozott szakasz fegyverei a tüntetőkre szegeződnek. Szusza-Kis átáll, és Csendes képtelen gyermekkori pajtására lőni. Visszavonulnak. Az öreg Csendes eközben a szövetkezet vagyonát védi, amit a volt földesúr Mácsay szét akar hordatni. A naiv Szusza-Kis visszajön a faluba, ahol Mácsayék lelövik. Csendes főhadnagy is hazatér, hogy apjától kérjen tanácsot. Az öreget azonban Mácsayék elhurcolták. A főhadnagy kiszabadítja apját. Este a két Csendes együtt áll őrt a szövetkezet raktára előtt. VB;3;Tegnap ;1959
• Valahol Európában (418) - 1947 (mkt3)
  A II. világháború végén Kelet-Európa országútjain árva, hontalan, éhes gyerekek kóborolnak, akiket a nélkülözés, a kiszolgáltatottság csapatokba gyűjt. A Hosszú vezette csavargók rátalálnak Simon Péter karmesterre, aki egy romos várban félrevonulva várja a béke eljövetelét. A gyerekek és a tiszta szívű férfi között fokról fokra rokonszenv, barátság ébred, együtt védik meg - az egyik gyerek halála árán - a várat az ellenük uszított falubeliektől, közösen harcolják ki fogságba esett társaik szabadon bocsátását. A karmester hivatalos papírt szerez az új, demokratikus kormánytól, hogy a hajléktalan gyerekeknek ezentúl a kastély lesz az otthona. BE;3;Valahol Európában ;1947
• Állami áruház (441) - 1952 (mkt3)
  Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka, a tehetséges divattervező, Boriska, a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház állja a vásárlók ostromát, mialatt teherautókon megérkezik az áruutánpótlás. Végül a rémhírterjesztő károkozókat elviszi a rendőrség, a szerelmesek pedig egymáséi lesznek. BE;3;Állami áruház ;1952
• √ânek a búzamezőkről (415) - 1947 (mkt3)
  Az első világháború után, a hadifogságból hazatért Ferenc megözvegyülve kénytelen új életet kezdeni. Volt földije és hadifogolytársa, Rókus meghalt. Ferenc szörnyű titkot rejt szívében: Rókus halálát ő okozta, mert nem osztotta meg vele az utolsó falat kenyeret. Szüléék biztatják, hogy kisfia érdekében is, a föld miatt is vegye feleségül Rókus özvegyét, Etelt. Etel is vonzódik Ferenchez, összeházasodnak, boldogok, gyermekük is születik. A két gyerek együtt nevelkedik. A férfi fia, Péterke egy falatka kenyér után nyúlva belefullad az ingoványba. Ferenc nem bírja tovább, bevallja asszonyának titkolt bűnét. Etel tudata elborul, és egy vallási szekta áldozatává válik. Rókustól hír jön Oroszországból: él, de többé már nem tér haza. A megzavarodott Etel a csordakútba öli magát. Ferenc sorsa, hogy felnevelje a két gyermeket, Rókusék árváját és saját félárvájukat. BE;3;√ânek a búzamezőkről ;1947
• A Hangya ipari munkássága (13967) - 1939 (mkt4)
  A filmtári film valószínű a Szövetkezeti munka című 1700 m-es propagandafilm része.;4;A Hangya ipari munkássága ;1939
• A Huszár Károly volt miniszterelnök által kezdeményezett nyomor-akció (12845) - 1921 (mkt4)
  Lásd még: A publikumhoz című és Pesti razzia című filmeket, valamint a hozzájuk kapcsolt dokumentumokat.;4;A Huszár Károly volt miniszterelnök által kezdeményezett nyomor-akció ;1921
• A Huszár Károly volt miniszterelnök által kezdeményezett nyomor-akció (12845) - 1921 (mkt4)
  MTI Napi jelentések: 1922. február 24. péntek / 13. oldal és 1922. február 25. szombat / 1. oldal ‚ÄûA nagy nyomormatiné. Rendkívül érdekes műsor, egész csomó új szám lesz azon a nagyszabású matinén, amely február 26-án délelőtt 11 órakor kezdődik a Renaissance Színházban. Huszár Károly volt miniszterelnök bevezető előadása után Tábori Kornél a razziák élményeit mutatja be szenzációs film és száz vetített kép kíséretében. Közreműködnek Blaha Lujza, dr. Bársony Lajos, Hubay Jenő tanítványa: Szántó Jenő, Honthy Hanna, Ilosvai Rózsi, Jászai Mari (egy ismeretlen irodalmi szenzációt is be fog mutatni), Komjáthy Mária, Kiss Ferenc, Magyar Erzsi, Németh Juliska, Petráss Sári és Palló Imre (duett), Ptasinszky Jozefin, Rózsahegyi Kálmán (saját új kis darabjában), Sándor József, Sziklay József és mások. Névre szóló meghívók és jegyek kaphatók a Renaissance Színház pénztáránál. Pro domo. A nyomormatinéra, amelynek jövedelme legjelentősebb részében újságírói segítőcélokra van szánva, szívesen adunk szabadjegyeket a t. Szerkesztőségnek vasárnap délelőtt a Renaissanceban. - Huszár Károly a matinén rendkívül érdekes beszédet fog tartani.‚Äù;4;A Huszár Károly volt miniszterelnök által kezdeményezett nyomor-akció ;1921
• A Királyi Magyar Automobil Club nemzetközi motorkerékpár és automobil versenye, a Svábhegyen, 1924. szeptember 28-án (18273) - 1924 (mkt4)
  Amint a századelőn Magyarországon is megjelentek az első autók, az autózás beépült az elit életmódjába, státusz-szimbólummá vált. A Magyar Automobil Club már 1900-ban megalakult, (1911-től Királyi Magyar Automobil Club néven) szervezte az autóstársadalom életét, részt vett minden szabályozásban, autóskereskedelemben, versenyek kiírásában. Már az első autótulajdonosok társaságba tömörültek, közéjük tartozott, pl. Törley József, Esterházy Miklós, Szapáry Pál. 1911-ben alakult meg a képviselők klubja is, melybe a főrendiháziak és családjuk tartozhatott. Európa-szerte nagy divat volt a hegyiverseny, a meredek utak és kanyarok miatt. Az 1920-tól nyaranta megrendezett híres svábhegyi autó- és motorversenyek a legnépszerűbb társasági események közé tartoztak. A pálya a Kékgolyó utca és a Svábhegyi Fogaskerekű közti 5 kilométeres távon zajlott, tele hajtűkanyarokkal, ahol hirtelen épített reklámbódék mellett nagyszámú nézősereg tömörült. A versenyeken Európa-szerte ismert és népszerű versenyzők vettek részt. Többször is nyert Sacha Kolowrat gróf, a bécsi Sacha filmstúdió tulajdonosa, (neki csinálta az a bizonyos Ferdinand Porsche nevű mérnök, az Astro-Daimler gyár mérnöke az első nevezetes kisversenyautót). Többször versenyzett a ‚ÄûHegyek Királya‚Äù, a német Hans Stuck, aki itt a második helyre szorul a Bugattit vezető Zichy Tivadar gróf mögött. √âs a Steyr-gyár képviseletében Almásy László Ede gróf, a híres Afrika-kutató, autóversenyző, pilóta és felfedező, akit versenyen kívül mutat kocsijában a filmfelvétel.;4;A Királyi Magyar Automobil Club nemzetközi motorkerékpár és automobil versenye, a Svábhegyen, 1924. szeptember 28-án ;1924
• A Szent Jobb az Aranyvonaton Sopronba érkezik (13686) - 1938 (mkt4)
  Soproni események, elsőként az Aranyvonat érkezése 1938. júniusában. A film felirata szerint az operatőr Friedrich Rezső (nem Friedrich Károly, aki a legtöbb soproni felvételt készítette).;4;A Szent Jobb az Aranyvonaton Sopronba érkezik ;1938
• A Zeppelin utasai (15478) - 1931 (mkt4)
  A Magyar Film 1941. február 1-i számának 8. oldalán említi, hogy a Kovács és Faludi Laboratórium hangos filmriportot készített a fővároson keresztülrepült Graf Zeppelinről 1931-ben. Címet nem közöl. Lehetséges, hogy ennek töredéke került nemrégen a Magyar Nemzeti Filmarchívumba. A film címe adott filmtári cím. Esetleg a Zeppelin Budapesten MFI film részlete.;4;A Zeppelin utasai ;1931
• A falu keze (13278) - 1944 (mkt4)
  A bevezető képek egy áruház kirakatát elevenítik meg, ahol bemutatják a sásból és nádból készített háztartási eszközöket. Ezután egy faluban ismerkedünk meg a sás és nád kiválasztásával, kitermelésével és feldolgozási folyamataival. Képsorokat látunk egy lábtörlő készítéséről, majd a legkülönfélébb használati tárgyak előállításáról. Bepillantunk az aratásba, az itt fel nem használt szalmából is háztartási eszközök kerülnek ki a népművészet mestereinek kezei által. Különféle fonási eljárásokkal szalmakalap, papucs lesz. Kukoricaháncsból kosár. Feldolgozzák a fűzfát is, nagy ruháskosarak és bevásárló kosarak sora vonul fel a néző előtt.;4;A falu keze ;1944
• A fejlődő társadalombiztosítás (13900) - 1941 (mkt4)
  A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének kultúrfilmje intézményeiről és szolgáltatásairól.;4;A fejlődő társadalombiztosítás ;1941
• A hűség ünnepe Sopronban (14017) - 1941 (mkt4)
  A Friedrich Károly által készített felvételeket felhasználta az MFI a 931. számú hangos Világhíradójához.;4;A hűség ünnepe Sopronban ;1941 ;4;A jó vásár ;1942
• A kis kakukk (12289) - 1942 (mkt4)
  Oktatófilm Közlemények 1941/77-78.; 181. Magyar Nemzet 1942. szept. Velencei biennale díjazottja; Molnár Béla: A kakukk a Velencei biennálén és itthon Szarvas, 1943. röpirat - Országos Szécsényi Könyvtár 1-2 ív. √âlet s Irodalom, 1989. ápr. 29.;4;A kis kakukk ;1942
• A koponyatető hiányainak helyreállítása (13979) - 1943 (mkt4)
  Elképzelhető, hogy a Magyar Orvosi Filmarchívum sorozatához tartozó filmfelvétel. A filmen látható plasztikai módszerről részletesen beszámol a Vasárnapi √öjság 1920. július 25. számában Zoltán Vilmos: A magyar sebészet sikere című cikke.;4;A koponyatető hiányainak helyreállítása ;1943
• A magyar óceánrepülők (12425) - 1931 (mkt4)
  A"Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án az Atlanti-óceánt rekordidő alatt repülték át. A film a hazaérkezett repülősök ünneplését, fővárosi diadalmenetét dokumentálja. Az eseményről az MFI 387-es híradója is beszámolt. (A repülésről bővebben ld.História, 2002/07- MISZLAY ZSOLT: Az első magyar óceánrepülés);4;A magyar óceánrepülők ;1931
• A magyar óceánrepülők (12425) - 1931 (mkt4)
  Az alábbi hír vagy A levegő hősei c. filmről szól, sőt lehet, hogy a két film azonos. MTI Napi jelentések, 1931. július 21. kedd / 21. oldal Az óceánrepülőkről készült filmfelvételek bemutatója. A világhírű magyar óceánrepülők, Endres György és Magyar Sándor érkezéséről és budapesti ünnepléséről a székesfővárosi pedagógiai filmműhely, amely Ágotay Béla vezérigazgató vezetése alatt működik, filmfelvételeket készített. A nagyszabású film Budapesten csak egy napig lesz látható, mert azután külföldre viszik. A bemutató előadása pénteken, július 24-én este 8 és 10 órakor lesz, a Hungária-körút és √úllői-út sarkán az FTC pályával szemben levő Liget-mozgóban. A bemutató előadás tiszta jövedelme az: √öjságírók Szanatórium Egyesületét illeti.;4;A magyar óceánrepülők ;1931
• A róka nyomán (12986) - 1939 (mkt4)
  "A kultúrfilm rókavadászatot mutat be az örkényi lovagló tanári iskola környékén, kopófalkával, huntsmannal, whippekkel, masterral és falkavadász-társasággal. Kis gazdaságban a róka elragad egy szárnyast. Amikor a gazda felfedezi a rablást, megpillantja az arra lovagló vadásztársaságot s megmutatja a huntsmannek, merre szaladt el a róka. Erre változatos terepen, akadályokon át megindul a vadászat, melynek lezajlása után visszafelé ugyancsak a gazdaság előtt lovagol el a társaság s a gazda elégedetten pillantja meg a kengyelvason lógó rókát és köszönettel süvegeli meg a társaságot." MFI Kultúrfilm jegyzéke, 1940" A lassított felvételeket Zsabka Gyula készítette. Közreműködnek Adda Alfréd és az örkényi M.kir. Lovagló-és hajtótanárképző iskola falkatársasága és falkája, Huntsman: Keresztes Ákos, ny. százados;4;A róka nyomán ;1939
• A rönktől a hegedűig (13484) - 1942 (mkt4)
  A fa feldolgozását zenére vágott, festői képekkel ismerteti, benne a ruszinok életképeivel. A Kárpátalja kincse, a Tutajosok a Tiszán, és a Kárpátalja zöldaranya c. filmekből állították össze, külföldi forgalmazásra.;4;A rönktől a hegedűig ;1942
• A városi gáz (13170) - 1936 (mkt4)
  Film Budapest Székesfőváros Gázfejlesztő √územének munkájáról. Az óbudai gázgyár bemutatása.;4;A városi gáz ;1936
• Acélvázas építkezés (15475) - 1930 (mkt4)
  Az Általános Fogyasztási Szövetkezet bérház építése az első magyar acélvázas építkezés.;4;Acélvázas építkezés ;1930
• Amerikai Kossuth zarándokút (11984) - 1928 (mkt4)
  dr. Kozma György közjegyző: Az amerikai zarándokút. (I.) Nem akarom az igen tisztelt olvasó közönséget sablonszerű útleírásokkal untatni, csak azokra a mozzanatokra világítok reá, amelyek a közelmúltban lezajlott zarándokútban magyar szempontból jelentőséggel bírnak. Most már nyíltan megírhatjuk, hogy a zarándokút célja a magyar propaganda volt. Felvilágosítani magyar testvéreinket és az amerikai angolokat arról, hogy a Trianon által Kossuth népén égbekiáltó igazságtalanság történt. Minthogy ezt az igazságtalan békeszerződést Wilson elnök téves tanával indokolta, amely tan az európai nemzetiségi kérdésnél teljesen csődöt mondott, éppen Wilsonnak népeit, az √âszakamerikai Egyesült Államok polgárait akartuk megfelelő módon a trianoni szerződésnek szomorú következményeiről felvilágosítani. A zarándokútban a magyar társadalomnak minden rétege részt vett, s így a székesfővárosunkból Párisba beérkező külön gyorsvonat határozottan demokratikus képet nyújtott; [...] Vásárhelyi Reggeli √öjság. 1928 (24) 94. (ápr. 25), 2. (II.) A White Star Line "Olympic" nevű luxus hajója hatalmas és szédítően magas alkotmány, amelynek orrán a III. osztály, középen a legmagasabb részén az I. osztály és lentebb a II. osztály, a hajó végén pedig a turista osztály van elhelyezve. Az I-ső osztály előcsarnokai és termei diófa faragással vannak díszítve, nehéz plüss bútorok és délszaki növények ékesítik. Szabad férfi és női uszoda is van benne. A kabinok stylszerű bútorokkal és fürdőszobával vannak felszerelve. A II-od és a turista osztály már szerényebben van megkonstruálva, sőt a turista osztály némely részlete tengeralattjárónak minősíthető. [‚Ķ] Végre március 13-án délután az Olympic lassította az iramot, közeledtünk az öbölhöz, ‚Äî a köd sajnos alászáll és szétterül a tengeren s így csak hosszas tülkölések közepette és lassan haladunk előre. A beteg zarándokok feltápászkodnak, földszagot érezve kivánszorognak a fedélzetre, s amint a szembejövő és a newyorki magyar küldöttséget elibünk hozó kis személyszállító hajót megpillantják, minden bajukról elfeledkezve száz és száz torokból felharsan az "éljen a haza", ezt követően a Hymnusz és a Kossuth-nóta, ‚Äî a kis hajó is a lelkesedéstől visszhangzik, ‚Äî megszólal a zene és se vége se hossza a könnyekig megható lelkesedésnek, lobognak a zsebkendők s Isten csodát mível, nincs már beteg zarándok. Mindenki idegesen tolong, hogy honfitársát láthassa és keblére ölelhesse. Motorcsónakon a kis hajóról az Olympicra átszállott a magyarok és New York város küldöttsége. A turista osztály olvasótermében történelmi pillanatok következnek, ‚Äî egy elárvult nemzet bús zarándokai könnyes szemmel ölelik át a hatalmas Amerika szabad polgárait, a hontalan magyar testvéreket, akikkel lélekben és képzeletükben eggyé váltak a Kárpátoktól az Adriáig, a Lajtától a Hármas határhegyig. Az amerikai küldöttségben résztvevő régi, kedves barátunk Pedlow kapitány is megértő megilletődéssel nézte, mint peregnek le sűrűn könnyeink a viszontlátás hatása alatt. [‚Ķ] Az utcán rögtönzött kommunista tüntetés annyira jelentéktelen volt, hogy észrevételre sem alkalmas. Vásárhelyi Reggeli √öjság. 1928 (24) II. 95. (ápr. 26), 2. (III.) Március 14-én motociklis, automobilos és lovas rendőrök sűrű sorai között autóbuszokon vonult fel a félezer főnyi zarándokcsapat a newyorki városházához. A zarándokok szíve felett a Kossuth plakett alatt New York város által ez alkalomra ajándékozott amerikai és magyar nemzeti színű Kossuth jelvény díszlett. New York városháza (a City-Hall) előtti nagy téren ezrével állott a tömeg, sűrű rendőrkordon mellett a megérkeztünkkor a sok ezer magyar lelkesen tüntetett. A sötét díszbe öltözött gummibotos rendőr gárda, igen impozáns fényt kölcsönzött a felvonulásunknál. A City-Hallon ott lobogott az amerikai zászló is. Az emeleti díszterem amerikai és magyar színű zászlókkal volt feldíszítve; az erkélyen a díszbeöltözött rendőrzenekar amerikai indulókkal fogadott, nemsokára megérkezett báró Perényi Zsigmond, a főrendiház, a képviselőház, egyházi méltóságok és a székesfővárosi kiküldöttek, New York város tanácsa élén James J. Walker New York város polgármestere, a leírhatatlanul népszerű "Jimmy", a zarándokok lelkes éljenzésétől és tapsaitól remegtek az ablakok. A rendőrzenekar előbb az amerikai Hymnuszt, majd a magyar "Szózat"-ot játszotta. Báró Perényi Zsigmond angol nyelven kiváló szónoki készséggel üdvözölte a polgármestert és New York vendégszerető városát. A polgármester nagy rokonszenvvel és szeretettel válaszolt, hivatkozott a mai nap történelmi jelentőségére; e teremben tartotta első amerikai beszédjét Kossuth Lajos s e teremben most újból összeölelkezik George Washington és Kossuth Lajos népe. Kossuth Lajos nagy eszméi Amerikában már testet öltöttek s ezért Kossuth az amerikai szabadsághősök galériájában is helyet foglal. A fáradságos és veszedelmes út után kellemes pihenést kívánt, kijelentvén, hogy a város vendégeinek tekinti a zarándokokat. Dr Sipőcz Jenő átadta a New York városnak hozott bronz lovas szobrot és lelkes éljenzések közepette az ünnepélyes fogadtatás befejeződött s következett a városháza előtti fényképezés s ezután lakására vonult a zarándok sereg. [‚Ķ]. Vásárhelyi Reggeli √öjság. 1928 (24) III. 97. (ápr. 28), 2. (IV.) [‚Ķ] A város 4500 díszbe öltözött rendőre áll sorfalat az 5-ik Avenün át a Riverside Drive-ig felvonuló magyaroknak. Legelöl selyem nemzeti zászló alatt vonul a zarándok csapat s utána a mellékutcákból magyar nemzeti zászlók alatt csatlakoznak fel ezrével a különböző magyar iskolák és testületek, ‚Äî igen sok nő és gyermek díszmagyarban, ‚Äî zenekarok az élen. √ìriási kígyóvá növi ki magát a menet és a különböző zenekarok magyaros indulói nemcsak a Kossuth szoborig tartó 7 és fél kilométeres utat, hanem azt is elfeledtetik velünk, hogy néhol a megvásárolt gyérszámú alvárosi söpredék jelentéktelen bolsevista tüntetésbe kezd, ‚Äî az ablakokból fehér kendők integetnek mindenünnen. Gyönyörű tavaszi időben fejlődik fel mintegy 40.000 ünneplő a Kossuth szobor köré a Riverside Drive-on, ahol a friss márciusi szellő amerikai és magyar zászlókat lenget. Felhangzanak a magyar nemzeti dalok és sok ezer magyar ajakról a magyar együttérzés tudatában száll az ének a megafonokon és rádión át az Atlanti √ìceánon át kelet felé, ahonnét jobb sorsra érdemes másfél millió magyar volt kénytelen sok ezer kilométeren át ide vándorolni. Magyar és angol nyelvű lelkes szónoklatok után 101 ágyúlövés közepette a szoborról lehull a lepel és a Hudson partjáról a newyorki Kossuth szobor tetemrehívóan tekint a gyalázatosan letiport és megcsonkított nemzetéért az √ìceánon át Franciaország felé. Az ágyúk bömbölésétől visszhangzik a tér, a fotoriporterek és mozifényképészek rohamra indulnak, géppuskaként kattog kazettájuk, az égen megjelenik egy repülő, kommunista plakátokat akar reánk dobni, de minden erőlködése dacára szennyes iratcsomói a tengerbe hullanak. [‚Ķ] Vásárhelyi Reggeli √öjság. 1928 (24) IV. 100. (máj. 3), 2. Felsőházi napló, 1927. II. kötet. Az országgyűlés felsőházának 25. ülése 1928. évi február hó 18-án, szombaton, Báró Wlassics Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. ‚Äî A Felsőház gazdasági bizottságának jelentése a Felsőház 1928/29. évi költségelőirányzata tárgyában. [‚Ķ]Jelentem a t. Háznak, hogy az Amerikai Nemzeti Kossuth Zarándok-úton Felsőházunk részéről és képviseletében az eddigiek szerint gróf Bethlen Pál, Joanovich Pál, Latinovits Endre jegyzők, Józan Miklós és Somssich Miklós tagok vesznek részt. Méltóztatnak e bejelentésemet tudomásul venni? (Igen/) Ha igen, kimondom, hogy a Felsőház a bejelentést tudomásul vette. Képviselőházi napló, Az országgyűlés képviselőházának 155. ülése 1928. április 18-án, szerdán. 70. o. Malasits Géza: T. [‚Ķ] Jellemző az állapotokra a következő is. Newyorki követünk estélyt tartott és arra meghívást kaptak a magyar Kossuth-zarándokok. Nagyszerű estély volt és ezen az estélyen, miután exterritoriális területen volt, (Jánossy Gábor: Bort is ihattak!) bajor sört mértek. (Jánossy Gábor: Nem rossz az sem! ‚Äî Esztergályos János: Birkagulyást ettek túrós csuszával! ‚Äî Jánossy Gábor: Mi kifogása van ellene! ‚Äî Simon András: Csak elég demokratikus menü volt?! ‚Äî Derültség. ‚Äî Jánossy Gábor: Halljuk a komoly dolgait !) Magyarországon világhírű sörgyártás van, Magyarországon nagyszerű borok vannak, ne vegyék tehát tőlem kicsinyes dolognak, ha megmondom, hogy a követ úr nem érzi súlyos voltát annak, ha Magyarország söriparát ennyire negligálja, ha Magyarország szőlőgazdaságát, borgazdaságát ennyire félretolja? Mi szükség volt arra, hogy a Kossuth-zarándokoknak müncheni sört adjanak? (Jánossy Gábor: Osztozom a fájdalmukban! ‚Äî Derültség.) [‚Ķ]. 80.o. Lukács György : T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk. / jobbfelől.) Néhány héttel ezelőtt több képviselőtársammal együtt megbízást kaptam a képviselőháztól, hogy a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából Amerikára távozó nemzeti küldöttségben a képviselőházat képviseljük. (√âljenzés jobbfelől.) √ân azt hiszem, hogy most, a külügyi költségvetés tárgyalásánál helye van annak, hogy az ebből az alkalomból szerzett tapasztalatainkról a képviselőháznak legalább is dióhéjban, röviden beszámoljunk. [‚Ķ] T. Képviselőház ! Miután egészen személyes tapasztalataimról van szó, legyen szabad előrebocsátanom egészen röviden azokat az indokokat is, amelyek engem arra bírtak, hogy a képviselőház parancsának engedelmeskedve, ebben a kirándulásban, amelynek politikai jelentősége eminens, a magam csekélysége is részt vegyen. [‚Ķ] T. i. már régen felmerült társadalmi téren a Külügyi Társaság tanácskozásai során az az eszme, hogy a magyarságot, amely szerte-szét van szórva a világban, össze kell fogni, mert ez a magyarság összefogva és együtt tartva olyan hatalmas, nagy erőt képvisel, amely fölött nem lehet könnyedén napirendre térni, amelyet a világ intézőköreinek igenis számba kell venniök, s amelynek a szavát az egész világnak meg kell hallania. Hiszen, t. Képviselőház, a csonka hazában usque nyolcadfél millió magyar, tősgyökeres magyar lakik ; merném mondani, hogy ugyanannyi magyar lakik szerte-szétszórva a világban. Magán az amerikai kontinensen, √âszak- és Dél-Amerikát együttvéve, körülbelül két millió magyar lakik, az elszakított területeken negyedfél millió magyar nyögi az idegen rabigát, (√ögy van ! √ögy van! jobbfelől.) Azután nagyon számos magyar tartózkodik a különböző európai államokban és egyéb országokban a világ más részeiben is, hogy egyebet ne említsek : magában Parisban 50.000 magyar ember él. (√ögy van! √ögy van ! jobbfelől.) Ha ezt a masszát össze tudjuk fogni és azok nem külön-külön működnek a maguk külön területén, hanem nagyobb egységben lehet őket összefoglalni és nagy eszmék szolgálatába lehet őket egységesen beállítani, az olyan hatalmat jelent, amely a magyar ügyre nézve megbecsülhetetlen. (√ögy van ! √ögy van ! jobbfelől.) Ezekből a kontemplációkból kiindulva már régóta tervezzük a magyarok világszövetségének megalapítását. (√âljenzés jobbfelől.) Ennek a kérdésnek egyenes lökést adott az a nagy angol férfiú, akinek nevét mindannyian a legnagyobb tisztelettel és hódolattal ejtjük ki: Lord Rothermere (√âlénk éljenzés jobbfelől és a középen.), aki legújabb amerikai utazása alkalmából a magyarokat is meglátogatta és egyenesen felvetette a magyarok előtt a tengerentúli magyarok világszövetsége megalapításának kérdését. Egészen sajátságos, hogy az a hazai társadalmi mozgalom, amelyről az imént tettem említést, és Lord Rothermere fellépése egymástól teljesen különváltan történt, és íme; Lord Rothermere fellépése bizonyítja, hogy helyes nyomokon jártunk akkor, amikor itthon megvetni igyekeztünk e világszövetség eszméjének alapját. Lord Rothermere egyenesen felhívta az ottani magyarokat, hogy szövetkezzenek össze és pedig elsősorban avégből, hogy a magyar igazságot közvetlenül az ő amerikai polgártársaik előtt megvilágíthassák, ezzel a magyar ügynek használhassanak és a békének azt a revízióját, amelyet Lord Rothermere már két év óta olyan hallatlan kitartással és olyan nagyszerű eredményességgel képvisel, a maguk részéről is követeljék. Elsősorban ennek a kérdésnek vizsgálata indított engem arra, hogy részt vegyek ebben a kirándulásban, annál is inkább, mert egy hazai igen tiszteletreméltó alakulattól, a Revíziós Ligától is megbízást nyertem ennek a kérdésnek tanulmányozására. Ezek előrebocsátása után leszek bátor röviden összefoglalni tapasztalataimat mindkét ügy terén, először a Kossuth-kultusz kérdésében, másodszor pedig a revízió, illetőleg a magyarok világszövetségének, nevezetesen pedig a tengerentúli magyarok világszövetségének megalakítása kérdésében. Ami az első kérdést illeti, a Kossuth kultusz kérdését, mennél inkább távolodunk attól az időtől, amidőn Kossuth Lajos, a mi nagy magyarunk megvált az élettől, az ő nagysága annál plasztikusabban domborodik elő.[‚Ķ] Kossuth nagysága megdöbbentő arra, aki a tengereken túl járt. √ân reám talán kevésbé volt meglepő Kossuthnak az az óriási hatása, amelyet világszerte gyakorol, mint zarándoktársaim legnagyobb részére, mert én már kétszer időztem Amerikában. Az első alkalommal azonban, amidőn ott jártam, 1904-ben egészen megdöbbentő volt reám ez a hatás, az az óriási tisztelet, kegyelet és szeretet, amellyel a Kossuth nevet az egész amerikai kontinens övezte. √âs ha én ennek mélyebb motívumait keresem, akkor nem állhatok meg ott, hogy Kossuth olyan lángszónok volt, amilyent mást az emberiség még nem szült, hanem tovább keresem, kutatom az okot és azt egyenesen az Egyesült Államok történetében találom meg. Igenis Kossuth egyetemes, nagy világszellem, aki a világtörténelemben hazáján kívül más országokra talán még nagyobb befolyással volt. Kossuth hirdette a szabadságot, Kossuth a szabadság és a függetlenség legnagyobb hirdetője a világon, ő a szabadság legelső lovagja, hogy úgy mondjam, championja. De ez maga nem elég annak a ragaszkodásnak megmagyarázására, amellyel Amerika Kossuth nevét tiszteli, kegyelettel, szeretettel övezi. Igenis, Kossuth Lajos volt az, aki odaát akkor, amikor a magyar haza egészen elárvult, amikor ez a haza egy zsarnok önkénye alatt nyögött, hirdette a szabadságnak soha meg nem haló igéit, a függetlenség eszméjét ott Amerika földjén és ezzel elvetett egy olyan magot, amely mag azután később kelt ki, amely Lincoln, a nagy amerikai elnök idején lett terebélyes fává és amely magból kinőtt nagy egységesség Amerika mai nagyságának megfejtője, alapja. [‚Ķ] De ez a bensőséges fogadtatás nemcsak a városok részéről nyilatkozott meg hivatalosan, megnyilatkozott maga az elnök részéről is, akivel a törvényhozás tagjainak alkalmuk volt a szokásos amerikai kézszorítást kicserélni, és lehetetlen ez alkalommal meg nem emlékeznem arról a roppant nagy kitüntetésről, amely egyenesen történelmi jelentőségű. Hasonlatos esemény folyt le, mint amelynek ma délelőtt itt tanúi voltunk. Amidőn a magyar törvényhozás tagjai a kongresszus képviselőházának karzatára felmentek, a házban felolvasták a magyar képviselőház elnökének üdvözlő iratát, amelyet a kongresszus képviselőházához intézett, és amidőn ez a felolvasás megtörtént, a hatalmas √âszak-amerikai Egyesült-Államok kongresszusának képviselőháza, mint egy ember állott fel és viharos tapssal üdvözölte a karzaton levő magyar törvényhozási tagokat. (√âljenzés és taps a jobboldalon.) Ugyanaz a jelenet ment végbe ott a tengereken túl, Magyarország és √âszak-amerikai Egyesült-Államok Uniója között, mint amely jelenet ma délelőtt ebben a díszes csarnokban lefolyt Magyarország és Olaszország között (√âljenzés jobbfelől.) A különbség az, hogy a megnyilatkozás odaát egyhangú volt az amerikaiak részéről. (Farkasfalvi Farkas Géza : Itt is egyhangú volt !) Itt nálunk az egyhangúságot, mondhatnám, egy alig egy-két százalékos ellennézet zavarta meg, ami azonban egyáltalában nem befolyásolja a szimpátiának azon hatalmas megnyilvánulását, amely Magyarország részéről a mai napon Olaszországgal szemben kifejezésre jutott. (Farkasfalvi Farkas Géza: Szégyen volt ! ‚Äî Esztergályos János : Ne provokálták volna az urak ! ‚Äî Farkasfalvi Farkas Géza : A vendégekkel szemben kvalifikálhatatlan ! ‚Äî Esztergályos János : A vendégek jelenlétét se tessék felhasználni provokálásra !) Elnök : Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Jánossy Gábor: Halljuk a Kossuth-zarándoklatot!) [‚Ķ] Propagandával tehát Magyarország, amelynek ezeréves létjoga, létalapja van, mi mindent tudna kifejteni! Ez az, ami hiányzott nálunk eddig : a propaganda. A propaganda tehát az, amit nekünk fel kell karolni, annál inkább, mert nekünk nem a hamisság propagandáját kell folytatnunk (√ögy van! √ögy van !} mint a mi ellenségeink tették. Nekünk semmi egyéb feladatunk nincs, mint az igazság propagandáját a maga valóságában terjeszteni szerte a világon. (√ögy van! √ögy van! a jobboldalon.) Ha arról szólottam, hogy mennyire megbecsültek minket amerikai hivatalos részről és a szeretet mi minden irányban nyilatkozott meg, akkor azt is meg kell mondanom, hogy mi pedig igyekeztünk tőlük telhetőleg megköszönni ezt a figyelmet, (Helyeslés.) amit elsősorban azzal róttunk le, hogy elmentünk Mount Vernon-ba, Washington lakóhelyére és ott Washington síremlékét megkoszorúztuk. Ugyanezek a szempontok vezettek akkor, amikor Londonban az ismeretlen katona emlékét megkoszorúztuk. (Helyeslés.) Ha most már beszéltem arról, hogy Amerikában az amerikaiak hogyan fogadtak minket, lehetetlen meg nem emlékeznem saját véreink fogadásáról is. (Halljuk ! Halljuk !) √âs itt igazán nem részletezhetem a megható jeleneteknek azt a kimeríthetetlen sorozatát, amellyel amerikai utunk alatt találkoztunk. Az a magyar szeretet, lelkesedés és rajongás, amely minden léptünket körülvette, hirdetője annak, hogy igenis él ott a magyar szellem és annak a több évtizedes távollétnek ellenére a magyarsághoz, az ős magyar hazához, az óhazához ‚Äî amint ők mondják ‚Äî való ragaszkodás ma is százpercentes. √âjjelük-nappaluk itt van gondolatban mivelünk és igenis.a velük való összefogástól ügyünk előremenetelére nézve igen sokat, igen nagy eredményeket várhatunk. (√âljenzés.) Nagyon fontos ez, mélyen t. képviselőtársaim, mert méltóztassék meggondolni, hogy Amerika egy nagy olvasztókemence ‚Äî amint ők maguk is mondják : melting-furnace ‚Äî amelyben az oda bevándorolt különböző elemek rövid időn belül mind összeolvadnak és egyetlen faj, egyetlen nemzet lesz belőlük, az amerikai nemzet. Ez a magyarokra természetesen szintén áll és tényleg a második-harmadik nemzedék már egészen elamerikaiasodik. Az elamerikaiasodásnak ezt a folyamatát bizonyos mértékben korlátozta, enyhítette és lassította az, hogy évről-évre új nagy kivándorló tömeg ment Amerikába. A világháború óta azonban, mint tudjuk, az odavaló bevándorlást rendkívül megnehezítették és így ez a szukreszcencia most már hiányzik, ez az új vérátömlesztés, az a sok új, friss magyar ember, akit oda eddig évről-évre kiszállítottak, évek óta elmarad. A veszedelem tehát az elamerikaiasodás gyorsabb üteme tekintetében igenis fennforog és bár ez a veszedelem fennforog, mégis bizonyságot teszek arról, hogy él ott a magyar érzés és semmit vissza nem fejlődött. (√âljenzés.) [‚Ķ] Igen sok helyen a városi hivatalok körében oszlopos tisztviselőket találtunk magyarokat és ugyanígy helyezkednek el az egyetemeken és más tereken is, szóval a magyarság nevelteti a gyermekeit, a legmagasabb kiképzésben részesíti és én elsősorban ennek tulajdonítom azt, hogy a magyarság tekintélye a háború után nemhogy lejjebb szállott volna, hanem emelkedőben van. Kétségtelen, hogy ennek a zarándokküldöttségnek ottani látogatása a magyarok renoméját még növelte, amennyiben látta az egész amerikai társadalom, hogy az ottani magyarság nincs elhagyva, hogy az ó-haza törődik velük és innen a társadalom minden rétegéből félezeren mentek ki oda, hogy a magyarság körében ünnepeljék a nagy férfiút, aki egyszersmind Amerikának is nagy férfija. Hogy beszédemet rövidre vonjam, (Halljuk! Halljuk !) áttérek a másik tárgyra, t. i. arra, amit kezdetben megpendítettem, a Tengerentúli Magyarok Világszövetségének kérdésére. √ân az amerikai viszonyokat e részben alaposan megvizsgáltam, igen sok magyarral beszéltem, minden téren és körön és az a végső tapasztalatom, hogy noha a magyarság között általában, mint mindenütt a világon, Amerikában is meglehetősen nagy a széthúzás ebben a kérdésben, t. i. az óhazához való ragaszkodás kérdésében, annak segítése kérdésében és a revíziónak kérdésében egyhangú a vélemény. A bármennyire széthúzó, különböző magyar alakulatok közt is és a magyarok egy szívvel és egy lélekkel állanak rendelkezésre avégből, hogy megalakíttassék ott a Tengerentúli Magyarok Világszövetsége. [‚Ķ] Lord Rothermere a velünk való érintkezés során kifejtette azokat a motívumokat, amelyek őt ennek az eszmének, a magyar ügy, a magyar igazság eszméjének felkent és elszánt harcosává tették. Két okot említett fel nekünk ; az egyik ok az volt, ‚Äî az ő okfejtése szerint ‚Äî- hogy angol ember az igazságtalanságot nem tűrheti, már pedig ő meggyőződött arról, hogy azok, akik a világ sorját akkoriban intézték, fogalommal sem bírtak Magyarország helyzetéről és innen van az a rettenetes igazságtalan békeszerződés, amelyet ő épen azért, mert igazságtalan, revideáltatni kíván. A másik ok pedig, amelyet felemlített, az, hogy a világháború két fiát ragadta el, ennélfogva neki ‚Äî mint mondotta ‚Äî joga van ahhoz, hogy a háború ellen küzdjön. Már pedig a mai békeszerződések nyílegyenesen vezetnek a háborúra ; (√ögy van ! √ögy van ! a jobboldalon.) ezért szükséges azokat revideálni, nehogy újabb világháború következzék be. (√ögy van! √âljenzés a jobboldalon.) [‚Ķ] Anélkül, hogy további részletekre akarnék kitérni, konstatálom, mint végső tapasztalatot, hogy az amerikaiak feltétlen bizalommal néznek a jövő elé. ≈êk úgy fogják fel a maguk helyzetét, ‚Äî és e tekintetben tapasztalatuk helyes ‚Äî hogy a világ intézésének súlypontja Amerikára terelődött át. Ezt a nagy, önérzetes nemzetet megnyerni a magunk ügyének annál fontosabb, mert hiszen nyílt titok valamennyiünk előtt, hogy a helyzet kulcsa ma tényleg az amerikaiak kezében van. √ögy ők, mint az angolok igazságszeretetük érzetében fel vannak háborodva az igazságtalanság ellen, amely velünk történt, tehát az angolszász terület a legjobb talaj arra, hogy a mi élő igazságunkat előttük megismertessük, aminek alapján ők akcióba fognak lépni mellettünk a békés utón való revízió kérdésében. Tovább nem folytatom, de bevégzés előtt egy-két megjegyzést mégsem hallgathatok el. Nekem az amerikai és angol szellem, az ottani felfogás nem új, ‚Äî mint már volt szerencsém említeni ‚Äî sok társamnak új volt, de azt hiszem, azok a társaim is, akik először jártak ezeken a helyeken, igazat fognak adni nekem két kérdésben. √âs itt megint szubjektív meggyőződésemet fejezem ki, amely nem mindenütt fog helyeslésre találni, de én mindig kimondtam a magam nézetét és most is kimondom. (Helyeslés jobb felől) Az egyik az, hogy ezek a fejlett társadalmak nem tudják megérteni a tanulás szabadságának korlátozását. Még olyan szempontokat is, amilyen hatalmas szempont a mienk, t- i. a trianoni elárvultságunk és ebből folyó túlfejlettsége az intelligenciának, csak nagyon átmenetesen tudnak elfogadni. √ân ebből semmi további következtetést nem vonok le, csupán arra hívom fel a mélyen t. kormány figyelmét, hogy a tanulás szabadsága korlátainak visszafejlesztése ügyét ne tekintse még befejezettnek, hanem igenis, legyen gondja arra, hogy e tekintetben még tovább előhaladjunk. A másik tapasztalatom, amelyre igenis reá kell mutatnom, ‚Äî itt talán megint ellennézeteket fogok kiváltani ‚Äî az, hogy az a bizonyos nyilvános szavazás a nyugat-európai és az amerikai emberek tudatából egészen kiesett, ezt már fel sem tudják fogni. A szavazáshoz, a véleménynyilvánításhoz annyira hozzátartozónak tartják a titkosságot, hogy nem akarják elhinni, hogy nálunk a titkosság csak bizonyos szerény keretekben tud érvényesülni. Anélkül, hogy további következtetést vonnék le, annak a nézetemnek adok kifejezést, hogy az ilyen nagy világáramlatok elől és speciálisan ezen köznézetté vált világáramlat elöl mi sem zárkózhatunk el. √ân tehát ebben a kérdésben is, ami különben a kormány politikája is, bátor vagyok hangsúlyozni annak szükségességét, hogy e tekintetben is előrehaladólag kell a további lépéseket megtennünk. [‚Ķ] Abban konkludálok, hogy igenis sok reménnyel jöttem haza utazásomból, napról napra nőttek a reményeim, mert láttam, hogy a nagy angol-szász faj, amely a világ leghatalmasabb két birodalmát igazgatja, érti már a mi igazságunkat, hogy ott napról-napra jobban terjed a mi igazságunk, és hogyha az igazság propagandájának ügyét minden erőnkkel hatalmasan felkaroljuk, akkor lehetetlenség, hogy eredményt ne érjünk el. Ezzel voltam bátor beszámolni, egyébként pedig a külügyi költségvetést a mélyen t. kormány iránti bizalmamnál fogva készséggel elfogadom. (√âlénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot számosan üdvözlik.) Képviselőházi napló, 1927. XII. kötet ‚Ä¢ 1928. május 02. - 1928. május 16. Az országgyűlés képviselőházának ülése 1928. május 4-én, pénteken. 119. o. Kéthly Anna: [...] Beszédem végén csak néhány szóval azt kell mondanom: ¬ªceterum censeo:¬´ ‚Äî a numerus clausus! E figyelmeztetés nem fog elmaradni mindaddig, amíg ez a törvény a magyar törvénytárból ki nem kerül. Lukács György képviselő úr, aki az amerikai Kossuth zarándoklásból hazajövet ottani tapasztalatairól nyilatkozott, megállapította, hogy Amerika szabad földjén Magyarország jó hírnevének legtöbbet a demokrácia hiánya és a numerus clausus törvénye ártott. Amikor egy ilyen elfogulatlan, minden ízében konzervatív ember teszi ezt a kijelentést, akkor valóban itt az ideje, hogy ez a belső politikai okokból fenntartott, de a kultúra lényegével szögesen ellenkező ilyen intézkedés a magyar törvénytárból töröltessék. Annak a nagyszabású kulturális programnak ellenére is, amelyet a kultuszminister úr előterjesztett, amelyben hivatkozott ‚Äî nagyon helyesen ‚Äî arra, hogy kulturális fegyverletételre nem vagyunk hajlandók, nem látom azokat a nagyszabású cselekedeteket, amelyek igazolnák azt, hogy ezt a programot végre is tudják hajtani. Mivel pedig ezt nem látom és a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem.;4;Amerikai Kossuth zarándokút ;1928
• Amerikai Kossuth zarándokút (11984) - 1928 (mkt4)
  Kossuth Lajos emlékére 1928-ban szobrot emeltek New Yorkban, az ünnepélyes avatásra több száz magyarországi vendég is kiutazott. Az MFI filmet forgatott a "zarándokútról", melynek során az óhazából érkezett vendégek a szoborleleplezési ünnepséget követően több nagy amerikai várost is felkerestek, rendezvényeket, találkozókat tartottak - egyfajta propaganda-körutat tettek.;4;Amerikai Kossuth zarándokút ;1928
• Asbóth harmadik helikoptere (15476) - 1929 (mkt4)
  Asbóth Oszkár harmadik helikopterének AH-3 felszállási kísérlete látszik a filmtári tekercsen.;4;Asbóth harmadik helikoptere ;1929
• Az 1939-es országgyűlés megnyitása (11948) - 1939 (mkt4)
  Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde. Az eseményről beszámol az MFI 800. híradója is.;4;Az 1939-es országgyűlés megnyitása ;1939
• Az Interparlamentáris Unió ülése (14027) - 1922 (mkt4)
  MTI Napi jelentések: 1922. december 13. szerda / 2. oldal ‚ÄûAz Interparlamentáris Unió magyar csoportja ma délután fél hat órakor a képviselőház delegációs termében ülést tart, amelyre a nemzetgyűlés valamennyi képviselője hivatalos. Az ülés tárgya az interparlamentáris konferencia határozatainak végrehajtása és a jövő évi működés kereteinek megállapítása. A Külügyi Társaság vezetősége az ülés után a főkapitányság Zrínyi-utcai szárnyában bemutatja azokat a filmfelvételeket, amelyeket a konferenciáról Bécsben, továbbá a külföldi képviselőknek budapesti látogatásáról vettek fel. A filmbemutatásra az Interparlamentáris Unió magyar csoportja tagjainak családtagjait is meghívták.‚Äù;4;Az Interparlamentáris Unió ülése ;1922
• Az Interparlamentáris Unió ülése (14027) - 1922 (mkt4)
  Molnár István kéziratában külön filmcímként kezelte "Az Interparlamentáris konferencia tagjai magyarok meghívására Bécstől a Zsófián Budapestre utaznak", amelyet szerinte a Kruppka Filmgyárban gyártottak, hossza 184 méter. A filmtárban egy tekercsen van a két film, emiatt az inzerteket itt, együtt közöljük.;4;Az Interparlamentáris Unió ülése ;1922
• Balatonlelle és Siófok (13768) - 1932 (mkt4)
  A film készítési ideje valószínűleg az 1930-as évek. ;4;Balatonlelle és Siófok ;1932 ;4;Budapest bombázása ;1944
• Corvin-áruház 14 napos nyári vásárja (12167) - 1929 (mkt4)
  A reklám a Filmarchívumban egy "Corvin" címen nyilvántartott szalagon található. Valószínűleg hiányos.;4;Corvin-áruház 14 napos nyári vásárja ;1929
• Cserkész világtábor Gödöllőn 1933 (12531) - 1933 (mkt4)
  Huszonötezer diák találkozik négy évenként, hogy elősegítsék a világbékét.;4;Cserkész világtábor Gödöllőn 1933 ;1933
• Debrecen népe tiltakozik a trianoni szerződés ellen (13845) - 1932 (mkt4)
  Inzertek: 1. Debrecen népe tiltakozik a trianoni szerződés ellen. 1a Nem, nem, soha! 2. A hajdúfőváros közönsége és ifjúsága a tiltakozó gyűlésre felvonulni készül 3. A város vezetősége Debrecen lobogója körül gyülekezik 4. Képek a felvonulásról 5. A tömeg az Arany Bika szálló előtt helyezkedik el 6. Dr. Ruffy-Varga Kálmán Gazdasági Akadémiai igazgató beszél a tömeghez 7. Dr. Vásáry István polgármester beszédet intéz Debrecen népéhez 8. Dr. Ruffy-Varga Kálmán a gyűlés elnöke felolvassa a genfi népszövetségi tanácshoz intézendő határozati javaslatot 9. Nem, nem , soha! 10. Az impozáns tömeg a gyűlés után lassan oszlik szét.;4;Debrecen népe tiltakozik a trianoni szerződés ellen ;1932
• Dél felé (14000) - 1941 (mkt4)
  √öton Szeged, Szabadka felé. Szabadkai harcok ejtőernyősökkel. Doroszló népe dísztöltözetben fogadja a lovaskatonákat. √öjvidéki képek. Gyors seregtestek visszaérkezése Budapestre. √únnepség a Hősök terén.;4;Dél felé ;1941
• Erdélyért (13267) - 1943 (mkt4)
  A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés √âszak-Erdélyt Magyarországnak ítélte. A határátkelés nehézkes volt, a határ megszüntetésével a megindult forgalmat üggyel-bajjal lehetett csak lebonyolítani. Többszöri átszállással, közbeiktatott autóbuszokkal, és keskeny vágányú vasútvonalon. 1940. szept. 20.-án Besztercén a miniszterelnök, Teleki Pál vezetésével a közlekedés irányítói ‚Äûmagyar akaratuk minden erejével láttak a tervek végrehajtásához.‚Äù Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter megbízásából vitéz nagybányai Horthy István, az Államvasutak akkori elnöke és Álgyay Pál államtitkár Dörre Jenő MÁV-igazgató kíséretében helyszíni szemlén állapították meg a vasútvonal helyszínét. A vasútvonal két esztendő alatt elkészült. Az építkezés nagyságrendjére jellemző volt, hogy 141 ezer vasúti kocsira való építőanyagot kellett odaszállítani. A nyomvonal kialakításához hegyet hordtak és folyót térítettek el. A film ennek a hősi munkának állít emléket.;4;Erdélyért ;1943
• Felvidéki levél (12685) - 1939 (mkt4)
  Felvidéki magyar húsz év után először utazik a visszacsatolt területeken. Barátjához írt levelében egyszerű, közvetlen hangon elmondja, hogy mit látott. Komárom városa és a vár, csallóközi tájak, Galánta, a nagykéri kultúrház, Komját kastélya, az érsekújvári cigányok, √ìgyallán a csillagvizsgáló és dohánytermelés, Bényben az érdekes népviselet, Léva vára, Losonc, gömöri kastélyok, Rimaszombat öreg utcái, Csizfürdő, az aggteleki cseppkőbarlang visszakapott részei, Pelsőc, a licei fazekasok, Jolsva és Rozsnyó öreg házai, Krasznahorka, a szádellői völgy, Torna, Jászó, a kassai "havasok", Kassán ipari és városképek szerepelnek a filmben, melyet itt-ott kézzel rajzolt térképvázlatok tarkítanak. Forrás: Magyar Film Iroda Rt. Kultúrfilm jegyzéke, 1940.;4;Felvidéki levél ;1939
• Ganz-Diesel motorkocsik Argentínában (13923) - 1939 (mkt4)
  A Ganz gyár külföldi sikereiről számolnak be azok a felvételek, melyek az Argentinában, Indiában, Egyiptomban és Jugoszláviában futó motorosvonatok útvonaláról készültek (Magyar Film 1939) Lásd még: MFI 733. híradó.;4;Ganz-Diesel motorkocsik Argentínában ;1939
• Gardenparty a Kormányzónál a Budai Várban (19160) - 1929 (mkt4)
  A Magyar Híradó 275. számának első részét önálló filmként is bemutatták.;4;Gardenparty a Kormányzónál a Budai Várban ;1929
• Gyöngyösbokréta (18400) - 1940 (mkt4)
  A film egyetlen felirata a film címe, gyártási idő megbecsülve, gyártó ismeretlen.;4;Gyöngyösbokréta ;1940
• Hogyan készül a "Nemzeti Sport"? (13992) - 1927 (mkt4)
  Dr. Vadas Gyula főszerkesztő-igazgató mellett Gyarmathy István, Kultsár István, Pluhár istván, Hoppe, Mammusits Mihály munkatársakat is láthatjuk az érdekes kordokumentumon.;4;Hogyan készül a "Nemzeti Sport"? ;1927
• Hungária (12842) - 1935 (mkt4)
  Az 1929-ben készült némafilm képanyagát felhasználva, zenei aláfestéssel különböző hosszúságú hangosfilm változatban készítették el. Világszerte forgalmazták. Német, angol, francia, holland, olasz, portugál változatban készült. 1936-ban a comói idegenforgalmi filmek versenyén Ezüstserleg díjat nyert. In: Filmkultúra, 1934/4.; Magyar Film, 1939.02.18./15. o.; Magyar Film Iroda 1940- és 1942-es jegyzéke; Oktatófilm Közlemények, 1937. 3. sz. 73. o. Lásd a korábban készített változatot is!;4;Hungária ;1935
• Hungária (12842) - 1935 (mkt4)
  MTI Napi jelentések, 1934. április 20. péntek / 9. oldal [Londonból jelentik: A londoni Közeli és Középső Keleti Társaság /Near and Middle East Association/ rendkívüli ülésén mutatta be a Magyar Filmiroda Hungária hangosfilmjét.] 1934. április 21. szombat / 4. oldal [Róma, a nemzetközi oktatófilm értekezlet alkalmával tegnap este bemutatták a Hungária filmet.] 1934. április 23. hétfő / 6. oldal Stockholm, a Hungária film rövidített változatát most mutatják be a svéd iskolákban. 1934. április 25. szerda / 27. oldal Róma, Hungária film bemutatása. 1934. május 1. kedd / 12. oldal Milánó, Hungária film bemutatása. 1934. május 7. hétfő / 6. oldal Varsó, Hungária film bemutatása. 1934. május 7. hétfő / 19. oldal Hága. A Hungária film első hollandiai bemutatója. 1934. június 1. péntek / 13. oldal Brüsszel, A Hungária film bemutatása. 1934. június 11. hétfő / 24. oldal [London, a londoni Lyceum-Club Széchenyi László gróf londoni magyar követ tiszteletére díszes előadás-estélyt adott, ahol bemutatták a Hungária filmet.] 1934. július 4. szerda / 17. oldal Párizs, Hungária film bemutatása.;4;Hungária ;1935
• Ismeretlen jóbarátok (12861) - 1921 (mkt4)
  A film játékfilmes eszközökkel illusztrálja a lakosság szempontjából hasznos rendőri munkát. Közreműködnek: Bak Sándor, Juhász József, Hain Péter, Félix Endre, Tóth Gusztáv, Schnell József (detektívek), illetve Valerián Lajos, Szabó Gyula, Ullmann Ferenc, Patay Tibor, Götzinger István (csibészek).;4;Ismeretlen jóbarátok ;1921
• Ismeretlen jóbarátok (12861) - 1921 (mkt4)
  MTI Napi jelentések: 1921. december 6. kedd / 10. oldal ‚ÄûA magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter a Népnevelő Filmipari Részvénytársaság megbízásából készült ‚ÄûNévtelen jóbarátok‚Äù című filmfelvételnek az ország valamennyi mozgófényképüzemében való kötelező lejátszását rendelte. (MTI)‚Äù;4;Ismeretlen jóbarátok ;1921
• Jó szerencsét! (13330) - 1939 (mkt4)
  A film a só útját mutatja be geológiai keletkezésétől egészen az őrölt só szállításáig. Több millió évvel ezelőtt a tenger vizéből sórétegek rakódtak le, melyeket ma a sóbányák tárolnak. Az aknaszlatinai sóbányában hatalmas gépekkel és emberi erővel fejtik a sótömböket. A sót darabokra törve liften, majd csilléken szállítják a sómalomba, ahol őrlőbe kerül. A megőrölt sót zsákokba töltik. A sózsákokat teherautókon szállítják a vasútállomásra, ahonnan az ország minden részébe eljut a magyar só. Forrás: Magyar Film Iroda Rt. Kultúrfilm jegyzéke 1940;4;Jó szerencsét! ;1939 ;4;Jó szerencsét! ;1939 ;4;Jó szerencsét! ;1939
• Királyi Magyar Automobil Club (13749) - 1936 (mkt4)
  A filmtári tekercsen több híradó- és dokumentumfilm részlete található, így, pl., a Magyar Híradó 662 és Magyar Híradó 665.;4;Királyi Magyar Automobil Club ;1936
• Királyi Magyar Automobil Club (13749) - 1936 (mkt4)
  A filmtári tekercsen több híradó- és dokumentumfilm részlete található, így, pl., a Magyar Híradó 662 és Magyar Híradó 665.;4;Királyi Magyar Automobil Club ;1936
• Kispest, 1944. április 13. (Kispest bombázása) (14110) - 1944 (mkt4)
  A bombázás utáni körképen utcák halottakkal, járókelőkkel, sebesültekkel. Kispesti temető, Ferihegyi repülőtér romokban, lángokban, füst, mentési munkálatok. Különböző ellenséges repülőgépek roncsai.;4;Kispest, 1944. április 13. (Kispest bombázása) ;1944
• Lakihegyi óriásadó (12340) - 1933 (mkt4)
  In: Filmkultúra, 1934. 1.sz. 23.o.;4;Lakihegyi óriásadó ;1933
• Len és kender (12353) - 1929 (mkt4)
  "..most készült el az a film, amely a hazai len-és kendertermelést, a len-és kenderipart filmre viszi. A film két részből áll, az egyik rész körülbelül 960 m hosszú és kizárólag a kenderrel foglalkozik. A mezőgazdasági jellegű felvételek Karád somogymegyei községben készültek. Ott csináltak felvételeket a kender nyűvéséről, áztatásáról, szárításáról, vagyis az úgynevezett zupálásáról, úgyszintén felvételek készültek tilolásról, a gerebenezésről, végül az összecsavarásról és arról, hogy hogyan csinálják a kenderfejet. A film másik része körülbelül 280 m hosszú és hasonló módon mutatja be a lentermelést és a lenipar különböző fajtáit. A lentermelésről a felvételek Kisszállás bácsmegyei községben készültek. Ezeken a szabadfelvételeken kívül Karban József, a film operatőrje ragyogóan sikerült felvételeket csinált egyes budapesti textilgyárakban, továbbá a nagylaki és a győri kendergyárakban. Az érdekes szüzséjű film scenáriumát Geszti Lajos tanár készítette és az állami iskolákban a folyó tanév második felében kerül bemutatóra. Az összes felvételeket Stein Márton igazgató irányította." Filmkultúra, 1929. 10. sz. 15. o.;4;Len és kender ;1929 ;4;Látogatás Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál ;1941 ;4;MFI 460 ;1932 ;4;MFI 47 ;1925 ;4;MFI 523 ;1934 ;4;MFI 715 ;1937 ;4;MFI 819 ;1939 ;4;MFI 830 ;1940
• Magyar falu (13399) - 1936 (mkt4)
  A Magyar falu címmel készült filmről írja a Magyar Film Iroda 1940. évi kultúrfilm jegyzéke: "Kapható két változatban: A) Falusi szokások és életképek - 393 méter; B) Magyar tájak - 688 méter." Magyar falusi szokások és életképek. Felirat: "A magyar gazda verejtékes heti munkája után ünneplőt öltve ad hálát Istenének a mindennapi kenyérért és kér áldást a jövő munkájára. - Az egész évi kemény munkát befejező arató és szüreti ünnepeken ősi hagyomány szerint vidáman ünnepli a falu népe a jó termést." A brüsszeli világkiállítás kultúrfilm versenyének nagydíjas alkotása.;4;Magyar falu ;1936
• Magyar falu (13399) - 1936 (mkt4)
  MTI, Napi jelentések: 1935. július 31. szerda / 17. oldal Az 1935. évi brüsszeli világkiállításon résztvevő államok a falusi életet ismertető hangos népművészeti kultúrfilmek számára filmversenyt tartottak. A filmversenyen Magyarország a Magyar falu című filmmel indult, amelyet a bírálóbizottság az összes beérkezett pályaművek között első helyen tüntetett ki nagydíjjal. A filmet a Magyar Film Iroda gyártotta, a festői szépségű képeket Kandó László festőművész irányítása mellett Icsey Rezső fényképezte. A filmet László Sándornak a magyar népzenéből alakított modern ének és zenekísérete festi alá. 1935. augusztus 6. kedd / 17. oldal A velencei film-biennále augusztus 10.-én, szombaton kezdődik. Magyarország öt filmmel, mégpedig két játékfilmmel és három kultúrfilmmel vesz részt a film-biennálén. A két játékfilm az Attila filmtársaság által készített ‚ÄûSzerelmi álmok‚Äù és az Universal által készített ‚ÄûKismama‚Äù, amely mindkettő a Hunnia filmgyárban készült. A három kultúrfilm a Magyar Film Iroda által készített ‚ÄûHallali‚Äù és ‚ÄûMagyar falu‚Äù, amely a brüsszeli kiállításon a minap az első díjat nyerte, továbbá az Universal által készített ‚ÄûReine de Danube‚Äù /Duna királynője/. A játékfilmeket a Filmipari Alapot kezelő miniszterelnöki bizottság jelölte ki, a kultúrfilmeket pedig az Oktató Filmügyek Magyar Nemzeti Bizottsága. Magyar részről Villani Lajos báró követségi tanácsos és Novák Ervin kereskedelemügyi minisztériumi főmérnök vesz részt a film-biennálén.;4;Magyar falu ;1936
• Magyarok a hadak útján (12444) - 1943 (mkt4)
  Magyarország katonai bekapcsolódását a II. világháborúba a szovjet támadásnak tartott 1941. június 26-i kassai bombázás indokolta. A Kárpát-csoportnak nevezett seregtestet július elsején indították 40 ezer fős létszámmal a Szovjetunió területére. A gyorshadtest a következő 4 hónapban 2000 km mélyen benyomult, október végén már a Donyec folyónál volt. Ezen idő alatt 4 ezer fős veszteséget szenvedett és 1200 járműve megsemmisült, a lóállomány leromlott, ezért a gyorshadtest alakulatait visszavonták, de a megszálló csapattestek számát növelték, így továbbra is kb. 40 ezer fő harcolt. A németek előrenyomulását Moszkva 1941 végén megállította, ezért Magyarország fokozott katonai részvételre kényszerült. A 200 ezer fős 2. magyar hadsereg frontra szállítása 1942. áprilisban megkezdődött és nyár végére befejeződött. Zömmel gyalogosalakulatok voltak, páncélelhárító fegyverek, tüzérütegek és harckocsik nélkül. A németek a harceszközök pótlását megígérték, de nem teljesítették. Így Voronyezstől délre, a Don mentén 1943. január 12-én kezdődő szovjet támadás két nap alatt áttörte a védelmet a 200 km széles frontvonalon, s a hónap végére minden magyar ellenállást felmorzsolt. A magyar haditudósító alakulat által az 1941-es hadba lépéstől 1943 márciusáig készített felvételekből állították össze a dokumentumfilmet a hátország megnyugtatására, a fentiekkel ellentétes végkicsengéssel. Láthatjuk a nyugodt és megfontolt felkészülést, indulást, a légierő vadászgépeinek és a bombázó századnak a felszállását. Képet kapunk a nyomortanyákról, a riadalommal álldogáló elfogott parasztokról, foglyokról. Tábori miséről, és a szakralitástól eltiltott, gyermekeik megkeresztelését magyar tábori paptól kérő szovjet asszonyokról. Céltudatos és szervezett hadviselésről tanúskodik a dnyepropetrovszki híd és a vasútállomás helyreállítása, az aknakutatás, a vadászrepülők képsorai. Meleg holmikat ‚Äì prémes sapkát, bekecseket - osztanak a katonáknak a -35-40 fokos hidegben. A meleglevegővel jégmentesített ágyúk és harckocsik a magyar haderő jó állapotáról számolnak be. Az 1943. március 12-én felsorakozott alakulat előtt felolvasott tábori jelentéssel ér véget a film. A valóságot tudjuk: Jány védekező és részben bekerített alakulatainak végsőkig való kitartást írt elő. A szovjet túlerő és az orosz tél két hét alatt elérte a magyar hadsereg katasztrofális felszámolását: 40 ezer halott, 35 ezer sebesült, 60 ezer fogoly. Sokan eltűntek, s odaveszett a felszerelés és a fegyverzet 80 %-a. Erről a tragédiáról először a nagy nyilvánosság előtt a Budapest Filmstúdióban 1961-ben készült, Bokor Péter rendezte Halálkanyar c. dokumentumfilm adott hírt, majd a Rekviem egy hadseregért c. Nemeskürty István által 1972-ben megjelent könyv szólt részletesen és őszintén. (Megjegyzendő, hogy mindmáig nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy valóban szovjetek bombázták Kassát.);4;Magyarok a hadak útján ;1943
• Mentők (12480) - 1925 (mkt4)
  In: Filmkultúra, 1931. 4. sz. 5. o.;4;Mentők ;1925
• Munkaszolgálat - országépítés (13444) - 1939 (mkt4)
  "1935 óta dolgozik az egyetemi fiatalság nyári építőtáborokban. Az ország különböző részein felállított táborokban korán reggel megindul a munka, a film az egyes táborok mindennapjaiba nyújt betekintést.";4;Munkaszolgálat - országépítés ;1939
• Országos lovasmérkőzés a Margitszigeten (12581) - 1926 (mkt4)
  Felirat: "Országos lovasmérkőzés A Nemzeti Lovarda Egylet .. éves fennállásának alkalmával 1926. június 12-13." A filmen nem jól látható a Nemzeti Lovaregylet évfordulóját jelző szám, de valószínű, hogy a 70. évforduló. (Vö: Vasárnapi √öjság 1858. febr. 14.: "Pest ismét egy szép épülettel gazdagodott, egyleteinek száma pedig eggyel növekedett - ez egylet a nemzeti lovaregylet." - Az új egylet 1858-ra felépítette az épületet.);4;Országos lovasmérkőzés a Margitszigeten ;1926
• Pünkösdi búcsú Csíksomlyón (12951) - 1936 (mkt4)
  Az 1936-os filmjegyzékben szerepel, a gyártási év megjelölése nélkül. A filmtári film az inzerteknek csak a helyét jelzi. Valószínű a keskeny oktatófilm alapjául szolgáló munkakópia. Adatforrás: Oktatófilm Közlemények, 1936/4. 14. o.; 1936/6-7., 20. o.; 1936/8., 9.o.;4;Pünkösdi búcsú Csíksomlyón ;1936
• Szarvasmarhatenyésztés Magyarországon (13047) - 1936 (mkt4)
  √âvszázadokon át hatalmas marhacsordák vándoroltak Magyarországról Nyugatra. A magyar vágómarhának a közép-európai piacon ma sincs párja. Magas színvonalon álló tenyésztési kultúra eredménye ez a világhírnév Ma már elsősorban a simmenthali és a magyar piros-tarka fajtát tenyésztik Magyarországon. Ezek adják nemcsak az állatexport, hanem a rendkívül fejlett tejipar alapját. A film az ország szarvasmarha-tenyésztésének és tejgazdaságának eredményeit mutatja be. Rendkívül érdekes és különlegesen magyar jellegzetességű az ősi időkből átmentett magyarfajta marha bemutatása. A Hortobágyi pusztákon találjuk meg ezt a hatalmas, rendkívül munkabíró és igénytelen állatot, amelynek rideg tartása ma is az ősi időkre emlékeztet. Forrás: Magyar Film Iroda Rt. Kultúrfilm jegyzéke 1940 A film az 1937-es világkiállításon díszoklevelet kapott. (Magyar Film, 1939. febr. 18. 15.o.);4;Szarvasmarhatenyésztés Magyarországon ;1936
• √öj magyar otthonok (13148) - 1942 (mkt4)
  Az Országos Szociális Felügyelőség kultúrfilmje az Országos Nép-és Családvédelmi Alap működéséről. In: Magyar Film 1943. nov. 24. 3.o.;4;√öj magyar otthonok ;1942
• √únnepség a pesterzsébeti jutagyárban (14304) - 1926 (mkt4)
  A film készítési ideje valószínűleg az 1920-es évek. Inzertfeliratok nélküli töredék, kiváló felvételek. Lehetséges, hogy különböző időpontban készült riportképek keveredése. Elöljárók látogatása a Magyar Pamutipari Rt. gyárában, képriport egy rendezvényről, zászlóavatásról, valamint kültéri életképek.;4;√únnepség a pesterzsébeti jutagyárban ;1926
• A kis Valentino (910) - 1979 (mkt5)
  Sz. László, húszéves fiatalember egy főváros környéki szövetkezetnél kocsikísérő. Egy napon nem adja postára a hivatalosan rábízott pénzt, dolgozni sem megy, hanem ötletszerűen tölti az időt, kószál és szórja a pénzt, csupa olyasmire, amiben egyébként nincs része: édességek, taxizás, vendéglők, Balaton, nők stb. Bár estére elkölti a pénzt, és az egész nap mozgalmasan, változatosan telt el, nem történt semmi számára fontos vagy örömteli esemény, továbbra sem kötődik semmihez és senkihez igazán. Utolsó útja a rendőrségre vezet. Belép a kapun, és ezzel eltűnik a szemünk elől. BE;5;A kis Valentino ;1979
• A tanú (712) - 1969 (mkt5)
  A filmszatíra a személyi kultusz idején játszódik. Pelikán József gátőr munkája végzése közben egy orvhorgászra akad, aki nem más, mint régi harcostársa: Dániel Zoltán, jelenleg miniszter. Véletlenül éppen ő buktatja le a naiv Pelikánt, amikor feketevágás miatt megjelenik az ÁVO. Pelikánt a börtönből titokzatos fekete autó szállítja a vidámpark, az uszoda, a narancstermelő gazdaság igazgatói irodáiba, hogy Virág elvtárs támogató közreműködésével végül is ellássa a kulcsfeladatot: koronatanú legyen a barátja, Dániel Zoltán elleni koholt perben. FE;5;A tanú ;1969
• Ajándék ez a nap (897) - 1979 (mkt5)
  Zéman Irén, harminc év körüli óvónő eltartási szerződéssel lakáshoz jut. Azt reméli, hogy kapcsolata rendeződhet Pető Attilával, a kétgyermekes, családos férfival. Attila azonban nem akar elválni feleségétől. Irén kölcsönök, névházasság és ügyvédi umbulda révén félkész öröklakást vásárol, hogy az eltartott, halott néni rokonaitól megszabaduljon. Adósságot adósságra halmoz a végleges megoldás reménye nélkül. √âlete egyre zavarosabbá és rendezhetetlenebbé válik. Egy este megjelenik Attila családjánál. Anna, Attila felesége kész a beszélgetésre. Kettesben távoznak, majd végigbeszélgetnek, -iszogatnak egy estét. Végre mindketten boldognak érzik magukat. BE;5;Ajándék ez a nap ;1979
• Angi Vera (876) - 1978 (mkt5)
  1948. Angi Vera segédápolónő egy vidéki kórházban. Bátran bírálja az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokat. A szókimondó árvalányt jutalmul bentlakásos pártiskolára küldik. Ott egy régi aktivista, Traján Anna veszi pártfogásába, akiből a mozgalom és az átélt megpróbáltatások minden humánumot kiégettek. Anna mereven helyteleníti az őszinte Muskát Mária és társai felszabadultságát, természetes érzelmeit. A tapasztalatlan és befolyásolható Angi Vera Anna mellé áll. Vera egy politikai szemináriumon még hirtelen ébredt szerelmét is kiadja a nyilvánosság előtt. Vera következetesen halad azon az úton, amely egy bársonyszékbe vezet. FE;5;Angi Vera ;1978
• Apa - egy hit naplója (632) - 1966 (mkt5)
  A kis Takó Bence Budapest felszabadulásakor vesztette el édesapját. Apja kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja. Sőt, egy május elsejei felvonuláson apja képét látja bele a "bölcs vezér" transzparenseibe is. Felnőtté válásában, önálló személyisége kialakításában azonban egyre nyomasztóbbá válik ez a mítosz. - A lírai, vallomásos hangvételű film az emlékezés asszociatív logikája szerint szerveződik. FE;5;Apa - egy hit naplója ;1966
• Az én XX. századom (1077) - 1988 (mkt5)
  1899 szilveszterén a XX. századdal egyszerre érkezik Magyarországra az Orient expresszen Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkoruk óta elszakított, s azóta is külön utakon járó ikerpár. Dóra könnyelmű kis szélhámosnő, Lili anarchista. Egyszerre szállnak le a vonatról, de továbbra sem találkoznak. Z. úr különös arisztokrata, az új század tudományának, technikai találmányainak, eszméinek rabja. Külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva a Tökéletes Nőt jelentik. A tükörlabirintusban rájön, hogy az egy: kettő, és így már nem is fontosak neki. Z. úr egyedül marad. Az idő visszafelé pereg, Edison feladja táviratát: csodálatos a világ. Egy lagúna vizén száguld velünk a kamera a végtelenbe. BE;5;Az én XX. századom ;1988
• Bohóc a falon (653) - 1967 (mkt5)
  A szabad asszociációk logikáján alapuló újhullámos film a tizenévesekről. Három fiú egy balatoni villába húzódik a vihar elől. Amikor váratlanul megérkeznek a tulajdonosok, csak ketten tudnak meglépni, Kiki a kamrában marad. Kiszabadítására várakozva emlékei és képzeletének játékai keverednek egymással. Az első félszeg udvarlás, a heves lázadás az érettségi után a felnőtt-világ kötelmei ellen, polgárpukkasztó kalandok és heccek, stoppolás a Balatonra, megszeppent szembesülés a zord vihar képében közelítő nagybetűs √âlettel és az elkerülhetetlen felnőtté válással. Ez az elkerülhetetlen azért még távoli: reggelre barátai kiszabadítják Kikit, és folytatódhat a felszabadult viháncolás. VB;5;Bohóc a falon ;1967
• Bolse vita (1196) - 1995 (mkt5)
  1989, Magyarország: a kelet-európai rendszerváltás(ok) euforikus pillanata, a váratlan szabadság, a korlátlan lehetőségek mámora. A mérnök Szergej a volt KGST-piacon késeket árul, hogy tovább mehessen nyugatra. Jura és Vagyim zenészek, ők szívesen maradnának itt. Erzsi orosztanárnő volt, most a lakását adja ki oroszoknak. Egy angol és egy amerikai lány egyszerűen kíváncsi, és itt most minden szabad. A Bolse Vita nevű alternatív kocsmába járnak esténként mindannyian. Váratlanul megváltozik a világ: megérkezik a maffia. Szergejt megölik. Jura és Maggie összeházasodnak, elmennek végleg Angliába. A Bolse Vita helyén sex-shop nyílik. BE;5;Bolse vita ;1995
• Bástyasétány hetvennégy (799) - 1974 (mkt5)
  Dezső és Rezső úr új operettjéhez választja ki a hősöket. Különböző stílust képviselnek, és minduntalan összevitatkoznak a négy fiú és négy lány szerepén. A készülő műben Patkó Bernáth a korrupt hivatalnok megvesztegetése révén egy jósnőnek játssza át a "boldogság házát", amiért a fiatalok vetekednek. De hiába minden mesterkedés, mert az ifjak egymásba szeretnek, és foglyul ejtik az intrikust: addig nem engedik el, míg alá nem írja a lakáskiutalási szerződéseket. FE;5;Bástyasétány hetvennégy ;1974
• Csajok (1197) - 1995 (mkt5)
  Enikő és Dorka házassága kibírhatatlan, a gyerekek előtt zajlanak naponta a hisztérikus, durva, megalázó jelenetek, a gyermektelen Barbarát festőművész férje játékszernek, időnként festővászonnak tekinti. Enikő rátalál a magyar indiánokra, főként Tamásra, a törzsfőnökre, Dorka egy nála sokkal fiatalabb fiúhoz készül feleségül menni, Barbara hagyja, hogy egy temperamentumos cigány férfi elrabolja. Enikő kamaszlánya elcsábítja Tamást, kipróbálja az örömtelen szexet, majd öngyilkos lesz. A depresszióba zuhant Enikő kórházi ágya mellett Laci virraszt. Gyuri beköltözteti a családi otthonba terhes barátnőjét is. Barbarának gyermeke születik. A babát András is, Béla is elragadja, a "csajok" üvöltenek. BE;5;Csajok ;1995
• Csinibaba (1221) - 1997 (mkt5)
  1962. augusztus 28. Simon bá ezen a szombat reggelen is ellátja hírekkel, tanácsokkal és zenével a háztömbrádión keresztül a rábízott állampolgárokat. √âlete párjával megállapítják, hogy e napon sem történik semmi, és talán még harminc évig nem is fog. Valami mégis történik: a KISZ meghirdeti a Ki mit tudot, amelynek győztesei kimehetnek a Helsinki VIT-re; a mozik pedig az √âdes életet játsszák Anita Ekberggel. Bánki Attila betanított munkás tánczenekart szervez, hogy a Ki mit tud révén négy éve Kanadában élő szerelméhez kijuthasson, miközben a szomszédjában élő Angéla szerelmét észre sem veszi. Sokan szeretnének még kijutni nyugatra a Ki mit tuddal. A kerületi döntőn Attiláék véletlenül megtudják, hogy a győzteseket már korábban kiválasztották, a formaruhák is elkészültek méretre. Beletörődnek: itt kell élni egy ideig. Addig is elénekelik, hogy "imádok élni". BE;5;Csinibaba ;1997
• Eldorádó (1076) - 1988 (mkt5)
  1945, Teleki tér. Monori, a piac királya újrakezdi tevékenységét. √âletelve: akinek aranya van, annak mindene van. Neki van. Lánya hazatér Bécsből, és fiút szül. Monori két marék ékszer árán megszabadul a vejétől, az unokát ezentúl ő neveli a feleségével. 1950. A piac vegetál, Monori szotyolát árul, és kivár. Imi megkapja a diftériát, nagyapja egy rúd arannyal megmenti az életét. Marika újra férjhez megy, és zsarolással visszaszerzi a fiát. 1956. Monori szeretné külföldre menteni lánya családját az aranyakkal. Intézkedés közben vakbélgörcsök törnek rá. Imire bíz egy aranyrudat, szerezzen orvost. Imi nem tud bánni az arannyal és Monori meghal. BE;5;Eldorádó ;1988
• Eszkimó asszony fázik (990) - 1983 (mkt5)
  Laci, a Londonban élő neves magyar zongoraművész fellép Budapesten. Megismerkedik egy furcsa, vonzó szőke nővel, akibe szenvedélyesen beleszeret. Mari beaténekesnő akar lenni, Laci miatta kezd eltávolodni a komolyzenétől, elhanyagolja karrierjét. Kiderül, hogy Mari intézetben élt, megszökött, és egy süketnéma állatgondozó, János vette magához, majd feleségül. Mari szerelmes Laciba, és szereti Jánost. Laci egy újhullámos zenekart alapít, megpróbál baráti hármast kialakítani a zene révén, de szenvedélye túl erős. Mari nem képes velük élni. János nem tud Mari nélkül élni, ezért megöli Lacit. Marit Amerikába viszi egy hajó. BE;5;Eszkimó asszony fázik ;1983
• Feldobott kő (682) - 1968 (mkt5)
  Balladisztikus, lazán összefűzött epizódokból, a fiatal Pásztor Balázs nevelődési regényén keresztül építi föl a film az ötvenes-hatvanas évek paraszti életének krónikáját. Balázs apja az ötvenes években ártatlanul szenved börtönt, a fiát nem veszik föl filmrendezőnek. Egy termelőszövetkezetnél vállal földmérői állást. Míg tanyaközpontot szervez Iliásszal, a görög szabadságharcossal, a helyi vezetés erőszakkal kényszeríti a termelőszövetkezetbe lépésre a férfiakat. A feldühödött asszonyok éppen a megalkuvást nem tűrő Iliászt hibáztatják ezért és agyonverik. Balázs később egy cigánytáborban tapasztalja, hogyan veszi semmibe a kultúrfölényben lévő hatalom az emberi jogokat. Megrázó fényképeket készít a fertőtlenítő osztag akciójáról. FE;5;Feldobott kő ;1968
• Hideg napok (642) - 1966 (mkt5)
  1942-ben, szerb partizánok felkelésétől tartva a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek során több mint kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót lőttek bele a Duna jegén robbantott lékbe. A vérengzések résztvevői - négy katona: egy ludovikás dzsentri vezérkari tiszt, egy polgári származású főhajónagy, egy paraszti származású zászlós és egy tizedes - emlékeznek az öt év előtti "hideg napokra", amint közös cellában várják a népbíróság ítéletét. Monológjaikból feltárul drámájuk: félelemből, karrierféltésből eredő formális lelkiismeret-megnyugtató gesztusaik nem pótolhatták a morális felelősségvállalást. FE;5;Hideg napok ;1966
• Húsz óra (618) - 1965 (mkt5)
  A számadásos filmdráma története párhuzamos visszaemlékezésekből, szaggatott időrendben bontakozik ki. Húsz órát tölt a riporter a faluban, hogy húsz év eseményeit felidézze. 1945-ben együtt indult a földosztásnak négy volt cseléd. Közülük később Jóskából a termelőszövetkezet elnöke, Vargából ávós lett, aki 1952-ben majdnem lelőtte a pártból kilépő Balogh Antit. A kevély elnök Jóskát, aki Kiskovácsot kitetette az egyetemről, sokan nem szerették a faluban. 1956-ban Anti ellene vezette az embereket, rá is lőtt Jóskára. A két férfi csak egy durva, nagy verekedés után békélt meg egymással. A forradalom után Varga rendet akart teremteni, de Kocsis Bénit, aki nyugtatta, lelőtte az ajtón keresztül. Varga azóta már elment a faluból. Az emlékek, a sebek azonban élénkek, az ajtón, a falon megmaradtak a golyó ütötte nyomok. Csak a Párizsról merengő fogorvos rezignált, és az egykori gróf, aki azóta is a faluban él. VB;5;Húsz óra ;1965
• Ismeri a szandi mandit? (701) - 1969 (mkt5)
  A szatirikus hangvételű film egy modern mintalétesítményben játszódik. A középiskolás Juli a nyári szünetben abba a vegyiüzembe megy gyakorlatra, ahol apja dolgozik. Juli a saját bőrén is megtapasztalja, hogy az emberek buzgó lelkesedéssel foglalkoznak minden termelésen kívüli dologgal. A fiatal férfiak a nőket kukkolják a mosdóban, a főmérnök a kistévéjével bíbelődik, az öreg portás fikuszokat fuvaroz biciklijén, az igazgató fő szenvedélye a "társadalmi munkában végzett" hajómodellezés. Leginkább a portásnő látszik uralkodni itt, aki a helyes kapalendítés metódusán keresztül tanítja a lányokat a munkamorálra. FE;5;Ismeri a szandi mandit? ;1969
• Jutalomutazás (807) - 1974 (mkt5)
  A megtörtént eseten alapuló dokumentum-játékfilmet amatőr szereplőkkel forgatták. A járási úttörőtitkár ritka feladatot kap: jelöljön egy zenélni tudó, munkás származású, jó tanuló úttörőt egy hónapos angliai jutalomutazásra. A gitáros Balogh Tibit egy kis falusi iskola ajánlja. A mezőről előrángatott szülők zavarodottan írják alá a beleegyező nyilatkozatot. Az iskolázatlan, faluja határát soha át nem lépő asszony meg is bánja ezt és nőiségének erejével férjét is a nyilatkozat visszavonására kényszeríti. A fiút senki sem kérdezi és helyette élelmesebb szülők butácska, tehetségtelen gyereke utazhat. FE;5;Jutalomutazás ;1974
• Kék Duna keringő (1135) - 1991 (mkt5)
  A szabad választások után jobbközép kormány alakul Magyarországon. A miniszterelnök unokaöccse (és feleségének szeretője) egy fogadáson kíván leszámolni a miniszterelnökkel, politikai ellenfelével. Ráveszi a feleséget, hogy lője le férjét. A merénylet után meginduló hatalmi harcból az egész udvartartás kiveszi részét. Mindenki figyeltet mindenkit, minden esemény a kamerák előtt játszódik (és közben tévéképernyőn is látható). A holttestek egyre szaporodnak, végül azonban kiderül, hogy az egész csak színjáték volt. Még a miniszterelnök sem halt meg. A nagy átverés egyetlen ember ellen irányult, így egyetlen halott marad: az unokaöcs. VB;5;Kék Duna keringő ;1991
• Mephisto I-II. (950) - 1981 (mkt5)
  A húszas-harmincas évek Németországa. Hendrik Höfgen színész mérhetetlen ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Feleségül veszi a gazdag, befolyásos Barbara Brucknert, Berlinbe szerződik. Végre eljátszhatja élete álmát, a Faust Mephistóját. Az óriási siker után Höfgen minden gondolatát és idejét a színpad köti le, és nem veszi észre, miként köteleződik el egyre inkább a nácik mellett. A karrierjét látszólag jótékonyan egyengető Tábornagy kinevezi a Porosz Állami Színház intendánsává. Felesége eltávozik Németországból, zsidó barátja eltűnik, félvér barátnőjét kiutasítják. Amikor szót emel értük, a Tábornagy durván megleckézteti. Barátai ki akarják menteni őt Németországból, de marad: megbabonázottan lépked egyre feljebb a művészi pálya csúcsai felé. Az életben nem Mephisto, hanem Faust, aki vakon egyezséget köt a Gonosszal. Akkor keríti először hatalmába a félelem, amikor a Tábornagy egy hatalmas stadionban, a nácik készülő új színházában ráirányíttatja a reflektorokat. BE;5;Mephisto I-II. ;1981
• Psyché I-II. (937) - 1980 (mkt5)
  Ez a romantikus szerelmi vízió, Lónyay Erzsébet (Psyché) és Ungvárnémeti Tóth László (Nárcisz) szenvedélyes, beteljesületlen szerelmének, a nőiségnek, az emberi autonómiának, az énkeresésnek, a mindig újat keresésnek, a szerető-szenvedő-megadó-pusztító Harmadiknak (Zedlitz báró) a sodró erejű története száz éven, meghatározó történelmi korokon ível át (1813-1914), miközben a főhősök egyáltalán nem öregszenek. Bódy Gábor a mitológiai ihletésű témát sajátos dramaturgiával, különleges képi világba ágyazva dolgozta fel. Az experimentális eszközökkel megteremtett látvány a kép nyelvén szól a Történelem s a Lélek küzdelméről, és a Szerelem titkairól. BE;5;Psyché I-II. ;1980
• Roncsfilm (1159) - 1992 (mkt5)
  Budapest, VIII. kerület, Szigony utca. Zárt világ, saját törvényekkel és sajátos hősökkel. A margó. A hely centruma a Gólya névre hallgató kocsma, ahol az emberek összejönnek, isznak, megverekszenek, majd hazamennek. Valakit hasba szúrnak, mást háton döfnek, a sántán is vonzó Gizi magához veszi Kapát, a nő elcsapott albérlője azonban rátámad a lakásra. √ñsszecsapások zajlanak minden fronton, majd' minden bérleményben. A házmester túszul ejti feleségét, aztán egy orvosnőt, Halászéknál egy rossz néven vett gesztus miatt lángra kap az olajkályha. A közösen nevelt disznóba túl sok gáz kerül, ezért szétdurran. Giziék összevesznek, kibékülnek, közben újabb lángok gyúlnak. Az élet zajlik, megy tovább. VB;5;Roncsfilm ;1992
• Sodrásban (592) - 1963 (mkt5)
  A "magyar újhullám" nyitófilmje. Fiatal diáktársaság vakációzik a Tiszaparton. √ñnfeledten napoznak, fürdőznek, egyre többen merülnek alá iszapért. Egyiküknek sem tűnik föl, hogy hiányzik valaki, Gabi vízbe fulladt. Barátjuk tragédiája önvizsgálatra készteti őket: kié a felelősség, hogyan viszonyulnak egymáshoz, a világhoz. Ennek terhe érleli őket felnőtté, s megváltoznak kapcsolataik is. Luja és Zoli szembenéznek lelkiismeretükkel, Laci elvont elvekkel vigasztalódik, mások idealizálják szerepüket. FE;5;Sodrásban ;1963
• Szegénylegények (625) - 1965 (mkt5)
  A Rózsa Sándor betyárjainak kézrekerítését felelevenítő film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi "Sáncba": a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat. FE;5;Szegénylegények ;1965
• Szerelem (733) - 1970 (mkt5)
  Az ötvenes években János politikai okokból került börtönbe. A férjére hűségesen váró Luca olyan környezetet teremt haldokló anyósa köré, mely elhiteti az öregasszonnyal: fia Amerikában filmez, boldog, megtalálta élete célját. Jönnek a levelek Amerikából, s az öregasszony büszkén emlékezik vissza János gyerekkorára, egyre több emléket idéz fel. A két nőt a múlt, a szeretett férfival kapcsolatos áradó emlékek kötik össze. A külvilág, ahonnan Luca mindig egy kis ajándékkal lép be az öregasszonyhoz, némaságba burkolt és fenyegető, s egy baráti beszélgetésből az is kiderül, hogy Lucának biztonsága érdekében válnia kellene. Aztán egy nap kiszabadul János. Luca odaadó szeretettel fogadja, és beszámol neki anyja haláláról. FE;5;Szerelem ;1970
• Szindbád (755) - 1971 (mkt5)
  A haldokló Szindbád, tündérmesék lovagja lét és nemlét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Az organikusan átlényegülő természetben, érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. √âletre kelnek emlékei: megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmeslevelek. Sorra látja a szívének kedves asszonyokat: Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket. Felrémlik, hogyan mesélt a diszkrét Vendelin pincér a feleségéről velőscsont és fácánsült között, s hogyan átkozta az ismeretlen urat - őt, Szindbádot -, aki megszöktette és az öngyilkosságba hajszolta az asszonyt. Szindbádot autonóm szelleme, tökéletességvágyó keresése nem engedi egyetlen nő tartós szerelmében megállapodni, magánya csak az anyai Majmunka húslevese mellett oldódik. Utolsó útja a templomba vezet. Szindbád az orgonista Angyal átszellemültségében átérzi az élet teljességét, és ekkor éri a tényleges halál. FE;5;Szindbád ;1971
• Vattatyúk (1109) - 1989 (mkt5)
  A tyúk (amelyik nem tyúk, hanem kakas, de nem is Vattatyúk, csak egy mesecím, a Vad Hattyúk félreértelmezése) a tóból kerül elő, hogy megegye (!) a Marinka kisegítő által a ketchupben talált aranytojást, amire egy amerikai-magyar vegyesvállalat épült volna, és ami szőrén-szálán elveszett abban a vidéki üzemi étkezdében, ahol Szőke gazdasági igazgató igen kedveli Tóth pincérnőt, és ahol egy nyomozás is folyik valami "leöntés" ügyében. A lényeg, hogy végül kondérba kerül a tyúk is, a hal is, mert az üzemi kerti mulatságot és az ivászatot mindennek ellenére meg kell tartani. BE;5;Vattatyúk ;1989
• √ñrökbefogadás (829) - 1975 (mkt5)
  Kata negyvenes éveinek elején járó, özvegy vidéki munkásasszony. Magánya, érzelmi üressége oldásaképpen, saját felelősségére gyereket szeretne családos szeretőjétől. A férfi nem akar bonyodalmakat. Egy napon egy szökött intézeti lány keres Katánál menedéket. ≈êszinte, bizalmas kapcsolat alakul ki közöttük. Anna anyahiánya, szeretetéhsége rádöbbenti Katát, változtatnia kell életén. Segít a lánynak, hogy megszabadulhasson az intézettől, és férjhez mehessen ahhoz, akit szeret. ≈ê pedig örökbe fogad egy csöpp intézeti lányt. FE;5;√ñrökbefogadás ;1975
• A Bartos család (8899) - 1988 (mkt6)
  A Bartos család. Az 1920-as évek végétől az 50-es évek közepéig filmezett Bartos Zoltán. Az amatőrfilmes naplóból szerkesztett egy órányi mű a Bartos család életútját követi, s a családi kisvilág rítusai és történései izgalmas metszetét adják egy kor és egy kultúra kereszteződésének, egy nemzedéknyi idő történelmének.;6;A Bartos család ;1988
• A TV és én (11326) - 2004 (mkt6)
  Papp Andrea kézbesítő. Kiskamasz korában meghalt az édesanyja, intézetbe került. Munka utáni énjének, Alexának az a hobbija, hogy televíziós műsorok felvételeire jár, és szívecske alakú tárgyakat gyűjt. Elsősorban Friderikusz Sándorért rajong. Fájdalmasan érinti, ha gúnyolódnak kedvtelésén: ha az ő lelkét ez hozza helyre, kinek mi köze hozzá? Televízióban nem dolgozna, a sztárokat nem közelíti meg, mert akkor "elveszne az aura".;6;A TV és én ;2004
• A látogatás (7415) - 1982 (mkt6)
  Bruck Edit, a Rómában élő magyar származású írónő hazalátogatása keretében a film az 1940-es évek magyarországi fajgyűlöletét, a zsidó családokat sújtó üldözést eleveníti föl egy életsors bemutatásával, a megbékélés jegyében.;6;A látogatás ;1982
• A mi iskolánk (7643) - 1983 (mkt6)
  A tanárképzés, az oktatás és nevelés helyzete, problémái általános- és középiskolákban, egyetemeken.;6;A mi iskolánk ;1983
• Arat az orosházi Dózsa (2471) - 1953 (mkt6)
  Az orosházi Dózsa termelőszövetkezet aratási előkészületeiről, az aratásról és a betakarítási munkálatokról szól a film.;6;Arat az orosházi Dózsa ;1953
• Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusa (2227) - 1948 (mkt6)
  Tudósítás a két munkáspárt külön-külön tartott utolsó és az egyesülési első közös kongresszusáról.;6;Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusa ;1948
• Az évszázad mérkőzése (2493) - 1953 (mkt6)
  √ñsszeállítás az 1953-as, Londonban lejátszott - világszerte sokat emlegetett - angol-magyar válogatott labdarúgó-mérkőzésről, melyet a magyarok nyertek meg 6:3 arányban.;6;Az évszázad mérkőzése ;1953
• Bebukottak (8436) - 1985 (mkt6)
  Rácsos autó, bilincses kéz, börtönkapu, új lakó érkezik a fiatalkorúak fegyintézetébe. Cellákban ülve mondja ki-ki, miért került ide. Súlyos testi sértés, emberölés. Az egyik leszúrta intézeti tanárát. A másik bandában randalírozott, rabolt. A harmadik lelőtte céllövöldés apját. A negyedik leszúrta haverját egy lány miatt... Közben a börtön mindennapi élete: ruhakiadás, fürdés. Egy nagykorúvá és segédfelügyelővé lett legény a tököli börtönrendről, a velejáró félelemről beszél. Zajlik az élet: detektoros ellenőrzés, motozás, reggeli soraskozó, munkába indulás. Arról nyilatkoznak: tökéletesen céltalan, üres itt az élet. Szó kerül a benti verekedésekről, "lóvé" becsempészéséről, üzletelésről, az őrök cinkosságáról, haszonlesésről. Munka egy egészségre káros üzemben. Másutt nyomdában dolgoznak. √öjra motozás, menetelés, ebédosztás. A kórház a vágyott nyugalom sokuk számára. Ott esetenként még nőt is lehet kapni. Számos betegséget trükkösen maguk állítanak elő: néha csak a tüneteket, néha magát a betegséget. Külön kaszt a nyelősöké, akik pengét és egyebeket nyelnek le. Gyakori az öngyilkossági kísérlet. A verés hozzátartozik a fogsághoz. Többnyire a fogdában verik az elítélteket az őrök, ahol nincs rá tanú. Ha nem, akkor meg segít a hamistanúzás kialakított rendszere: mindig a "rab támadt rá az őrre"... Némelyek mégis úgy vélik: néha jó a fogda, legalább lehet aludni. √öj fiú kerül a nagy, közös cellába. Alaposan elverik, megalázzák. "Ezen át kell esni"... A börtönben alapvetően fontos a hierarchia kialakítása és betartása. Ha gyönge a jövevény, akkor "csicska" lesz, vagyis az erősebbek rabszolgája. Vagy pedig "köcsög", tehát homoszexuális kielégülés tárgya. Az élet rendje az erőszakon alapul. Ha valaki odakint nem így képzelte el a társadalmat, idebent csakis ezt tanulhatja. Vad képzetek támadnak bennük, ha a kiszabadulásra, a külvilágra gondolnak. Sokan univerzális bosszúvágyukat ecsetelik: robbantgatni, ciánkálkival mérgezni, vírussal ölni, leszámolni szeretnének a kintiekkel. Van viszont, aki családi életről álmodik. Csak épp mind arra jut: reménytelen. Szabadulózárkában várják néhányan a reggelt, amikor a ködben vagy várja őket valaki a börtönkapu előtt, vagy magányosan vághatnak neki a semminek.;6;Bebukottak ;1985
• Budapest újra él és dolgozik (2174) - 1947 (mkt6)
  A háború előtti Budapest bemutatását, a háború pusztította főváros képei, majd a meginduló újjáépítés dokumentumai követik.;6;Budapest újra él és dolgozik ;1947
• Cigányok (3585) - 1962 (mkt6)
  A Magyarországon élő cigányok életmódja, a beilleszkedésüket nehezítő előítéletek és a visszahúzó ősi szokások.;6;Cigányok ;1962 ;6;Civil technikák ;1988
• Egyszer volt, hol nem volt... (9676) - 1991 (mkt6)
  Egy idősödő asszony magához vesz egy négyéves kislányt. Kettejük kapcsolatáról szól a film.;6;Egyszer volt, hol nem volt... ;1991
• Együttélés (7545) - 1983 (mkt6)
  Egy sváb származású menyasszony és egy bukovinai székely származású vőlegény házassága során felszínre törő nemzetiségi ellentét, és a feloldás bíztató lehetőségének története.;6;Együttélés ;1983
• Fotográfia (5462) - 1971 (mkt6)
  Szeretetteljes iróniával készült film egy vidéki asszonyról, aki a vándorfotós által készített fényképen sokkal "szebbnek" akarja látni magát és családját, mint amilyenek.;6;Fotográfia ;1971 ;6;Gyökerek I-II-III. ;2000
• Gyöngyvirágtól lombhullásig (2432) - 1952 (mkt6)
  A film drámai egységbe igyekszik foglalni a Duna-táj változatos növényvilágának, a Szekszárd és Baja között elterülő hatalmas gemenci erdőben létesített állami vadaskert kis és nagy vadjainak, hasznos és kártékony madarainak életét.;6;Gyöngyvirágtól lombhullásig ;1952
• Hosszú futásodra mindig számíthatunk (4795) - 1968 (mkt6)
  Schirilla György, a Budapest-Moszkva közötti táv futása során részt vesz a Kenderesen megnyíló bisztró avatásán.;6;Hosszú futásodra mindig számíthatunk ;1968
• Kastélyok lakói (4379) - 1966 (mkt6)
  A keszthelyi, a szécsényi, a gödöllői, a szigligeti és a hédervári kastélyok mai lakóinak portrévázlatai.;6;Kastélyok lakói ;1966
• Kolorlokál (11322) - 2000 (mkt6)
  A korábban (1991-től) kalózadóként működő Tilos Rádió 1995-től legálisan sugározza műsorait. Ezek egyike a péntek reggeli Kolorlokál. A film a műsor apropóján ad színes és átfogó képet a reggeli Budapestről.;6;Kolorlokál ;2000
• Kovbojok (8021) - 1985 (mkt6)
  √ñt lelkes, de nem szakértő fiatalember állattenyésztési magánvállalkozásának működését kíséri végig a film két éven keresztül.;6;Kovbojok ;1985
• Képek az épülő Zalából (2223) - 1948 (mkt6)
  Riportképek a hároméves tervidőszak alatt újjáépülő zalai falvak életéből.;6;Képek az épülő Zalából ;1948
• Kövek, várak, emberek (2748) - 1955 (mkt6)
  Hollókő és környéke történetének rövid áttekintése után az itt élő emberek életkörülményeivel, szokásaival, munkájával is megismerkedünk.;6;Kövek, várak, emberek ;1955
• Küldetés (6541) - 1977 (mkt6)
  Kósa Ferenc kérdéseire válaszol Balczó András öttusázó. A rendező elsősorban az élsportoló egyéniségét, személyiségjegyeit, belső világát kutatja. A válaszokból kirajzolódik Balczó hite, ereje, erkölcsi tisztasága.;6;Küldetés ;1977 ;6;Magyarország lángokban ;1957
• Módszerek (4853) - 1968 (mkt6)
  Kurt Lewin szociálpszichológiai kutatása nyomán háromféle nevelői légkör kísérleti bemutatása egy óvodában. Megjegyzés: A filmnek készült egy hosszabb változata is "Vakfegyelem, szabadosság, önfegyelem" címmel a szakemberek számára.Ld.ott.;6;Módszerek ;1968
• Napfeljötte - I. Országos Parasztnapok Budapesten (11325) - 1946 (mkt6)
  A kétnapos őszi Országos Parasztnapok rendezvényeiről készült riportfilm.;6;Napfeljötte - I. Országos Parasztnapok Budapesten ;1946
• Nehéz emberek (9535) - 1964 (mkt6)
  A "Népszabadság" "lehet-e nálunk érvényesülni" című ankétjából kiindulva a rendező olyan - a népgazdaságra hasznos - találmányok nyomába eredt, amelyek bevezetése egyáltalán nem, vagy csak igen sok nehézség árán történt meg. A feltalálókkal készített interjúk mellett a rendező felsorakoztatja a különböző szakemberek, hivatali vezetők véleményét is, hogy teljes képet tudjon adni arról a sokszor göröngyös útról, amelyet a feltalálók - igazuk tudatában - bejárnak.;6;Nehéz emberek ;1964
• Nevelésügyi sorozat (5869) - 1973 (mkt6)
  A film készítői hónapokon keresztül végigkísérték egy pedagógus család tagjainak az életét. Az így rögzített dokumentumjelenetek és riportok segítségével a család életén túl képet kapunk általános társadalmi gondokról, a pedagógusok helyzetéről, tudati állapotukról, közéleti és magánéleti konfliktusaikról.;6;Nevelésügyi sorozat ;1973
• Nyitány (4028) - 1964 (mkt6)
  A csirkeembrió fejlődési folyamatának bemutatása az élőlények kialakulását, megszületését jelképezi.;6;Nyitány ;1964
• Nászutak (5328) - 1970 (mkt6)
  A nagystílű élet iránt vonzódó, olasz turistákkal könnyen ismerkedő, ún. digózó lányokról szóló film.;6;Nászutak ;1970
• Passió Rimócon (4875) - 1968 (mkt6)
  A virágvasárnapi népszokások és a passiójeleneteket ábrázoló régi magyarországi faszobrok.;6;Passió Rimócon ;1968
• Pergőtűz I-V. (9678) - 1982 (mkt6)
  A kompilációs dokumentumfilm a II. világháború előtti időszakot, a háború kitörését, s az Oroszország elleni harcokat eleveníti fel, emléket állítva annak a160.000 katonának, aki az orosz hadszíntérre vonult, és a 200.000 fős 2. Magyar hadseregből holtan ottmaradt a Don-kanyarban, eltemetve vagy temetetlenül. Az eseményeket a 2. Magyar hadsereg néhány életben maradt tagja idézi föl, volt vezérkari ezredes, vezérkari századosok, tisztek, katonák és munkaszolgálatosok. A szóbeli vallomásokat gazdag korabeli dokumentumanyag - az akkori tömegkommunikáció, a Magyar Fim Iroda termékei, haditudósítások, álló és mozgóképanyag egészíti ki. Ezek nemcsak a háborús eseményeket mutatják meg, hanem az akkori Magyarország politikai, diplomáciai, katonai és kulturális eseményeit, s mindennapi életét. Bepillantást engednek a Bécsben, Berlinben zajló hadvezetési döntésekbe is, amelynek nyomán a visszacsatolt országrészek helyszíni beszámolói láthatók, továbbá az archív mozgóképsorok nyomon követik az egyes államférfiak külföldi látogatásait, fogadásukat, megbeszéléseiket, amelynek eredményeként, német követelésre megszületik a döntés a 2. magyar hadsereg szervezéséről, és a keleti frontra való irányításáról. Nagy számban, megrázóan jelennek meg a doni hadszíntéren folyó harcokkal kapcsolatos felvételek. Közben az életben maradottak szóban is fölelevenítik a háborús eseményeket: a magyar gyalogság és a légierő oroszok elleni harcait, a hadsereg felszereltségét, az elszállásolást, a föld alatti óvóhelyek és téli szálláshelyek építését. Beszélnek az élelmezésről, a fellépő betegségekről, a kegyetlen orosz télről, az áttörési harcokról, a sebesülésekről s a halottak százairól, amely mindezt kíséri. Fájdalmas kontraszt a szabadságosok és sebesültek itthoni időtöltése, a katonákat lelkesítő, szórakoztató műsorok, a karácsony megünneplése. A vallomások és a korabeli dokumentumanyag hol erősíti egymást, hol leleplező erejű. Ugyanezen témáról, de a megemlékezéseknek, az élő elbeszélésnek nagyobb teret hagyva 25 részes sorozat készült a Magyar Televízió számára KR√ìNIKA címmel.;6;Pergőtűz I-V. ;1982
• Privát történelem (6744) - 1978 (mkt6)
  A film amatőrfelvételekből készült összeállítás. Ezeknek segítségével ad képet a 20-as évektől a 40-es évek elejéig terjedő időszak "történelméről".;6;Privát történelem ;1978 ;6;Pályamunkások ;1957
• Pócspetri (7670) - 1983 (mkt6)
  1948-ban a Szabolcs megyei Pócspetriben statáriális bíróság ítélkezett néhány emberen felbújtásért, szándékos emberölésért, fegyverrejtegetésért. Halál vagy életfogytiglani fegyház volt kiszabott büntetésük. A film alkotói a tett színhelyén azt kutatták, hogy több mint harminc év távlatából, amikor már őszintén lehet beszélni, mi tudható meg a történtekről.;6;Pócspetri ;1983
• Recsk 1950-1953 (8992) - 1988 (mkt6)
  A recski internálótábor közvetlenül az Államvédelmi Hatóság felügyelete alatt működött 1950 és 1953 között. Létrejötte azon a minisztertanácsi határozaton alapult, amely 1950. január elsejével függetlenítette az Államvédelmi Hatóságot minden minisztériumtól - és a Magyar Népköztársaság törvényeitől -, hatalmának egyetlen tényleges korlátja maradt: a párt utasítása. A politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe. A film első része bemutatja, hogyan építtették fel az első rabokkal néhány hónap alatt saját barakkjaikat, hogyan érkeztek meg közéjük a "valódi internáltak" a Kistarcsai Központi Internálótáborból, milyenek voltak a kezdeti állapotok. A második rész az embertelen bánásmódról, az éhezésről, a napi 1200 kalóriában megállapított étkezési fejadagról (kőtörés, favágás mellett), a gúzsbakötésről, a fogdáról szól, s beszámol az egyetlen sikeres szökési kísérletről is, aminek eredményeképpen - ha ez egyáltalán lehetséges - még nagyobb terror alakult ki a táborban. A harmadik rész az indokokat próbálja elemezni: a volt internáltak közül ki, milyen módon került Recskre. A modell-értékű, tragikusan egyedi és közös sorspályák között - ma már szinte hihetetlen, keserűen-komikus történetek is felidéződnek. Az egykori rabok és őreik vallomásai felelgetnek egymásnak, s az ellentmondásoknál csak az egybeesések torokszorítóbbak. 1953 őszén az internálótáborokat feloszlatták, a rabokat hazaengedték, s aláírattak velük egy nyilatkozatot, hogy arról, ami velük történt, nem beszélnek. A volt internáltakat máig nem rehabilitálták, a táborban töltött évek nem számítanak a nyugdíj megállapításánál. Talán az az idő nem is létezett... A tábor barakképületeit lerombolták, a területet fenyőfákkal ültették be. Ám ezek a fenyők még csak 34 évesek. Más a színük, mint az erdő többi fájának. A légifelvételen pontosan kirajzolják a tábor egykori szögesdrótjának vonalát. A film a rendezőpáros Történelmi portrék című sorozatának legújabb darabja.;6;Recsk 1950-1953 ;1988
• Rom és virág (9047) - 1999 (mkt6)
  Egy ferences szerzetes - Böjte Csaba - 1992-ben romjaiból újjáépítette a román államtól visszaigényelt dévai kolostort. A kolostor azóta árva, félárva gyerekek otthona, ahol szerzetesek, nevelők tanítják, nevelik őket. Az itt folyó életbe, egy-egy gyerek egyéni sorsának alakulásába nyújt bepillantást a film.;6;Rom és virág ;1999
• Rákosi elvtárs harcos fiai között (3427) - 1951 (mkt6)
  Rákosi Mátyás - Farkas Mihály honvédelmi miniszter társaságában - látogatást tesz a magyar néphadsereg egyik kiképző táborában és megszemlél egy katonai gyakorlatot.;6;Rákosi elvtárs harcos fiai között ;1951
• Statárium (8454) - 1989 (mkt6)
  Három, kulákok terhére rótt, gyújtogatásnak minősített, statáriális bíróság elé utalt mezőgazdasági tűzeset következményeit idézi föl a némi feliratos adatközléssel és korabeli híradóképekkel kiegészített interjúfilm. 1. 1950 nyarán a köröstarcsai Molnár Sándor ebédkészítéshez gyújtott bogrács alá, legelője meggyulladt. A szomszédos szövetkezeti táblára nem terjedt át a tűz: az idejében érkező traktorosok védősávot szántottak köréje. Molnár lányának s a szemtanúknak mai visszaemlékezéseiből ismerjük meg az esetet. Az ügy Budapestről telefonon irányított lefolyását az ügyész idézi föl: a békéscsabai bíróság és ügyészség csak asszisztált az ÁVH által szabálytalanul megrendezett tárgyaláshoz. Az ügyész, az előírások ellenére, meg sem jelent az elítélt akasztásánál. Az ügy kapcsán Gyáni Károlyról is megemlékeznek az elbeszélők: ő öngyilkos lett, annyit zaklatták azzal a kérdéssel, miért nem ment idejében oltani a tüzet. 2. 1949 októberében Toronyi János gyerekei meggyújtottak egy asztagot Fábiánsebestyénben. Egyikük állítólag azt vallotta a helyszínen, hogy anyjuk felbujtására tették. Toronyiék Dancsó János tanyáján éltek; mint kulák, ő volt a célpont a statáriális tárgyaláson, amelyre a sajtót is mozgósították. Szemtanúk szerint az akasztófa már állott, amikor a tárgyalása elkezdődött. Az ötfőnyi tanács egyik tagja azonban - a filmben elmondja, miért és hogyan (a fővádlott részegen aludt egy másik tanyán a tűz időpontjában) - nem szavazott Dancsó bűnösségére. Ezért rögtönítélőből rendes bírósággá volt kénytelen átalakulni a tanács. Dancsó így életfogytiglant kapott, a Toronyi házaspár 10-10 évet. 3. Lehoczky Pál tanyáján, távollétében, tűz ütött ki 1950 nyarán. Elmondása szerint három női nyomozó az ÁVH helyiségében rögtönítélő bírósággá nyilvánította magát, kötél általi halálra ítélte őt, majd menekvést kínált neki, amennyiben fölajánlja szolgálatait az ÁVH-nak. Ezt aláírásával igazolta, s a továbbiakban besúgóként működött. √ñsszefoglalásul megtudhatjuk: 72 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván az 1950-es években Magyarországon.;6;Statárium ;1989
• Tehetetlenül (8808) - 1998 (mkt6)
  Az ózdi kohászati művekről 1987 óta készült sorozat utolsó, egyben összefoglaló filmje. Tíz év távlatából látható, hogy az ózdi kohászat története egyben a város, egy régió és a magyarországi rendszerváltás története is.;6;Tehetetlenül ;1998
• Virág és szekerce (5159) - 1969 (mkt6)
  A hazai református és katolikus templomokban található szép és értékes asztalosmunkák.;6;Virág és szekerce ;1969 ;6;Álom a házról ;1971 ;6;√ân is jártam Isonzónál ;1986 ;6;√ân is jártam Isonzónál ;1986
• Így történt (3002) - 1957 (mkt6)
  Dokumentumfilm az 1956-os magyarországi forradalom eseményeiről.;6;Így történt ;1957
• √öj tavaszi seregszemle - 1957. május 1. - (3053) - 1957 (mkt6)
  A budapesti felvonulásról és ünnepségekről készült riportképek.;6;√öj tavaszi seregszemle - 1957. május 1. - ;1957